Magyar magyarnak farkasa?

A jelenlegi kormánykoalíció válságban van. A köztársasági elnöki választások után egyik kormánypárt sem nyert. A Smer aktuális támogatottsága jócskán meggyengült, a Focus áprilisi felmérése szerint alig érik el a 20%-ot, a Híd pedig a parlamentbe jutásért harcol. Láthatjuk, hogy ez nem igazán kedvező pozíció a kormánypártoknak, az legutóbbi választásokból rendszeresen vesztesen jöttek ki. Ez különösen igaz a Híd-ra, az elnöki választáson Bugár Béla szereplése egyértelmű kudarc volt, hiszen 5%-os reménnyel vágott neki, de valójában majdnem feleannyi szavazatot, 3,1%-ot szerzett. Bugár mindig megtalálta a módját, hogyan tudja helyzetbe hozni éppen aktuális pártját. Jó példa erre a 2010-es parlamenti választás, akkor a Híd-at a közvéleménykutatók 5% alá mérték, a választás napján viszont több mint 8%-ot szereztek. A Híd azóta minden parlamenti választáson legyőzte az MKP-t. A 2020-as voksoláson viszont egyre valószínűbb, hogy ez nem így lesz.

A törvény megszavazása egy olyan politikai, kommunikációs és szakmai –szerintem végzetes-hibát jelent a Híd-nak, amelyből nehezen tud újraépítkezni, hiszen a saját választói közösségük ellen cselekedtek, a választók pedig pontosan tudják, hogy ha egy pártban csalódtak, akkor ahhoz nem szívesen térnek vissza és inkább más pártokat keresnek a politikai palettán. A törvényjavaslatot a képviselők már régebben ismerték, így Bugár Béláéknak nem volt előnyös arra hivatkozni, hogy tévedésből és figyelmetlenségből szavazták meg a himnusz-törvényt. A párt kommunikációja arra irányult, hogy a hibát majd kijavítják és azt a látszatot keltsék, hogy a Híd  továbbra is képes a magyarság ügyeit képviselni.

A kormánypárt megpróbálja elhitetni magával és a választókkal is, hogy ebből a csapdából ki lehet jönni, de valójában ez az ügy olyan port kavart a felvidéki magyar közösségen belül, hogy úgy néz ki a párt ebbe akár bele is bukhat. A Híd népszerűsége folyamatosan csökken, nem lennék meglepődve, ha Bugárék támogatottsága alig érné el a 2-3%-ot, de ezek után aligha marad magyar szavazójuk. Ráadásul ez most duplán nem jött jól a Híd számára, hiszen májusban európai parlamenti választások lesznek, az elnöki választáson Bugár Béla 3,1%-a pedig enyhén szólva gyenge eredmény és rossz előjel a Híd számára május előtt..

A párt folyamatos népszerűségvesztése kapukat nyithat más pártok előtt. A Híd-on kívül még három olyan szervezet van, amely a magyarok szavazataira számít. Az MKP, a Magyar Fórum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség. Közülük talán az MKP-nak van a legnagyobb  tábora, a Híd krízisét akár ki is használhatják, ehhez persze sokkal markánsabb kommunikációra és mozgósításra lesz szükségük.  A Simon Zsolt vezette Magyar Fórum is csak most kezd kibontakozni, ha ügyesen építkeznek, akkor a későbbiekben komoly tényezővé is válhatnak. 

Láthatjuk, hogy sok apró egységre bomlik a felvidéki magyar politizálás, az én meggyőződésem, hogy külön utakon egyik pártnak sem lesz esélye átvenni a vegyes-párt helyét a szlovák törvényhozásban. A magyar képviseletet a szlovák parlamentben csak ezen pártok együttműködése hozhatja meg, különben először fordulhat elő az, hogy a szlovák törvényhozásban nem lesz magyar érdekeket képviselő párt. Az is már sokszor megtörtént, hogy az összefogást önös érdekek gátolták, és hogy a két legnagyobb magyar párt, az MKP és a Híd  távolodik egymástól. Az MKP többször elmondta, hogy az együttműködést Bugár Béla pártelnök fékezi. A Híd azonban Bugár Béla nélkül szinte nem is rúg labdába, így azt gondolom ha Bugár lemondana, akkor a Híd politikai formációja is előbb-utóbb megszűnne.

Véleményem szerint a mostani helyzet megmutatta, hogy a felvidéki magyarságot újra lehet értelmezni és központosítani. Ez többféleképpen mehet végbe. Én el tudok képzelni egyfajta közös választási koalíciót a magyar pártok között. Ehhez viszont két dolognak kellene történnie: a teljes Híd vezetésnek le kell mondania, valamint egy új platform létrehozása is lehetséges lehet, amely gyűjtőpártként lépne fel és tömörítené a magyar érdekeltségű politikai formációkat. Ez lehet egy új választási koalíció, de akár egy új politikai tömörülés is. Úgy gondolom, hogy a felvidéki politizálásnak ez az egyik járható útja, külön utakon nem látom hatékonynak a szlovákiai magyarság érdekképviseletét.