Lesz-e magyar érdekképviselet Európában?

Hajtman Gábor | 2019. május 3. - 13:54
Közelednek az EP-választások, így az egyes politikai pártoknál már javában zajlik a kampány ugyanúgy, mint a magyar pártoknál, csak azzal a különbséggel, hogy a közvélemény-kutató cégek felmérései alapján nem várható magyar mandátumszerzés. Nézzük, hogy milyen eséllyel vágnak neki a magyar érdekeltségű pártok az Európai Parlamenti választásoknak.

Az előrejelzések alapján sem a Most-Híd, sem pedig az MKP nem szerez mandátumot május 26-án. A Focus szerint a Híd 3,9%-on, az MKP pedig 3,2%-on áll, ami nem túl pozitív prognózis egyik párt számára sem. Az ember azt hinné, hogy nem kell a prognózisoknak és a számoknak mindig hinni, mégis azt kell mondnani, hogy a számok többnyire a realitást mutatják.

A Híd népszerűsége zuhanóban van, a lassú fogyásból erős zuhanás következhet. Az EP-listát a jelenlegi Európai Parlamenti képviselő Nagy József vezeti. A lista összeállításakor úgy gondolták a Híd-ban, hogy egy tapasztalt vezető meg tudja szólítani a választókat. Nagy tényleg rutinos politikus, aki az Európai Parlamentben is bizonyított már, ráadásul azon kevés hidas politikusok közé tartozik, aki olykor kritikus a saját pártjával is és az MKP-t sem látja ősellenségnek. A Híd kampányáról azonban alig hallani valamit, pedig február végén hozták nyilvánosságra a listájukat, azóta viszont eltelt jópár hónap, de az EP-választásokról nem adott a párt semmiféle életjelet. Egyedül Nagy József a saját közössági oldalán próbálja fenntartani a témát, de a párt hivatalos kampánya még nem indult be. Ez várható volt, hiszen a Híd körül nem állnak jól a dolgok, egy sikertelen elnökválasztás után, a Himnusz-törvény körüli botrány is rátett egy lapáttal, így a párt a sorozatos kudarcokat követően nem igazán tudott továbblépni, ez pedig meg is látszik az EP kampányuk jelenlegi állapotán. Valószínű, hogy a hajrában azért beindul a kampánygépezet, de a párt eddigi kommunikációja minimális.

Az MKP lendületesebb, kampánya már március elején elkezdődött, plakátjai sokaságát lehet látni a déli járásokban. A párt EP listáját az egyetlen megválasztott képviselőjük, Csáky Pál vezeti. A politikus elmúlt négy éves időszaka nagyon aktív volt, hiszen a közösségi hálón mindig beszámolt az Európai Parlamenti munkásságáról. Csáky nemcsak a felvidéki magyarság ügyeivel foglalkozott, mint pl. a  Minority Safepack, hanem a videóiban és a bejegyzéseiben beszámolt a szlovákiai belpolitikai aktuális témáiról is, így a Ján Kuciak meggyilkolt újságíróról is tartott egy sajtótájékoztatót, illetve megemlékezést az Európai Parlamentben.

Csáky 2014-től EP- képviselő, így a párt részéről érthető, hogy őt állították a lista élére, hiszen rendszeresen beszámol az aktív munkásságairól. A volt pártelnök azok közé a politikusok közé tartozott, aki megosztó személyiség volt, hiszen 2010-ben sokan őt hibáztatták amiatt, hogy az MKP kiszorult a szlovák törvényhozásból. 2014-óta azon dolgozik, hogy szakmai munkásságával bizonyítsa a választóinak a szlovákiai magyarság tisztes képviseletét. A politikus igyekszik pártjának mandátumot szerezni és átlépni az 5%-os küszöböt, ám nem biztos, hogy személyisége széles rétegeket tud majd megszólítani. Az MKP listáját több fiatal is erősíti, a jelöltjeiket február 9-én mutatták be. Ha megvizsgáljuk a párt kommunikációját, akkor kiemelt szerepet kapnak az uniós témák az óriásplakátokon. Erős, de általános üzenetek láthatóak mint: „Változást Brüsszelben, jövőt Európának” majd a „Védjük meg Európa értékeit!” és az „Isten, áldd meg a magyart”-kiirásokkal próbálják megszólítani a választókat. Úgy gondolom, hogy ezek fontos üzenetek, de nem adnak konkrét válaszokat, és sokszor közhelyessé illetve általánossá vállnak ezek a szlogenek, így az üzenet valódi tartalma nem biztos, hogy eljut a célzott közösséghez.

Mindkét magyar érdekeltségű párt igyekszik megtartani az EP-mandátumát, ám nem szabad elfelejtünk azt, hogy négy éve 13%-os választási részvételnél érte el mindkét párt a sikert. Idén minden bizonnyal nagyobb lesz választási kedv, így az előrejelzések reális eredményt mutatnak főleg úgy, hogy Dél-Szlovákiában az emberek többsége távol szokott maradni az urnáktól. A pártok sikerét az hozhatja meg, hogy a szokottnál nagyobb lesz a választási részvétel a magyar lakta régiókban. Ha eljátszunk azzal a gondolattal, hogy a két párt együtt indul, akkor sem garantált a magyar mandátum, a magas részvétel ellenére sem, mert a választási politika nem ilyen egyszerű, nem elég összeadni a számokat. A Híd és az MKP távolodása már régóta megtörtént, valójában hosszú idő kell ahhoz, hogy a két párt valamikor szövetkezzen a jövőben. Az viszont egyre valószínűbb, hogy magyar mandátum nélkül marad a felvidéki magyarság Európában. Ez pedig egy sokk hatást eredményezhet, de lehet, ez kell ahhoz, hogy legyen egységes magyar politizálás? Egyik következő elemzésemben ezt is fejtegetem majd.