Túl a kötelező tiszteletkörön

A szlovák elnökasszony első útja Csehországba vezetett június 20-án, akit a cseh köztársasági elnök Miloš Zeman fogadott. A diplomáciai hangulatú beszélgetésen szó esett a két ország jószomszédságáról és arról is, hogy Szlovákia és Csehország mindig egységesen áll ki egymásért. A találkozón nem jött elő a politikai nézeteltérésük, köztudott, hogy  Zeman külpolitikája messze távol áll Čaputová euroatlantista irányultságától. Bár ilyenkor egy efféle eszmecserére nincs is nagyon lehetőség, úgy gondolom, a közeljövőben lesz rá lehetőség, hogy a két fél ,,elbeszélgessen“ egymással.  

A cseh kormányfővel, Andrej Babiššal ilyen aligha lesz, hiszen a cseh polgári társadalom fellázadt Babiš korrupciós politikájával szemben, így az emberek az utcára vonultak. Egy más ország köztársasági elnöke általában távol marad a belpolitikai eseményektől, de Čaputová látogatása során éppen akkor zajlottak az események, így a Václav téren elhangzott beszédében a cseh polgári aktivizmust biztatta. Nézőpont kérdése, hogy ez a dolog rendben van-e, a protokoll ezt nem tiltja, mindenesetre az elnök véleményt és üzenetet mondott a cseh nép számára, amelyet a csehek nagy része üdvözölt.

Az más kérdés, hogy vajon a magyarországi látogatása során kinek okozott örömet Zuzana Čaputová.

 Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott a szlovák államfő. Az előbbivel diplomatikus és baráti beszélgetést folytatott, az utóbbival inkább csak diplomatikusat. Čaputová nem felejtette el megköszönni a szlovákiai magyarok szavazatait, ezért is tartja fontosnak Szlovákiában a kisebbségi politikát. Az eddigi szlovák elnökök nem merték felvállalni nyíltan a szlovákiai magyar kisebbségi ügyeket, úgy látszik, hogy Čaputová  igyekszik gesztusokat tenni ez ügy érdekében. Aztán, hogy ez mennyire lesz komoly, az majd elválik.  Egy dolog azonban biztos: Čaputová komolyan gondolja az elvi politikát, hiszen az illiberális rendszerrel szemben ő a liberális demokráciában látja a kisebbségek és a jogállam védelmét, amibe valljuk be, van némi igazság, hiszen a liberális demokrácia nem egyenlő a liberalizmussal, amely egy ideológia és egy eszmeirányzat. A liberális demokrácia pedig az a politikai rendszer, ahol különböző politikai ideológiák és nézőpontok küzdhetnek meg szabadon és egyenlő feltételekkel a választók kegyeiért. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy  az elmélet nem mindig társul a gyakorlathoz.

A szlovák elnökasszony lengyelországi látogatásával zárta le a visegrádi országokba tett, beiktatása utáni körútját. Zuzana Čaputovát Andrej Duda államfő fogadta, aki elmondta, hogy Szlovákiának és Lengyelországnak sok közös pontja van, ilyen a V4-ek erős szövetsége. Čaputová elmondta, hogy fontos a V4-ek szilárdsága, de ez nem mehet szembe az Európai Unió alapértékeivel. Érdekes megfigyelni, hogy Čaputová mindig kihangsúlyozza az EU fontosságát, illetve mélyebb integrációját, amellyel nyugatiasabb irányt szeretne mutatni a V4 térség országainak. A jelenlegi lengyel politikai berendezkedés  egyértelműen Magyarországéhoz hasonlít, ám a történet érdekessége, hogy a V4-en belül Čaputová és a lengyel politikai elit az, amely markánsan hívja fel a figyelmet  az esetleges orosz fenyegetésekre. A NATO és az USA szempontjából ez jó hír, hiszen a V4-n belül bennük lelhet elkötelezett szövetségesekre.

A visegrádi térség országai földrajzi helyzetük alapján erős egységet alkotnak, rá vannak kényszerítve az együttműködésre. Azonban az egyes országok között lehetnek ellentétek, mást gondolhatnak a jogállamiságról, a demokráciáról és az Európai Unióról. A V4 országai közül talán Szlovákia az, amely szorosabb együttműködést és integrációt szeretne az EU irányába, ez Zuzana Čaputová egyértelmű álláspontja: a Mag-Európába való tartozás.

Ő ezt azonban  a többi visegrádi országgal szeretné elérni, erős és szilárd egységként. Hogy ezt mennyire sikerül megvalósítani, az még a jövő zenéje, és nagyon sok forgatóköny létezhet, amely befolyásolhatja a térség geopolitikai alakulását. Egy dologban azonban biztos vagyok:  bármi is történik, a V4-ek egysége nem bomlik fel. Nem valószínű, hogy  feszültség alakulna ki az országok között, csupán az lesz kérdés, hogy milyen mértékű együttműködésre számíthatunk: egy lazább és szabadabb szövetségre, esetleg egy  szorosabb együttműködésre, amely akár egységes hangon áll ki Közép-Európa érdekében. A jelenlegi helyzet biztató, hiszen ne feledjük az EU és a V4 ugyanúgy nélkölözhetetlen és létfontosságú az adott országok számára.