Tisztelet, szeretet, elfogadás

Teljesen igaza van, de az ő szájából mégis oly idegenül hangzik. Meg aztán pont ezek a dolgok nem mennek parancsra...

A tiszteletet ki kell érdemelni, a szeretet az, ami után mindenki vágyakozik, az elfogadás pedig a feltételezi legalább az első kettő közül az egyiket.Ha tisztelem a partnerem, üzlettársam, barátom, ismerősöm személyét, véleményét, az elfogadás is meglesz. Az igazi szeretet természetes velejárója a másik elfogadása. Még, ha véleményünk bizonyos dolgokról különbözik is. Mert a tisztelet, szeretet, elfogadás az én olvasatomban nem zárja ki a vitát - akár a hevesebbeket sem-, a véleménykülönbségeket. Sőt, ezek előbbre visznek bennünket. Tanulhatunk belőlük, feltéve,  ha vitapartnerünkkel vitázunk és nem kizárólag az érdekérvényesítésünk a cél, hanem meghallgatjuk a másik véleményét, elképzelését is. Ez volna az ideális, de ehhez szükségeltetik bizonyos intelligencia es kultúra is. Ami akár a politikában is elvárható lenne megbízott döntéshozóinktól. 

De visszatérve Ficora, Ő mikor kezdi el gyakorolni a fenti nemes jellemvonásokat? Pontosítok : gyakorolja Ő bizonyos esetekben. Mikor a belügyminisztert kell elfogadnia, szeretnie, biztosítania teljes bizalmáról (a tisztelet azért túlzás lenne tőle). Meg a többit, az egyenlőbbeket. Mert mindig vannak az egyenlőknél egyenlőbbek. Akiknek az utca emberét nem meghallva, meghallgatva, a korrupciós tüntetést a szőnyeg alá söpörve szinte mindent szabad... Meg mindezt alahúzva azzal a felhívással, hogy a korrupciót észlelők jelentsék azt az államigazgatási  szerveknek vagy a rendőrségnek. És ezt nem viccnek szánta. Pedig csakis annak fogható fel. A ranglétra csúcsán pedig az antikorrupciós osztag majd biztosan igazságot szolgáltat. Mint ahogy eddig.

Nem hallotta meg mi ellen tüntettek áprilisban, a transzprenseket is nehéz volt elolvasnia. Az utcán nem oldódnak meg a problémák, a tömeg nem számít, a demonstrációval nem foglalkozunk, az ellenzék leírva, mert csak uszítani tud. 

 Bezzeg a Smer május elsején milyen nagyszerű programmal rukkolt elő! Kenyeret és cirkuszt a népnek, ez vajon honnan ismerős? Csupa szeretetből, ne legyünk rosszmájúak, ez nem elterelő manőver. Hiszen még az apukákra is gondoltak. Meg a hétvégi  munkavállalókra, a minimálbér emelésére. Sőt, az unióban elfoglalt pozíciónkra is gondja volt a miniszterelnöknek,  amit kötelessége megóvnia a félőrültek, őrültek gyűlölködésétől. Mindez nagyon pozitív és jól kommunikálható. Úgy látszik, ilyen hátszéllel nem nehéz Szlovákiában a legnépszerűbb politikusnak lenni. Szerethető, tisztelhető és elfogadható nagyon sok ember számára. Csak saját véleményük ne legyen. Akinek mégis van, nyugodtan hangot adhat neki, elvégre Szlovákiában demokrácia van, mindenki megnyugodhat vagy akár tüntethet is júniusban. Legfeljebb magasabbról tesznek rá. A hitelességén azonban még dolgoznia kell a kormányfőnek. Mikor a szavak és a tettek összhangba kerülnek. Talán kezdhetné a saját tanácsai megfogadásával.