Megint más farkával verték a csóványt…

Igaza van Szili Katalinnak, hogy, úgymond, nem csupán Magyarország, hanem a szlovákiai magyarok érdekeinek sérültén is siránkozik, mert a szlovák parlament emberjogi bizottságának tagjai nem voltak hajlandók magyarországi kollégájukkal, Balog Zoltánnal (Fidesz) mozizni. Gruppban élvezkedve egy, a dunszerdehelyi DAC-stadionban elkövetett rendőrattakról készült filmen.

Íme a videó:

Balog, a szlovák és magyar parlamenti bizottságok előre egyeztetett napirendjét önkényesen felülíró partizánakciója azonban mindenekelőtt a szlovákiai magyaroknak árthat. Azoknak, akiken „egyre fokozódó elnyomásukra“ hivatkozva akart segíteni a szóban forgó film prezentálásával. Persze korántsem azért, mert csököttsége miatt most már akár holnap reggeltől a szlovák katonaság és a húgyagyú nacionalisták vérszomjas szabadcsapatai szállják majd meg Dunaszerdahelyt. Hanem azért mert nem átallt tudatosan megakadályozni egy olyan diplomáciai kontaktust, amelyek híján aligha fordulhat jóra a rossz szomszédság – főként politikai vonalon.

Tette pedig Balog mindezt kizárólag önmaga (és pártja?) politikai marketingjének olyannyira áhított sikeréért. Annyira ugyanis nem lehet stupid, hogy azt gondolja, a szlovák parlament előzetes egyeztetések során kellőképpen megpettingelt politikusait a szóban forgó jelképes diplomáciai koitusz előtt, ugyancsak szimbolikusan bár, de következmények nélkül tökön lehet rugdalni. Márpedig, ha Balog Zoltán nem stupid, akkor tette fényében nyilván nem tartható másnak, mint egy buta és gátlástalan ripacsnak. Akinek sokkal inkább holmi kukadöntögető, kórusban ugató csőcselék között van a helye, mintsem egy ország parlamentjében… Ennyit az „igazság” intézményéről, amelyre oly átszellemülten hivatkozik a szerencsétlenje…

Megérne azonban egy misét az is, mit tett vajon a szlovák parlamenti bizottságot vezető A. Nagy László, hogy elkerülhető legyen a szóban forgó botrány? Vajon megpróbált-e stikában, azaz informálisan lelkére beszélni jobboldali elvtársának, ne verje már az ő farkával is a csóványt…? Vagy szólt-e legalább František Mikloškónak – aki nem mellékesen az Országházban személyesen vett át 2001-ben Esterházy-emlékérmet –, hogy ne törődjön a Baloggal, hiszen egy hülyén vagy egy gátlástalan politikai stricin igazán nem múlhat két szomszédnép kölcsönös sorsa…? Meg annak a szlovák parlamentben kedden esedékes szavazásnak a végkimenetele, amelynek nyomán évekre eldőlhet, használhatják-e egyáltalán és ha igen, miként a szlovákiai magyarok tankönyveikben a szlovákiai földrajzi neveket anyanyelvükön…