Magyar ember a magyar futballt szeresse! Akkor is, ha úgy szar, ahogy van!
Csank, egykor a magyar fociválogatott szövetségi kapitánya* (is) volt, jelenleg a másodosztályban játszó Zalaegerszeget edzi. A keddi Arsenal-FC Barcelona meccs (Bajnokok Ligája) után adott interjút a Nemzeti Sportnak, amelyben abbéli megrökönyödésének adott hangot, hogy miközben a magyar stadionok lelátóin egyre kevesebb a néző, bizonyos budapesti kocsmákban „Arsenal- és Barcelona-mezbe öltözött magyar emberek kurjongatnak, éltetik az angol meg a katalán csapatot…”
Kedves barátaim, példátlan önuralmat tanúsítván, nem írok ide ezúttal egy igencsak ordenáré vulgarizmust. Pedig legalább akkora késztetést érzek rá, mint amikor – ugyancsak ma – elolvastam az Orbánt fölakasztanák a lámpavasra Magyarországon a menekültkvóták elfogadása miatt? című tudósítást.
*A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége 1996. március 29-én nevezte ki Csank Jánost a nemzeti tizenegy szövetségi kapitányává. Az edző azt vállalta szerződésében, hogy az 1998-as franciaországi világbajnokság selejtező mérkőzésein az európai 3. selejtezőcsoportban a második helyen végez a válogatottal (ez sikerült is). Szerződését nem töltötte ki, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége a jugoszlávoktól elszenvedett világbajnoki pótselejtező mérkőzések után (október 29., Budapest: 1–7, november 15., Belgrád: 0–5) 1998. március 10-én felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből.