Hírek.sk – Menyhárt József: a gazdaság a kulcs a külhoni magyarság megtartásában

A határon túli magyar közösségek megtartásának „első és legfontosabb lába” a gazdaság – hangoztatta a szlovákiai Magyar Közösség Pártja elnöke pénteken a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson,
A Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei és diaszpórában élő egyetemi diákvezetőknek szóló táborában tartott előadásán Menyhárt József megjegyezte: „a másik láb” a kultúra, amit Trianon után szerencsére sikerült megvédeni, míg a harmadik az oktatás alap-, közép- és lehetőleg egyetemi szinten is.

Eltérő a véleményem, abban egyetértek, hogy fontos a szlovákiai magyarok gazdaságának megerősítése, de mire ez bekövetkezik és megmaradásunk „első és legfontosabb lábává válik”, akkorra a szlovákiai magyarság hasonló helyzetben lesz, mint Zoboralja, vagyis a szakadékban! A gazdaság megerősítése hosszan tartó folyamat és kérdéses a hatékonysága, hogy ki mindenkit támogat MO, és a közösség hányadát érinti!
Az én megítélésem szerint a szlovákiai magyarság megtartásának „első és legfontosabb lába” az erős identitás, vagyis az identitás megtartás, bármilyen cégnél dolgozzon a magyar munkavállaló, megmaradjon magyarnak ő és a családja úgyszintén, ehhez pedig meg kell javítani a meghibásodott asszimilációs fékrendszert, aminek legerősebb alkatrésze a magyar névhasználat.
Második helyen vannak a magyar óvodák, melyeket 1985 körül államhatalmilag megszüntettek, de 1999-ben belekezdtünk az újra hivatalosításukba, ennek a két legerősebb asszimilációs féknek a megjavítását épp az MKP-s vezérek akadályozták meg 1999 és 2001-ben.
Magyar óvodák lettek volna MO kormánya nélkül is, de nem lehettek, mert nem Duray Miklós és Halzl József kiválasztottjai voltak a kezdeményezők, az ilyen kezdeményezéseket, javaslatokat pedig meg kellett akadályozni, az egyáltalán nem érdekelte a főnököket, hogy ezzel milyen károkat okoznak a magyarságunknak.
Az utóbbi 2 népszámláláson kimutatott 110000-es veszteség, és 110 felső tagozatos alapiskola van vészhelyzetében, mennyi alsó tagozatos van még rosszabb helyzetben, és ebben mindenképp nyakig benne vannak úgy Halzl József, mint Duray Miklós és az MKP!

Az alapiskolákban pedig az utánpótlás nevelés és köldökzsinór program az asszimilációs fék, de nem a mo-i, hanem a sajátunk, ezekről és általában a megmaradásunkról ITT írok.

Halzl Józsefet a Rákóczi Szövetség elnökét, Zoboralja Soros Györgyét, pedig már rég kitiltottam volna Zoboraljáról, de nem csak innen, a magyargyűlölő Slota a regimentjével 100 év alatt nem okozott volna annyi kárt, mint Halz József az ügynökeivel és Duray Miklós a kegyeltjeivel!
Az érdek magyarok 20 éve élősködnek a siralmas helyzetünkön, mentenek minket, mint Zoboralját, már odáig mentettek, hogy túlmentettek, lassan megszűnnek a magyar iskoláink, és nem lesz kit menteni, pedig annyi millió érkezett Zoboralja megmentésére, hogy azokkal semmiképp nem lehetnénk a szakadékban, csak nem a magyarságunk és iskoláink megmaradását szolgálták!
És ez a Rákóczi Szövetség irányítja a beíratásokat, neveli a diákvezetőket, az új generációt, mire nevelik őket, a szülőföld szeretetére, dehogyis, a mo-i nemzetpolitika kiszolgálására, ez pedig egyáltalán nem a megmaradásunkat jelenti, hanem a történelem süllyesztőjébe vezet?!

A „másik láb” a kultúra, erről is írok a „Zoboralja a médiában“ alcím alatt.

Az oktatásunkat pedig elsősorban a politika juttatta a szakadékba.
Épp a napokban Andruskó Imre említette a Vasárnapra hivatkozva a gimnáziumok leépülését, amire ezt válaszoltam: „tehát nem díszes tető kellett (Magyar Egyetem), hanem először az alapokat és falakat megerősíteni!!!“
Nem újabb középiskolákat kellett alapítani, hiszen folyamatosan csökkent a beíratottak száma, hanem a meglévőeket kellett volna korszerűsíteni minden téren, hogy sokkal jobbak legyenek a szlovákoknál, de a biznisz és a politika döntött.
Még talán rosszabb helyzetben vannak, mint az alapiskoláink, a többségükbe még felvételezni sem kell, ez is sokat elárul, akkor mi várható az így nevelkedett generációtól?!
Zoboralja asszimilációs minta, Menyhárt József azok társaságában díszelgett Kolonban 2016-ban a Szent István MKP-s ünnepségen, akik a szakadékba juttatták, annak a Ladányi Lajosnak tapsoltak, akinek köszönhető, hogy az 1999-es óvodai kezdeményezést nem lehetett megvalósítani, ezért nem lettek magyar óvodák, és ezért zárnak be sorban a magyar iskoláink.
És ez a Ladányi Lajos az MKP állandó szórványszakértője, aki Kálazon sikeresen megosztotta a néhány 100-as magyarságot egy másik Csemadok szervezet alapításával, aminek az lett a következménye, hogy lassan már 15 éve egyetlen magyar beíratott nincs Kálazon, de ez a Ladányi Lajos a nyitrai járás MKP elnöke és országos vezetője, és magyar óvodát alapít Nagycétényben! Miért nem a saját falujában, vagy Kálaz már teljesen pusztulhat?!
De a nagycétényi óvodalapítás nem a megmaradásunkról szól, hanem teljesen másról, az utolsó lehetőség forint- ill. vagyonszerzésre Zoboralja megmentése ürügyén, és még Nagycétényben vannak magyar gyerekek, akikkel ezt végbeviheti, de Ladányi óvodájával már két csoportra lesznek osztva, lesz egy csoport az állami-községi óvodában és a másik csoport Ladányinál, a megosztás eredményét pedig ismerjük Kálazról.
És erre áldását adta az MKP, még ha nem is, de nem akadályozta meg ezt a megosztást, az pedig egyenlő a beleegyezéssel!
Tehát Menyhárt József Zoboralja szakadékba juttatói társaságában érzi jól magát úgy Kolonban, mint Alsóbodokon, akkor mit várhatunk ettől az MKP elnöktől, előadótól, politikustól, oktatótól, mire neveli a következő nemzedéket, a szülőföld szeretetére, vagy mire?!

Idézem: Menyhárt József felvidéki példát is hozott a gazdaság erősítésének fontosságára. Elmondta, Kassáról „menekülnek a magyar fiatalok”, mert kevés a munkalehetőség, ellenben Nyitrán rengeteg lehetőség van, de a munkavállalók szlovák nyelven tudnak boldogulni, amivel veszélybe kerül magyarságuk.

Idézek magyarországi munkavállalókról külföldön:
Magyar Idők – 2018. január 19. – Háromszázezer magyar dolgozik most külföldön
Hozzávetőleg háromszázezerre tehető azon magyarok száma, akik külföldön dolgoznak, közülük nagyjából 72 ezren a határ menti területeken élnek, és legtöbbjük Ausztriában vállal munkát. Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója a rendelkezésre álló adatok alapján…

Az Index (21. 4. 2018) a Portfoliora hivatkozva több mint félmillió mo-i munkavállalót tippel
Hány magyar dolgozik külföldön és hol?/

NLCafé – 2018. május 29. – Megdöbbentő! Ennyi magyar dolgozik külföldön
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adatai szerint 325 ezer magyar vállal más uniós tagállamban munkát…

Tehát több mint 300000 mo-i magyar vállal nyugaton munkát, mert odahaza vagy nem talál, vagy kevesli a bért, ezeknek nem kerül veszélybe a magyarságuk, csak a határon túli magyaroknak?!
És meddig fogják tűrni Magyarországon a minimálbérből vagy még ettől is kevesebből élők, tengődők, hogy nem az ő megélhetésüket segíti saját államuk, hanem a határon túli magyarságot?!
Még egy lényeges kérdés, egy vállalkozó miért fogad fel munkavállalót?
Azért, hogy profitot termeljen neki, nem pedig azért, hogy felvidékezik, kokárdát visel és lengeti a magyar vagy székely zászlót, vagy együtt mindkettőt, énekli a himnuszokat és az Egy vérből vagyunk DAC slágert, hanem hogy tisztességesen végzi a munkáját.
Eddig is jöttek a millió forintok, nagyon, de nagyon sok millió, csak nem a legégetőbb problémák megoldására lettek felhasználva, és valószínűnek tartom, hogy ez hasonló lesz a jövőben is, hiszen a program kitalálói és megvalósítói ugyanazok!

Konferenciázások!
Húsz év alatt hány konferencia lehetett a Paulisz rancson és a nyitrai Ladányi rezidencián?!
Ha csak évente kettő, az már 40, és mi az eredménye a konferenciázásoknak Zoboralja iskoláinak és magyarságának a megmaradása szempontjából?!
Egy nagy NULLA, még annál is kevesebb, jól elszórakoztak, elbeszélgettek Zoboralja sorsáról, a média teli volt velük, és ennyi.
Hány millió ment a dáridózásra az iskoláink helyett, és mennyit dáridóztak el Halzl Józsefék 20 év alatt a határon túli magyarok megmentése címén?!
Zoboralján ahogy épült, szépült és bővült a Paulisz rancs, úgy mentek össze az iskoláink, de ez senkit nem érdekelt, gondolom tavaly óta már sok zoboraljinak kinyílt a szeme, és tudatosították, hogy miről szólt ez a 20 év Zoboralján, de majd hamarosan meglátjuk, hogy a szemek kinyitásával megjavult-e a látásuk is!

Balkó Gábor
Kolon