A magyar politika képviselet sírásói

Ismét egy újabb politikai képződmény van formálódóban. Sokasodnak, mint – már bocsánat a hasonlatért – a pettyes húslégy nyüvek a fertőzött testfelületen.

Hajrá! Színpadra fel! Felkészül a következő.

 

Jöttek is rögtön az elcsépelt és már ezerszer hallott mondatok, mint

”a parlamenti képviselet önmagában nem cél, hanem csak eszköz a magyarság megmaradására”,

vagy

”nem a megosztás, hanem a hiteles politikai szereplők összefogása a cél”,

ja és persze a nagy kedvencem a

”nem fér bele négy olyan év, amikor a felvidéki magyarság parlamenti képviselet nélkül marad”.

 

Miért éppen ez a legfontosabb az összes mondvacsinált felvidéki politikusnak? Miért kell mindenkinek implicit módon a parlamentbe jutásról csaholnia rögtön? Hogy Arany szavaival éljek  ̋mint kutyák a koncon összemarakosznak ̋.

Mint egy elcsépelt tragikomédiában. De ami itt, a felvidéki politikai színtéren történik jelenleg, azt inkább már csak tragédiának hívnám.

 

(forrás: wordpress.com)

 

A szereplőket sorra véve; itt van mindjárt a MOST-HÍD. A multietnikus párt. A haladó liberális eszmék szlovákiai terjesztésének úttörője. Aki vállaltan nem (csak) a felvidéki magyarok pártja. Viszont ennek tudatában, én, mint felvidéki magyar szavazó, miért is szavazzak a MOST-HÍD-ra? Nem jobban járnák-e, egy olyan, etnikai alapon politizáló párttal, aki főleg a magyar kisebbség gondjaira és bajaira koncentrál?

És most nem az MKDSZ-re gondoltam, mert Ők már bizonyították az elmúlt hetekben, hogy a HÍD fiókpárjaként léteznek csak.

 

De nem is a Magyar Fórumra – sajnos – amiről a kilépési nyilatkozatunkban úgy gondolom már mindent elmondtunk, amit szerettem volna.

Az elmúlt két hónap történései igazolták, hogy jó döntést hoztunk, anno.

 

Itt van még ugye az MKP, aki koszorúzásban és óvoda-avatásban ugyan erős, viszont inkompetens vezetésének köszönhetően az elmúlás útjára lépett. A kimúlt pártok birodalmát elválasztó folyó révészének meg, majd a párt   ̋Kék Pávája ̋, Menyhárt József előadhat valami fülbemászót. Mert énekelni azt tud, de politika-csináláshoz, na ahhoz, biztos hogy nem ért. Kár, hogy egy politikai párt első embere. L

 

Maradt még az Összefogás nevű új pártkezdemény, ami egy erőforrásokkal bőven megtámogatott projektre hasonlít inkább és nem a felvidéki magyarság hiteles képviseletére képes politikai csoportosulásra.

Nem is értem, miért jó az nekünk, ha egy szedett-vedett, hirtelen összetákolt ”összefogás” képviselné a következő négy évben a felvidéki magyarságot.

 

Szerény véleményem szerint, egy ilyen kutyafuttában összeterelt emberanyagból reális és működőképes összefogás soha sem lesz.

 

Olyan ez, mintha vizet próbálnánk vegyíteni olajjal. Ha megrázzuk, talán egy időre, úgy tűnhet, hogy homogén keveréket alkotnak majd, de aztán elválnak egymástól.

Az Összefogás megjelenése tálán csak egy újabb lépés a háttérben ügyködő ”nagyok” sakkjátszmájában.

 

Van viszont egy dolog, amiben mindannyian egyformák; és az a határtalan rettegés attól, hogy politikai képviselet nélkül marad majd a felvidéki magyarság a következő négy évben. Érdekes módon, hogy a felvidéki magyarok száma évről-évre csökken, hogy unokáinknak probléma lesz majd magyar párt választani a jövőben, hogy a szlovák iskolák ”gyökértelenítésének” köszönhetően a magyar anyanyelvű felvidéki ember nem magyar iskolába íratja be gyermekét, hogy így elfogynak az ő választóik is, na, az egyiküket sem zavarja már túlságosan.

 

Elfogyunk, mi felvidéki magyarok. Elveszítjük identitásunkat és – de utálom már ezt a szót – szlovmagyar zombikká válunk.

 

Ez mind az ő felelősségük, és nagy részük személyesen is felelős a kialakult helyzetért.

Mind hiteltelenné váltak a választóik szemében és nem érdemelnek már bizalmat.

De ők, még mindig nem értik, miért nem lesz így a felvidéki magyaroknak politikai képviselete a következő négy évben.

Csak rettegnek, de azt egyre jobban és egyre többen.

 

- cscz -