Íme a Smer romboló brigádjának első nagy eredményei

Elkezdtük érezni a második Fico-kormány kemény munkájával kikevert halálos koktél hatásait. A gazdasági növekedés lefékeződött, a munkanélküliség rekordokat döntöget, a megbízási szerződések száma hihetetlen mértékben visszaesett, még csak február van, de már toldozni-foltozni kell a költségvetést, eddig több mint 350 millió euró hiányzik a tervekhez képest. Előre figyelmeztettünk arra, hogy a reformok szisztematikus lerombolásának pontosan ilyen negatív következményei lesznek, de magunk is meglepődtünk azon, amilyen gyorsan és intenzíven érkeztek meg ezek.

Előre szóltunk, hogy a szigorúbb Munkatörvénykönyv, a dolgozók valamennyi kategóriáját (alkalmazottak, egyéni vállalkozók, megbízási szerződésesek) sújtó magasabb adók és járulékok, a legmagasabb társasági adókulcs bevezetése az EU összes új tagállama között így együtt halálos elegyet alkot. Időben figyelmeztettünk, hogy a költségvetés megalapozatlan, mert a betervezett két százalékos növekedés túlontúl optimista és a konszolidáció elhibázott. Azért, mert a kiadások lefaragása helyett a bevételeket próbálja növelni, azt is a legrosszabb módon: még több terhet rak a dolgozókra és a munkahelyeket létrehozni képes cégekre.

A hivatalba lépő második Fico-kormány 13,7%-os munkanélküliséget örökölt elődjétől (tőlünk), 2013. január végén azonban a nyilvántartott munkanélküliek aránya már 14,8% volt, ami 30 ezer fős növekedésnek felelt meg, az állástalanok száma megközelítette a 400 ezret, és a legmagasabb 2004 májusa óta. Míg 2012 végén a Szociális Biztosító még 642 ezer megbízási szerződéses munkavállalót tartott nyilván, február közepére már csak 340 ezren voltak, ez hatalmas csökkenés, csaknem megfeleződés. Ez a kormány alkalmazottakat akart belőlük csinálni, a gyakorlatban azonban ez nem jött össze. A kormány így azok sorait bővítette, akik kevesebbet dolgoznak, a szürkegazdaságba húzódtak, munkanélkülivé lettek, de a legnagyobb csoport azoké, akiknek jókorát csökkent a jövedelme (megmaradtak a szerződésnél, ami után már járulékot fizetnek).

Természetesen a Fico-kormányok soha sem okolhatók a szlovákiai gazdaság negatív fejlődésért (még akkor sem, ha lépéseik nem kívánt következményeire előre és ismételten figyelmeztetik őket). Így most a válságra és a termékeink iránti alacsonyabb keresletre hivatkoznak. Ez az „érvelés” azonban több helyen is sántít. Több környező országban még nálunk is alacsonyabb növekedés volt vagy egyenesen recesszió (pl. Csehország), a munkanélküliség mégsem nőtt, vagy legalábbis nem olyan tempóban, mint Szlovákiában. Emellett az autóiparban (amely gazdaságunk gerince és teljesen a külföldi kereslettől függ) az elmúlt időszakban nem voltak elbocsátások. Azt meg maga a kormányfő sem gondolhatja komolyan, hogy 300 ezer megbízási szerződést a külföldi kereslet enyhe csökkenése miatt szüntettek meg, és nem azért, mert kormánya brutálisan megemelte a rájuk rakódó járulékterhet.

Az okos ember a mások hibáiból is tud tanulni, a buta meg a sajátjából sem. A kormány ahelyett, hogy visszavonulót fújna és változtatna a konszolidáción, már elő is készítette a folytatást. Nem akarják beismerni saját hibáikat, így folytatniuk kell, amit elkezdtek, akkor is, ha ez még nagyobb munkanélküliséget okoz majd. A kormány így a parlament elé viszi a kollektív egyeztetésekről szóló törvény módosítását, amelyben kötelezővé teheti a kollektív megegyezéseket. Így ezek a szerződések, amelyeket az egyes ágazatokban kötnek, újra az ágazat összes vállalatára vonatkoznának, azokra is, akik nem értenek velük egyet. Erről egy háromoldalú bizottság döntene, amelyet a szociális minisztérium hozna létre és nevezne ki a tárca, a munkaadók és munkavállalók képviselőiből, meg a statisztikai hivatal egyik emberéből. Megtörténhet, hogy a 20 főnél többet foglalkoztató kis és közepes cégekre rákényszerítik azokat a kollektív szerződéseket, amelyeket az adott ágazatban a nagyobb vállalatok kötöttek a szakszervezetekkel. Félő, hogy ezt nem tudják majd teljesíteni, s ez újabb elbocsátásokhoz vezet. Tehát semmilyen önreflexió vagy a hibákból való tanulás, inkább folytatják a vállalkozói környezet rombolását. Már most reszkethetünk, hogy milyen „biztonsággal” lepnek még meg bennünket.
Az elmúlt pár hónap elegendő volt ahhoz, hogy egyértelműen megmutatkozzon a kormány tehetetlensége és hozzá nem értése az ország valós problémáinak megoldásához.  Tudja ezt Robert Fico is. Ezért elterelő hadműveletként megint felrakta a már százszor lejárt lemezt – támadja a kisebbségeket.