Tudod–e, hogy a föld bérlője erősebb a tulajdonosánál?

Mezőgazdasági földjeink bérlését lassan két évtizede egy külön jogszabály tartalmazza, amely az 504/2003 Z. z. szám alatt található meg. A törvény tartalmazza többek között, hogy mit nevezhetünk mezőgazdasági földnek, mennyi évre adható bérbe egy földterület, milyen feltételek mellett köthető meg egy bérleti szerződés.

A törvény egyik legvitatottabb része a bérleti szerződések megújítására vonatkozik. 2018–ig a törvény tartalmazta a bérleti szerződések automatikus meghosszabbodását, ami azt jelentette, hogy ha a tulajdonos nem volt elég résen és egy évvel a szerződés lejárta előtt nem szólította fel a föld bérlőjét a föld visszaadására, a bérleti szerződés automatikusan meghosszabbodott.

2018–ban viszont változás történt az 504/2003 – as törvény ezen szakaszában. Az automatikus meghosszabbodás megszűnt.

Kedves olvasó öröme korai, mivel törvényalkotóink kreatívak maradtak, elfogadták ugyanis az eddigi bérlő a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó elsőbbségi jogát. Ez abban az esetben lehetséges, ha a bérlő teljesítette a bérleti szerződésben támasztott feltételeket.

Ha a törvény lényegét átültetjük a való életbe, a törvényalkotókat valószínűleg őseink régi mondása vezérelte, vagyis, hogy a kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon. A nagy kiterjedésű földeken gazdálkodó vállalatok, nagygazdák tehát elvesztették a lehetőséget a bérleti szerződés automatikus meghosszabodására, így megnyílt az esély a kisebbek számára is gazdaságuk bővítésére. Viszont a törvény adta lehetőségek nagyon szűkek, mivel ha az előző bérlő rendszeresen teljesítette a bérleti szerződésben támasztott feltételeket, az elsőbbségi jog alapján vele kell megkötni az új bérleti szerződést.

A kisgazda pedig hoppon marad.

 

 

u.i.

Munkám során igyekszem a bonyolult kataszteri és földügyi kérdéseket érthetőbb formában magyarázni. A következő parlamenti választásokon megmérettetem magam, a Magyar Közösségi Összefogás 143. számú jeloltje vagyok.