Mi volt az ára a koalíciónak? Avagy olcsó húsnak híg a leve...

Simon Zsolt | 2016. április 5. - 14:01
A kormánykoalíció megalakulása óta nagyon sok kritika jelent meg a sajtóban, fogalamazódott meg az emberekben. Ezen kritikáknak elsődleges célpontja a Bugár Béla vezette Híd volt.

Ugye, ismerős a mantra: miért is lépett koalícióra a polgári beallítottságú Híd a szélsőséges nacionalistákkal (SNS), és Szlovákia legkorruptabb pártjával, a SMER-rel. Pontosabban azzal a SMER-rel, amelyik kormányzása alatt Szlovákiában minden objektív mérce szerint is oly mértékben elharapódzott a klientelizmus és korrupció, ahogyan azelőtt még soha.

Bár egy politkusnak olykor elég mélyre le kell hajolnia ahhoz, hogy megvalósíthassa politikia célkitűzéseit, pártja programját. Vagy neadjisten azért, hogy esetleges magánérdekeket is kielégíthessen. Ilyen helyzetekben egy politikai párt, politikus számára a kérdés mindig csak ennyi: Megéri ez nekem? Megéri ez a lépés a pártomnak? Az ország, vagy netán szűkebb közösségünk javát szolgálja a lépésünk? Ha ezekre a kérdésekre józan, pozitív választ tud adni egy párt (vagy egy politikus), akkor tényleg le kell hajolni azért a hatalomért, mert változásokat csak (vezető) kormánypozícióból lehet elérni akár helyi, akár országos szinten.

Azt, hogy egy párt (vagy egy politikus) jó döntést hozott-e, több szemszögből is meg lehet ítélni. Előzetesen lehet róla véleményt formálni, utólag pedig ki lehet az elmúlt időszakot értékelni. Vagy pedig menet közben az egyes határozatokról is lehet bírálatot, esetleg dícséretet megfogalmazni.

Mivel az egyszeri halandó ember számára (aki nem tagja a koalíciós pártoknak) nem elérhető az aktuális koalíciós szerződés, így ne csodálkozzon egy kormányzó párt képviselője sem, hogy az egyszerű emberek kizárólag érzelmi alapon tudják megítélni az egyes – esetünkben a Híd – pártok lépését, lépéseit. Mert egyszerűen nem ismerjük a részleteket.

Nem tudjuk pontosan miben is állapodtak meg a hidasok a SMER-rel és az SNS-szel. Persze pár részlet ismert, hogy például magyar (nemzetiségi) szempontból milyen eredményei lehetnek majd a 4 év kormánypozíciónak: megregulázott (bebiztosított?) kisebbségi pénzelosztórendszer, kisiskolák megmentése (rendszerszintű változtatások nelkül?), magyar feliratok kihelyezése a vasúti államásokon...

Ennyi lenne magyar szempontból az ára egy ilyen bűnügyi koalíciókötésnek?

Amikor a Smernek egy óriási kényszerhelyzetben más választása nem volt, mint lenyelni mindent a partnereiktől, ha ők hatalmon akarnak maradni, ennyit sikerült "kialkudni"? Egy ilyen alkupozícióból nem sikerült kihozni a kettős állampolgárság megoldásának az ügyét sem? Tudvalevő ugyanis, hogy Dostál kolléga az első parlamenti ülésnapon be fogja terjeszteni az eredeti hidas törvénymódosítási javaslatot, mely azt hivatott orvosolni, hogy egyszerűen ne lehessen senkitől sem elvenni szlovák állampolgárságát, ha egy másik ország állampolgárságára is szert tett.

A hidasok ezt nem fogják megszavazni, mert ennek a kérdéskörnek a megoldása nem szerepel a titkos koalíciós szerződésben. Szép! Annak ellenére, hogy kimondottan ez a dolog számszerűleg nem sok szlovákiai magyart érint (annál több szlovákot), az ügy megoldása nem hiányozhatott volna semmilyen koalíciós szerződésből sem! Nem beszélve arról, hogy mi minden mást még bele lehetett volna tenni!

Az állampolgárásági kérdésről tehát kiderült, hogy az a hidas politkusokat nem érdekelte annyira, hogy feltételként szabják a koalíció megkötésekor. És ez milyen piti kis dolognak hangzik például a megyerendszer reformja mellett, amiről szintén nem volt szó. Pedig ez nem is kimondottan csak magyar érdek, mert a megyerendszer országos szinten botrányosan rosszul működik. Persze a koalíciós tárgyalások más értékrend mentén folyhattak, mivel még az eredményük sem ismert részletesen... Szerintem viszont felesleges titkolózni, hiszen előbb-utóbb úgyis minden kiderül!

Engem személy szerint nem köt semmilyen ostoba koalíciós alku sem, ami arra kényszerítene, hogy az értékrendemmel szembefordulva kellene szavaznom. Pont ezért nem voltam hajlandó részt venni ilyen kormányzati kontármunkában, mert olyan alkukra lettem volna kényszerítve, melyekre nem vitt volna rá a lélek, hogy bevállaljam őket. Például NEM-mel szavazni egy olyan javaslatra, amit pár évvel ezelőtt még teljes mellszélességgel támogattam.

Olcsó húsnak híg a leve, tartja a közmondás. Menet közben majd kiderül, a Híd milyen értékben vásárolt be az állampolgároknak, a szlovákiai magyaroknak.