A Most-Híd túlélése?

Hajtman Gábor | 2019. március 26. - 14:20
A szlovákokat és a magyarokat tömörítő párt már nyolc éve a szlovák parlament stabil tagja. A Most-Híd 2010-ben került be a szlovák törvényhozásba, 2012-ig részese volt az Iveta Radičová vezette jobboldali kormánynak, 2016 óta pedig ismét kormányon van, ezúttal viszont más politikai partnerekkel: a Smer-el és az SNS-el. Az elmúlt időszakban több közéleti botrány miatt is felbomolhatott volna a kormánykoalíció, azonban ez mégsem történt meg (Kuciaki kettős gyilkosság, Peter Plavčan volt iskolaügyi miniszter európai uniós pénzek sikkasztása, stb.). Minek köszönhető ez, egyáltalan miért érdeke a Híd-nak ebben a kormányban maradnia? Mi lesz a Híd szerepe az elkövetkezendő években?

Az elmúlt években a Most-Híd szerepe nagyon meghatározó volt a szlovák belpolitikában. A párt népszerűsége 2010 és 2012-ben volt a legnagyobb, a 2010-es parlamenti választásokon 8,13%-al jutott be a magyarokat és szlovákokat is tömörítő párt. Mivel akkor a párt újnak számított, ezért nagyon sok fiatal szavazót meg tudott szólítani, a szlovák-magyar együttműködési szlogenjüket sokkal jobban el tudták adni a választóiknak, mint az MKP tette azt az erős nemzeti kampányával. 2012-ben előrehozott választásokra került sor, a jobboldali kormány bukását követően a jobbközép pártok meggyengültek, köztük a Híd is, így csak 6,89%-ot szerzett a vegyes párt. A 2016-os választásokon ez valamivel alacsonyabb volt, a szavazatok 6,5%-át szerezte meg a Híd.

Láthatjuk, hogy az évek során a Híd népszerűsége is csökkent, annak ellenére is, hogy a 2016-os parlamenti választásokon több szlovák politikus is a Híd-ban folytatta a politizálást. Ilyen volt az SDKÚ (Szlovák Kereszténydemokrata Unió)-s Lucia Žitňanská is, akiből igazságügyi miniszter lett a Híd kormányra kerülését követően. A Híd kampánya nem volt lendületes, inkább  óvatosan fogalmazták meg az álláspontjaikat, nem jelentették ki egyértelműen azt sem, hogy nem lépnek kormányra a Smer-el.

 A választások után természetesen óriási botrányt kavart a Híd azon döntése, miszerint a mostanra már megszűnt Sieť (Háló)-el együtt kormányra lépnek a Smer-rel és az SNS-sel. A közvéleménykutatások is azt mutatták, hogy a 2016-os koalíciós szerződés aláírása után a Híd népszerűsége 4-5% -on mozgott, amiből az következik, hogy a Híd választói nem üdvözölték ezt a lépést. A Híd azt próbálta kommunikálni a választói felé, hogy az előrehozott parlamenti választások esetén megerősödtek volna a szélsőséges pártok, így még bizonytalanabb helyzet állt volna elő.

Véleményem szerint a Híd attól félt, hogy az előrehozott választásokon a párt már nem biztos, hogy bejutott volna a parlamentbe, hiszen ha csak a választási eredményekből indulunk ki, akkor láthatjuk, hogy a Híd-nak csökkenő a támogatottsága, ezért gondolták azt, hogy egy ilyen helyzetben koalícióra kell lépni.  A Híd a magyar választói felé  azt próbálta  megmagyarázni, hogy kormányon sokkal jobban tudja érvényesíteni a szlovákiai magyarok érdekeit.  A felvidéki magyarok ügyei különösebben nem haladtak előrébb, viszont tény, hogy ez idő alatt a Híd Érsek Árpád közlekedési miniszterrel elérte azt, hogy a magyar lakta településeknél kétnyelvűek legyenek a vasútállomás táblái. Ezenkívül nem sok olyan törvény született, amely a szlovákiai magyarok ügyeit mozdította volna előre.

A koalíción belüli viszályok és feszültségek nem tették könnyebbé a Híd dolgát, hiszen minden egyes botránynál a Híd vissza táncolt és inkább engedett annak érdekében, hogy ne essen szét a kormány. A legnagyobb próbatétel Bugáréknak a tavalyi Kuciaki kettős gyilkosság volt, hiszen több ezer ember vonult az utcára kifejezni a szolidaritását és egyben tüntetni a botrányokkal teli kormánykoalíció ellen. A Híd-on nagy volt a nyomás, hiszen egyszerre kellett szolidaritást vállalniuk a tüntető tömeggel, akik között a szavazóik is megtalálhatóak, illetve megőrizni az egységet a kormánykoalíción belül. Bugár Béla nyilatkozata nagyon megtréfálta a közvéleményt, hiszen a koalíciós tárgyalás után az újságíroknak bejelentette, hogy vagy felbomlik a kormánykoalíció, vagy előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. A bejelentés után a teljes média az előrehozott parlamenti választásokkal volt elfoglalva, de ezután jött a csavar, miszerint amikor a miniszterelnök Robert Fico és a belügyminiszter Robert Kaliňák is bejelentette lemondását, így a kormány csak formálisan alakult át.

Én úgy gondolom, hogy a Híd-nak ez egy nagyon rossz taktikai lépése volt, hiszen a kormány bukásából a Híd jól jöhetett volna ki, az ellenzék is újra szövetségesként, partnerként tekintett volna rá. Más nézőpontból vizsgálva az ügyet, Bugár alakítása a politikai blöffel olyannyira jól sikerült, hogy az egész ország elhitte a kormány bukását és azt, hogy a Híd kivégzi Ficoékat. Ez is mutatja, hogy Bugár Béláék pártja még mindig meghatározó szerepben van. A botrányok ellenére a Híd támogatása ugyan csökkenő, ám nem zuhanó tendenciát mutat. Bugárék egyáltalán nem nyugodhatnak meg, hiszen a következő parlamenti választásokra már jövőre sor kerül; lassan, de fokozatosan kopik a Híd támogatottsága, így tehát egyáltalán nem biztos, hogy a Híd a következő szlovák parlamentnek is tagja lesz.