Új magyar párt a szlovákiai magyar közéletben-interjú Simon Zsolttal

Mi motiválta önöket, hogy egy újabb magyar pártot hozzanak létre?

Az, ami ezt a csapatot motiválta, és amivel engem tulajdonképpen megkerestek, az az volt, hogy úgy érzik, magyarként nem tudnak kire szavazni a soron következő parlamenti választáson. Az MKP-ra már nem, mert megint csak nem jutott be a párt a parlamentbe és nem is olyan politikát folytat, amellyel meg tudja őket szólítani. A Hídban pedig csalódtak, mivel a Smerrel és az SNS-el szövetkeztek, és ez hosszú távon káros a magyar érdekekre.

Ön szerint mi az, amiben a két párt hibázott: a Híd vagy az MKP, ami miatt nem tudja megszólítani az embereket, nem tud olyan politikát folytatni, ami ténylegesen a felvidéki vagy a szlovákiai magyar politikát képviselné?

A politikában egy alapvető tényt nem lehet elfelejteni, az pedig az, hogy a választót nem lehet lecserélni. Tehát a politikának nem arról kell szólnia, hogy melyik politikus hogyan tud a politikából megélni, vagy hogyan nem. Arról kell szólnia, hogyan képviselik az érdekeit a választópolgárnak. Az MKP 2007 óta tulajdonképpen egy kiszorító politikát folytatott. 2010-ben kiesett a parlamentből és azóta, lassan már kilenc éve  nem volt képes olyan politikát mutatni, hogy visszatornázza magát egy releváns 5-7% körüli értékre, amivel stabil parlamenti párt lehetne. Mindezt akkor, amikor ugyanebben az időben a Híd elveszített 67 ezer magyar választót. Tehát, ha az MKP  jól végezte volna a munkáját, jól politizált volna, és megfelelő módon szólította volna meg a magyarokat, akkor lett volna rá lehetősége, hogy megszerezze azt a harminc-negyvenezer szavazatot, amely ahhoz kellett volna, hogy túllépje a parlamenti küszöböt. Most azt látjuk, nem hogy ezt nem sikerült elérni, hanem még tovább csökkent a támogatottság. A Híd, 2010-ben volt a csúcson a maga 8,3 százalékával. Ez tovább csökkent 6,7%-ra, és az utolsó választásokon már csak 6,3%-ot kaptak. De még ezt sem tudták megőrizni. Most 5,1-5,2%-on állnak.  Már olyan felmérésről is tudok, amely 5% alá mérte őket. Egyértelmű, hogy a Híd sem úgy viselkedik, amit a választói elvárnak. Hídnak nagyon sok szlovák szavazója volt, szerintem ötvenezernél is több, és ezt az ötvenezer szlovák szavazót abban a pillanatban, amikor a párt úgy döntött, hogy belép a koalícióba a Smerrel és az SNS-el, abban a pillanatban el is vesztették. Szerintem - és ebben egyetértek a kollégáimmal -, mind a két párt olyan politikát folytat, amivel nem tud hosszú távon olyan támogatottságot biztosítani, amivel meg tudja ugrani a parlamenti küszöböt. Nagyon sok az olyan politikus, aki évtizedek óta politizál, és nagyon kevés a fiatal, aki generációváltást hozna. A többi szlovákiai pártnál is megfigyelhető, hogy szükséges és időszerű egy generációváltás.

A felvidéki magyarság most széttöredezett: 2009-ben megalakult a Híd és megosztódott a felvidéki magyarság. Ön szerint nem ront tovább a helyzeten, ha majd a Magyar Fórum megalakul?

Alapjában véve nem 2010-ben osztódott meg a magyar képviselet, hanem 2007-ben, az MKP tisztújító kongresszusán, amikor csak pár szavazattal lett elnök Csáky Pál. Ez egy olyan szoros eredmény volt, amely a pártot megtörte. Ezt követően elindult egy kiszorító politika az MKP-n belül. Csak bizonyos emberek véleményét lehetett figyelembe venni, a többieknek, akiknek más volt a véleménye, azt a párt igyekezett kiszorítani és nem meghallgatni. Ez vezetett oda, hogy tulajdonképpen megalakult a Híd. Az, hogy a Híd-ra szükség volt és volt rá igény, azt mi sem tükrözi jobban az, hogy akkor 8,3%-ot kaptak, az MKP pedig a parlamenten kívül rekedt. Evidens, hogy az akkori MKP vezetés óriási hibákat követett el már 2007-től, hogy a húsz képviselővel bíró parlamenti pártot, a parlamenten kívülre vitte. Mondjuk ki azt is, hogy az MKP és a Híd nem tudott megegyezni egymással. Látjuk a köztársasági elnöki választásnál, testvérharcot vívnak, szemben állnak egymással. A magyarságot, aki megosztja, az nem a Magyar Fórum. Ha nincs Magyar Fórum, akkor sem lesz egyezség az MKP és a Híd között. Én nem tudom elképzelni, hogy Csáky Pál, Bugár Bélával együtt dolgozzon. Az MKP helyi szinten bezárkózott, ott ugyan jelen van, a Híd viszont országos szinten van ott, a kettő között van egy óriási szakadék. Ezt a Híd nem akarja leküzdeni, mert ők a szlovák költségvetésre vannak utalva, az MKP meg a magyar kormányra számít, a kettőnek nincs érdeke egyesülnie. Nem beszélve róla, hogy ennek a két pártnak alapjában véve a struktúrája, a felépítése is összeegyeztethetetlen.

Érdeke esetleg a Magyar Fórumnak a két pártot valamilyen szinten összehozni?

Nem a két pártot, nem a két párt politikusait kell összehozni, nem a két párt politikusainak kell megoldást találni, hogy ők éljék túl, hanem az itt élő magyarságnak kell megteremtenie a lehetőséget, hogy legyen képviseletük.

Jogilag még nem létezik a Magyar Fórum, de ahogy látjuk, az aláírások gyűlnek, és hamarosan be lesznek regisztrálva.  Hol tart most az aláírás?

Több, mint 14 ezer aláírásnál tartunk.

Ha a párt fizikailag is megalakul, kiket szeretne megszólítani? A komáromi nagygyűlésen hallottunk remek szakembereket, pl. Gál Zsoltot, aki nevét adta a párthoz, elsősorban milyen szakemberei lesznek a pártnak, lehet-e tudni milyen lesz a párt szakpolitikája?

Mi elmondtuk, hogy jobbközépen szeretnénk elképzelni ezt a pártot. Szeretnénk, hogy a párt Európa-orientált politikát folytasson, oda figyeljen a kisebbségi jogokra, az emberi jogokra, oda figyeljen arra, hogy a jogállamiság visszajöjjön ebbe az országba, mert ma már látjuk, hogy ez a jogállamiság nagyon szét van szedve. Azt szeretnénk, ha a párt nem függne senkitől.

Milyen szakemberek lesznek a pártban?

Az élet minden területéről érkeznek hozzánk. A Magyar Fórum a szakmaiságon kívül, generációváltást akar nyújtani. A Magyar Fórumban egyetlen egy olyan ember nincs, akinek ne lenne parlamenti tapasztalata, vagy ne töltött volna be magasabb politikai funkcióit. A csapat mind fiatal, politikailag tiszta, új emberből áll, aki új lendületet próbál hozni. Óriási szükség van erre.

1998-ban a három magyar párt egyesült. Akkor mások voltak a társadalmi igények, hiszen a mečiarizmus ellen kellett harcolni, a magyarságot össze lehetett hangolni egy pártba. Ön szerint, most 2019-2020-ban ennek milyen a reális esélye és mi kell ahhoz, hogy egy hasonló egység létrejöjjön a felvidéki magyar politika keretein belül?

1998-ban a három magyar párt nem azért egyesült, mert ez lett volna a magyarság számára a megoldás. Azért egyesültek, mert a mečiari korszak olyan választási törvényt fogadott el, hogy a párt egyénileg akkor juthat be a parlamentbe, ha eléri az 5%-os parlamenti küszöböt, a két párt koalíciója pedig a 7%-ot. A három magyar politikai párt akkor ezt nem tudta teljesíteni sem egyénileg, sem koalícióban. Ezért ha túl akarták élni, és teljesíteni akarták a törvényi előírást, a három pártnak gyűjtőpártként kellett fellépnie. Meg lehetett találni a keresztényi, a jobboldali és valahol a kemény magot is. Én ott ültem az MKP-ban az elejétől kezdve. A Híd megalakításánál is első perctől ott voltam. Mind a kettőnél, amikor átestek a ló túlsó oldalára politikailag, felálltam.  A Magyar Fórum, nem Simon Zsoltról szól, hanem a fiatalokról, a generációváltásról, hogy nagyon sok fiatal van, aki nem tudja, hogy miért alakult az MKP. Ők, most csak azt értik, hogy a Híd úgy ahogy kifejlődött, az MKP pedig szégyenkezik, mert  nem tudják elérni az 5%-ot. És azt is értik a fiatalok, hogy azért szégyenkeznek a magyarok, mert ők tartják hatalmon Andrej Dankot egy plagiátort, a parlament elnökét. Szégyenkeznek azért, hogy Robert Ficoból, abból, aki kiűzte Hedviget ebből az országból, alkotmánybírót akarnak faragni. Ez az ember megmutatta, hogy mi az emberi jog és mi a kisebbségi jog, hiszen láthattuk ezt a Hedvig ügyben is. Megnézhetjük azt is, hogy hogyan viselkedett akkor, amikor a kettős állampolgárságról volt szó. 

Térjünk rá arra a kérdésre, hogy a Magyar Fórum kikkel tudná elképzelni az együttműködést mely pártokkal. Melyek azok a pártok, amelyekkel szívesebben kormányozna, illetve koalícióban indulna, esetleg gondolkodik-e a Magyar Fórum koalícióban?

A Smer-rel vagy az SNS-sel, vagy a Kotleba féle párttal ez kizárt. Az én privát véleményem erre a kérdésre az, hogy magyar szavazattal szlovák szekeret nem tolunk. Ezt egyébként a kollégáim is nagymértékben osztják. A mi érdekünk nem az, hogy pár magyar szavazatnak köszönhetően valamelyik szlovák párt még jobb eredményt érjen el a szlovák jobboldalról, hanem az, hogy a magyarok ott legyenek azon a jó oldalon, ahol most nincsenek és segítsék hozzá ezt az országot a változáshoz. A Mečiari korszak után, 1998-2002 megmutatta, hogy a magyarok 20 parlamenti képviselőt is tudtak adni. A magyar választók és a magyar érzelmű választók 20 parlamenti képviselőre is képesek ebben az országban. És nálunk a Magyar Fórumnál ez a cél.

Ön szerint a következő parlamenti választáson, ha elindul a Magyar Fórum, és ott lesz az MKP és a Híd is, ezek mellett a magyar pártok mellett is eltudná érni az ön pártja az 5%-ot?

Simán.

Pedig a számok nem azt mutatják, mert a szlovákiai magyarság most eléggé széttöredezett és ahogy látjuk az MKP azóta nincs bent a parlamentben, amióta a Híd megalakult.

Ez nem zárja ki, hogy mind a ketten kiessenek. És az sem garancia, hogyha összefognak, bejutnak a parlamentbe.

Ez igaz viszont az MKP főleg Dél-Szlovákiából szerzi a szavazatokat és a Híd is Dél-Szlovákiára és az egész országra fókuszál.

Ezt felejtsük el. Ez egy dogma, 2016-ban a Híd belépett a kormánykoalícióba így már nem létezik. Azért dogma, mert több mint 50 ezer szlovák választó szavazott a Hídra, ők már nincsenek ott. Nézzük: ott volt az SDKÚ, szétesett. Az SDKÚ-választó zsigerből ki nem állhatta a Smert. Tehát ez a választó keresett egy olyan politikai pártot, ahová tartozni tudott. A következők közül választhatott: Sas, OLANO és a Híd. A Híd megerősítette a szlovák vonalat Lucia Žitnanskával, de nem volt hajlandó egyértelműen kimondani, hogy a Smer-rel nem áll össze. Miután a Híd belement ebbe a kormánykoalícióba, a szlovák választók jó része elment. Egy szlovák választó miért lenne a Híd mellett? Feltette ezt a kérdést valaki? Fero Šebej, aki a legtöbb szavazatot hozta a Hídba Pozsonyból, a pozsonyi kávéházból Lucia Žitnanskával. Sem az egyik, sem a másik nincs már a pártban.

Azért, mert a Smerrel elment a Híd.

Lucia Žitnanská, Robert Ficonak volt az igazságügyi minisztere. Ez tény, vagy adom az arcomat valamihez, vagy nem. Žitnanská is választhatott, ő a Smer-t választotta és miniszter lett.  Eközben megalakult a Progresszív Szlovákia, megalakult a Spolu Beblavýval, volt SDKÚ-sal. Tehát egy volt SDKÚ-s szavazónak van lehetősége a Híd helyett mást választani, mert nem muszáj neki egy szlovák párt helyett magyarra szavazni.

Ráadásul azok kizárták az együttműködést a Smerrel.

Ráadásul ők teljesítik azt a feltételt, amit a Híd már soha nem fog, és az MKP sem teljesít, mert az MKP regionális szinten együtt dolgozik a Smerrel. Nézzük meg a kassai megyei választásokat. Az MKP nem Rašit támogatta?

Kassa megyében viszont elég sok helyen jobboldali vagy független jelöltekkel indult együtt az MKP.

Besztercebányán, az MKP dönthetett úgy, hogy a Luntner csapatába, a győztes oldalon fog állni. Hogyan döntött?  Elment ellenzékbe a Smerrel. Ha ez nem egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Híd is meg az MKP is szorosan együttműködik a Smerrel, akkor nem tudom, hogy mi az. Ha ebben az országban változást akarunk, és el ekarjuk utasítani a korrupciót, klientalizmust, meg mind azt az extrémizmust amerre mi megyünk, akkor azt a csírájában kell elfojtani, tehát ki kell mondanunk, hogy a Smerrel, SNS-el nem megyünk.

Visszatérnék arra, hogy Menyhárt József is kizárta országos szinten a politizálást a Smerrel és az SNS-el és eléggé közeledik az OLANO - Egyszerű Emberek tömörülése felé, lehet látni egy markáns kijelentést Menyhárt Józseftől, hogy ők is elítélik a Smer politikáját. Ez mennyire tudja összehozni a Magyar Fórumot és az MKP-t? Vagy máshogy teszem fel a kérdést: van esély arra, hogy a jövőben a Magyar Fórum és az MKP tárgyalásokat folytatna?

Ezt nem a Magyar Fórum zárja ki. 2016 után tisztújítás volt az MKP- ban. Jött egy új elnök. Az új elnök a két év alatt nem tudta biztosítani azt, hogy a párt a népszerűségi mutatója az 5%-ot stabilan túllépje. De nézzük máshogyan. A kereszténydemokratákhoz, a KDH-hoz belépett Alojz Hlina, és megválasztották elnöknek. Abszolút külsős, úgy hogy nem ismerte a párt struktúráját, még járási szervezetnek sem volt az elnöke. Viszont elérte azt, hogy két év után a KDH-t stabilan 5 és 7% között mérik, tehát releváns politikai erőként kell vele számolni. Hasonlítsuk össze ezt a kettőt és tegyük fel a kérdést. Ki a felelős azért, hogy a KDH-nak ez sikerült és ki a felelős azért, hogy az MKP-nak ez nem sikerült?

Több faktor is van.

De egy biztos,  nem a Magyar Fórum. A Magyar Fórum megalakulásánál azt mondtam, hogy meg akarjuk szólítani azt, akit az MKP nem tud, és akit a Híd elveszített, a függetleneket, a fiatalokat, akár az MKP-val is együttműködve megteremtsük a magyar képviseletnek a lehetőségét. Az MKP ehelyett mit cselekszik? Inkább koalícióra lépne országos szinten a Matovič féle OĽANOVAl, ugyanazt a politikát fogja folytatva, amit eddig, kőkeményen kritizáltak 2010-től, hogy a Híd a szlovákokkal fogott össze és a szlovákokat jutatta be a parlamentbe. Most az MKP erre készül az OLANO-val. Most van rá lehetőség, hogy legyen magyar képviselet, mert a Híd kizárta velük az együttműködést. Az MKP homlok egyenest a magyar érdekek ellen cselekszik, mert nem a magyar képviselet a fontos. Mert ha a magyar képviselet lenne a fontos, akkor nem Matoviččal tartanának, akkor az lenne a logikus, hogy jön itt egy Magyar Fórum, mutassa meg, hogy mit tud, és ha a Fórumnak is sikerül összeszedni a két-három százalékot, akkor álljunk össze és lesz együtt hat vagy hét százalékunk. Azzal már be tudunk jutni a parlamentbe, és lehet a magyaroknak egy erős képviseletük.

Ön szerint a szlovákiai illetve felvidéki magyarságnak melyek a legégetőbb problémái, hogyan tudná esetleg a Magyar Fórum megszólítani a felvidéki magyarságot, gondolok itt a kétnyelvűségre, a beneši dekrétumokra és sorolhatnánk tovább, mi a prioritás?

Alapjában véve, ha ránézünk Szlovákia térképére, akkor látjuk, hogy az életszínvonal Dél-Szlovákiában az ország többi részéhez képest alacsony. Tehát meg kell változtatni minden olyan törvényt és nézetet, ami oda vezet, hogy ez a helyzet tovább súlyosbodjon. Létezik harminc éve ebben az országban egy olyan rendelet, ami alapján a közpénzeket az egyes települések között aszerint osztják szét, hogy hány lakos él ott. Tehát felteszem én a kérdést, miért tekint az állam a dunaszerdahelyi, a komáromi, rimaszombati, tőketerebesi magyarra, de akár szlovákra is úgy, mint egy másodrendű állampolgárra? Akinek a többihez képest, az átlaghoz képest csak 70 vagy 80 százalékát adja oda, és  mondjuk a poprádi 120%-ot kap?  Ezen változtatni kell! Azért, hogy a községeink,településeink több pénzt kapjanak, és ha többet kapnak, akkor jobban fejlődnek. A magyarokat is bántja az egészségügy rossz helyzete, az, hogy nem élnek jogállamiságban és nagy a korrupció. Ebben az országban meg lehet gyilkolni egy újságírót a jövendőbelijével, csak azért mert ártott azzal, amit leírt, és közben kiderül, hogy a kormányfő titkárságába az olasz maffia beférkőzött. Az egészben a legszörnyűbb és a botrány az, hogy a Híd, aki azt mondta, hogy azért megy a kormánykoalícióba, mert szeretne az extrémizmusnak gátat szabni, nem szólítja fel a belügyminisztert és Gašpart mint volt rendőrfőparacsnokot arra, hogy mondjanak le. Vagy nézzük meg azt, hogy Andrej Danko cigányozik, ezután mi fog jönni? Magyarozni fogunk?

Bugár Béláék viszont azt kommunikálják, hogy Kaliňák és Robert Fico eltűnt, ez az ő állaspontjuk.

Az én álláspontom pedig az, hogy a Híd 6,3%-kal jutott be, se Kaliňák, sem Fico nem lett volna miniszterelnök, ha a Híd ezt nem engedi. Ez az egyik dolog. A másik az, hogy miután a gyilkosság kiderült, meg miután kiderült az, hogy az olasz maffia a Smer közelébe férkőzött, akkor a Híd választhatta volna az előre hozott választásokat. Nem tette meg, tartotta ezt a kormánykoalíciót. Vagy amikor Andrej Danko 72 oldalból 63 oldalt plagizál és az egyetemi bizottság megállapítja, hogy egy csaló, továbbra is a funkciójában marad, és nem történik semmi, az egy közröhej.

Az interjú februárban készült.