A második Fico-kormány második költségvetése: felelőtlen, destruktív, gyáva és választási

A smeresek gyávák beismerni, hogy privatizálnak.

A költségvetési felelősségről szóló alkotmányos törvény szerint, ha az államadósság meghaladja a GDP 57%-át, akkor a kormánynak kiegyensúlyozott költségvetést kell benyújtania a parlamentnek (ahol a kiadások nem haladhatják meg a bevételeket).

A 2014-16-ra elfogadott költségvetésben a Smer-kormány azzal számol, hogy az államadósság jövőre a GDP 56,8 százalékára nő… Ez jól illusztrálja az egész büdzsét: használjunk ki minden könyvelési trükköt és menjünk el a végső határig úgy, hogy ne kelljen tényleg spórolnunk, elvégre választási év vár ránk. Engedjenek meg még egy adatot, amely a Smer kormányzásának teljes eredményéről tanúskodhat: az államadósság 2008-ban még csak a GDP 28%-án állt. Megduplázás öt év alatt – ez aztán a teljesítmény! Jól mutatja, hogy a szocialisták semmi mást nem tudnak, csak a más munkájából élni (például az előző kormányokéból, mint 2006-ban, amikor átvették a hatalmat), vagy a jövőt felélni, azaz eladósítani az országot. Most épp ez utóbbit teszik, gyors tempóban.

A költségvetés felelőtlen, mert „rontja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát” (Költségvetési Tanács). Más szavakkal nem spórol, a költségvetési hiányt csak egyszeri intézkedésekkel és könyvelési trükkökkel csökkenti. Nem spórol, hisz az állami kiadások több mint egy milliárd euróval nőnek az idei évre várt szinttel szemben, megközelítve a 28 milliárdot. Ha spórolnánk, akkor kevesebbet költenénk és nem többet. Az államháztartási hiány (2,144 milliárd) szinte alig csökken, mindössze a GDP 0,2 százalékával kéne visszaesnie, ezt is jórész azért, mert jövőre (eléggé optimistán) a bruttó hazai termék 2,2 százalékos növekedésével kalkuláltak. Még ez – a gyakorlatilag alig létező – konszolidáció is csak egyszeri intézkedésekkel érhető el. Például az állami (rész)tulajdonú vállalatok jókora hiteleket vesznek fel, amelyekből kövér osztalékot fizetnek az államnak is, a költségvetés így első látásra jobban néz ki. Csakhogy ezeket a kölcsönöket a jövőben vissza kell fizetni, azaz a jelenlegi magasabb osztalékokat a jövőbeli alacsonyabb osztalékok kárára érik el. Ez az „utánunk a vízözön” elve, és egyértelmű jele a választási költségvetésnek.

A költségvetés folytatja a vállalkozói környezet rombolását: még jobban megszorongatják a cégeket, hogy még több adót sajtoljanak ki belőlük, miközben nem felejtenek el további akadályokat gördíteni eléjük. Már tavaly is figyelmeztettünk arra, hogy ez a politika (vagyis az adók és járulékok emelése, új adók bevezetése, az új Munka Törvénykönyve stb.) csak kevesebb munkához és magasabb munkanélküliséghez vezet. Igazunk volt, mégis tovább folytatják a destrukciót. A Smer képviselői megszavazták az ún. adólicenc (gyakorlatilag a veszteség megadóztatása) bevezetését, a szabályozott ágazatok „átmeneti” különadójáról úgy döntöttek, hogy mégsem lesz átmeneti és emellett még volt idejük felülírni az elnöki vétót, hogy a 20 főnél többet foglalkoztató cégekre rákényszeríthessék azokat a kollektív szerződéseket, amelyekkel azok nem értenek egyet. Mintha szisztematikusan harcolnának azok ellen, akik még dolgoznak, illetve embereket foglalkoztatnak. Ha ez a harc sikeresen folytatódik, vajon ki fogja eltartani az államot?

A költségvetés gyáva is. A smeresek gyávák beismerni, hogy privatizálnak. De akkor hogyan fog a súlyosan veszteséges és nyakig eladósodott Cargo a büdzsé szerint 98 millió eurót visszafizetni a 2009-ben kapott állami pénzügyi segítségből. Ez csak úgy lehetséges, hogy de facto privatizálják (és például beruházó bevonásáról fognak beszélni). Nem marad más, minthogy emlékeztessünk arra, hogy 2006-ban a Cargo előkészített privatizációján csaknem 400 milliós vételi ajánlat érkezett, amit Fico úr és a Smer akkor elutasítottak. Kaliňák miniszter úr is fél bemutatni azokat a hatástanulmányokat, amelyek megmutatnák, hogyan akar százmilliókat megspórolni az ESO nevű közigazgatási reformjával (ha léteznek egyáltalán ilyen tanulmányok). Csak annyit tudunk, hogy nem elbocsátásokkal, mert ettől is félnek. A költségvetés szerint a közszférában dolgozók száma 2014-ben több mint 5000 fővel nő.

A kormányzás második éve ideális kellene hogy legyen a költségvetési konszolidációhoz, a Radičová-kormány esetében ez 2011-ben működött is, a hiány jelentős mértékben le lett faragva. A Smer azonban újra tanulságot tesz arról, hogy sosem spóroltak, és nem is tudnak meg nem is akarnak spórolni. Inkább kreatívan könyvelnek és eladósítanak. Ez azonban rövidlátó stratégia, amely megbosszulja önmagát. A következmények azonban sajnos nem csak a Smert fogják sújtani, hanem az egész országot.