Szlovákokra mutogatással, uszítással a megmaradásunkért

ma7.sk: Csúz messzebb van a szlovák kormánytól mint Nagyszarva?

Légvonalban nem is annyira, a helyzet megítélésében viszont egész biztos! Történt ugyanis, hogy Nagyszarván négy-öt szlovák összehajolt, és szlovák iskolát követel gyermekeiknek. Mert magyar tannyelvű ugyan van, de ők öntudatos szlovákok, oda nem adják, ezért inkább utaztatják őket, de ez a továbbiakban már tűrhetetlen. Mert milyen dolog az, hogy a többségi nemzet fiai ne részesüljenek helyben anyanyelvi oktatásban? Iciri-piciri szlovák iskolát akarnak, pár gyerekkel, hiszen a községben a 2011-es népszámlálási adatok szerint az itt élő 1192 lakosból 852 magyar és 204 szlovák volt.
—————————————————–
Először a facebookon reagáltam, egy felvezető bejegyzéssel megosztottam, majd két nap múlva két hozzászólással bővítettem:
A szlovákokra mutogatást leszámítva komoly témát hozott fel Száraz Dénes, a nagyszarvai szlovákokat ajánlotta példaképnek Csúznak és Ímelynek, és Nagykért említette, hogy ott működik magyar iskola.
Nem ismerem az ottani falvak helyzetét, nem tudom mennyien és hova járnak magyar iskolába Csúzról és Ímelyről, Nagykért valamivel jobban ismerem, csakis a Kanyicska Icuka vezette szülői szövetség aktivitásainak köszönhető, hogy még működik az iskola magyar részlege.
Nagykérbe a környékéről talán csak Berencsről járhattak és járhatnának magyar diákok, mert itt is valamikor 1976 körül zárták be a magyar iskolát, de szomszéd faluk 2-3 km lehet az iskola Berencsről, csak az /volt/ a probléma, hogy 2 járásba tartoznak, Nagykér az érsekújváriba, Berencs a nyitraiba, és a bolsiban valószínű a közlekedést a két falu között nem oldották meg, nehogy már a magyar gyerekek Nagykérre járhassanak, bár voltak berencsi családok, akik Nagykérre járatták gyerekeiket a magyar iskolába, ezt csak ők tudják elmesélni, hogy volt az 1976-körüli iskolabezárás után a rendszerváltásig, és hogyan változott a helyzet a rendszerváltás után.
Bár szimpatikus nekem Száraz Dénes javaslata a magyar iskolák követelésére, de nem támogatom, mert a kislétszámú iskolák, alsó tagozat 10 diákkal, felső tagozat 30-40 diákkal haldokló iskolák, a települések magyar közössége felé nem az életet sugározzák, hanem a halált, temetést.
Az oktatási-nevelési központokat bölcsődétől kezdve tartom a megmaradásunk biztosítékainak, több diák, több fejpénz, több pedagógus, több lehetőség aktivitásokra, szuper iskola, szuper felszereltség, szuper programok, tornaterem, uszoda, színvonalban legalább 3 osztálynyival jobb minőségű a szlovák iskoláktól minden téren, hogy még a már szlovákká vált magyarok is ezt a központot válasszák gyekeküknek, unokájuknak.

Két nappal később:
Arról megfeledkeztem, hogy Nagykérről Érsekújvárba is járnak magyar iskolába, ezzel a saját falujuk magyar iskoláját gyöngítik, de ezen egyáltalán nem csodálkozom, de nem folytatom, nehogy kárt okozzak az őszinteségemmel…

„Csúz-A 2011-es népszámlálási adatok szerint a falu 1695 lakosából 914 (53,9%) vallotta magát magyarnak, 591 (34,9%) pedig szlováknak.
Ímely-A települést 878 magyar lakja 1125 szlovák mellett.“

Még egy lényeges észrevétel a népszámlálási adatok alapján, miért nincs a helyi iskoláknak magyar részlege, a 914 csúzi és 878 ímelyi magyar miért nem igényelte a magyar alsó tagozatot, ehhez egyáltalán nem kellett nagyszarvai szlovák példa, hanem csakis magyar öntudat, elsősorban a közéleti vezetőknél, és a helyi magyar értelmiségnél!!!
Ez nem derül ki a cikkből.

Pedig azzal kellett volna foglalkozni Száraz Dénesnek, ami épp nem derül ki a cikkből, miért nincs a két településen legalább alsó tagozatos iskola, ha már Nagykért említette, és a nagyszarvai szlovákokat adta példaképnek, mert Zoboralján sokkal kevesebb magyar létszámú falvakban is igyekeznek megtartani az alsó tagozatos iskolákat.
Épp ez az írás is tanúsítja az MKP- és forintfüggő média és újságírók hozzáállását a megmaradásunkhoz, nem a lényeges dolgokkal foglalkoznak, mint Csúz és Ímely esetében, hanem uszítanak a szlovákok és a Híd ellen.
Az ilyen mediális taktikával és stratégiával növelnék a magyar beíratottak számát, ezt tanulták a Nemzetpolitikai Intézettől?!
Száraz Dénes írása egyáltalán nem segíti a megmaradásunkat, hanem a történelem süllyesztőjébe vezet!
A facebookon

Balkó Gábor
Kolon

Kiemelt fotó: Paraméter