Útkeresés a felvidéki magyar politikában

A hétvégi EP választáson magyar képviselet nélkül maradt a felvidéki magyarság, hiszen a Híd 2,6%-ot, az MKP pedig 4,96%-ot szerzett. Az eredmény természetesen kudarc mind a két párt számára, különösen a Híd-nak, akik nem vártak ilyen gyenge eredményt. Az MKP alig 400 szavazattal maradt alul, ennek ellenére az eredmény önmagában kudarc, hiszen nem tudták elérni az 5%-os mandátumot érő küszöböt. Mi lehet az oka annak, hogy nincs felvidéki magyar képviselet és egyáltalán mi lehet a két párt sorsa? Erre keresem a választ.

Érdekes megvizsgálnunk a két párt kampányát, hiszen a két párt üzenetei nem jutottak el a választókhoz. A Híd, a ,,Jobb Európát“- szlogennel, az MKP pedig a ,,Védjük meg Európát“-kijelentéssel próbálta megszólítani a választóit. Mindkét üzenet közhelyes volt, és nem is igazán tudták elmagyarázni azt, hogy miért fontos ez a felvidéki magyarság számára. A Híd-nál ez szinte egyszerű kijelentés volt, az MKP pedig a menekültválsággal próbálta mozgósítani a választóit, de ezzel az volt a baj, hogy a párt nem tudta magáévá tenni ezt az üzenetet és kontextusba helyezni a felvidéki témákkal, így teljes mértékben a Fidesz kommunikációját próbálták átvenni, természetesen kudarcba fulladt. Emellett voltak más témák is, a Minority Safepack őshonos kissebségekért való kezdeményezés is szerepelt a programjukban, de az üzenet jelentősége nem ért el a választókhoz.

Az MKP-nak az volt a célja, hogy a saját választói táborát mozgósítsa, úgy gondolták, ez elég lesz a mandátumszerzéshez. Több faktort is figyelmen kívül hagyott az MKP. Az egyik fontos dolog az, hogy elhitték a választói közösségük nagyságát, azt hitték, hogy önerőből sikert érnek el egy országos választáson. A másik lényeges faktor pedig a mozgósítás. A párt körül kevés volt az aktivista, a FB kampányuk is csak későn indult el, így kijelenthetjük, hogy a választói közösség mozgósítása a vártnál rosszabbul sikerült. Még lényegesebb azonban az, hogy a mozgósítást sokkal hatékonyabban kellett volna csinálniuk, hiszen rendszerint Dél-Szlovákiában a legalacsonyabb a szavazókedv, ez most is így történt, a választási részvétel ezekben a régióban 17-18%-os volt. Gyakori ez, az utóbbi időben minden egyes választáson hasonlóan alacsony a szavazókedv a magyarlakta területeken. Az MKP nem számolt ezzel, a mandátumszerzés ezen is múlott.

A Híd kampánya későn indult be. Nagy József vezette a választási listát, és rajta kívül nagyon nem is lehetett hallani senkiről. A párt május második hetében mutatta be programját, azon kívül nem nagyon lehetett észrevenni a párt aktivitását. Ez is meg is látszott az eredményeken, a vegyes-párt ilyen gyenge teljesítményt még soha nem produkált megalakulásuk óta. A Híd politikája válságban van, a sikertelen elnökválasztás és a himnusztörvény körül kialakult botrány annyira megtörte a pártot, hogy az EP választást gyakorlatilag el is engedték, a jövőjükre nézve ennek komoly következményei lehetnek: innentől nagyon nehéz lesz visszatérniük, hiszen szavazóbázisuk nagy részét elveszítették, ráadásul Bugár Béla pártelnök aktivitása egyre inkább erejét veszíti. A Híd akár meg is szűnhet.

 

Mi jön ezután?

Az biztos, hogy a sikertelen EP választás összehozza a külön-utas felvidéki politikumot. Mostmár mindkét párt kezdi belátni, hogy egyedül ez így nem megy. A kérdés csupán az, hogy mi akadályozza meg az egységes magyar politizálást? Azt többször elmondtam, hogy az egységes szlovákiai magyar politika megteremtését nem ideológiai, hanem személyi ellentétek gátolják. Ez elsőre egyszerűnek hangzik, feladni az önös érdeket és megalapozni az egységes szlovákiai magyar politizálást a közjó és a felvidéki magyarság érdekében, de sajnos az egységet más is veszélyezteti: ez pedig a stratégia.

A két párt teljesen máshogyan gondolja a szlovákiai magyarság politikáját. Az MKP többször is kijelentette, hogy összefogásra és együttműködésre van szükség, ehhez pedig két dolog kell: Bugár Béla távozása a politikából, és az etnikai politizálás folytatása. A Most-Híd 2009-ben Bugár Bélával azzal a céllal jött létre, hogy szakítsanak az etnikai alapú politizálással és a szlovákokkal való párton belüli együttműködést látták járható útnak. A Híd-nak ez az alapfilozófiája: ők az együttműködés pártja, híd a szlovákok és a magyarok között.

Láthatjuk, hogy az egységnek nemcsak személyi akadálya van, de stratégiai is, hiszen ha a Híd feladná az alapfilozófiáját, akkor gyakorlatilag saját magának mondana ellent, és megszüntetné saját magát. Ugyanez vonatkozik az MKP ra is, nehéz lenne elmagyarázni a választóinak a stratégiájuk megváltoztatását. A dolog érdekessége, hogy a történet nemcsak kétszereplős, hiszen néhány hónappal ezelőtt bontott szárnyakat a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum, és az MKDSZ is létezik, amely ugyan mikro párt, de a rájuk leadott szavazatok pont hiányoznak az egyik vagy a másik pártnak.

Megállapíthatjuk, hogy a szlovákiai magyar politika 2009-óta  nem egységes, illetve bonyolult, aminek az eredményét és káoszát most látjuk csak igazán. Ahhoz, hogy az egység megszülessen, hosszú tárgyalások sorozatainak kellene beindulnia,  hogy valamilyen szinten kompromisszumokat lehessen kötni az érdekelt pártokkal.

A térkép nagyon sokszínű, és nem babra megy a játék, ugyanis itt most a szlovákiai magyar érdekképviseltnek a létjogosultsága a tét, hiszen ha a soron következő parlamenti választáson nem lesz magyar érdekképviselet, akkor bizony veszélyes idők következnek a szlovákiai magyar politikára nézve, mert onnantól kedzve nehéz lesz visszatalálni a hatékony magyar politizáláshoz.

A dolog érdekessége, hogy a magyar pártoknak meg kell küzdeni azzal a veszéllyel is, hogy szlovák pártok is érdekeltek a magyar választók megszólításában. Ha tíz éves ciklusokban gondolkodunk (1998-ben jött létre az MKP, 2009-ben történt meg a pártszakadás a Most-Híd megalakulásával), akkor idén kellene újra történnie valami mérvadónak a felvidéki magyar pártokkal, akár az, hogy egységes lesz ismét a felvidéki magyar politika. Hogy ez milyen egység lesz, azt még nem lehet tudni, de ha a szlovákiai magyar politikai elit elhalasztja ezt a lehetőséget, akkor lehet sokkal több évet  kell várni az újabb egységre. Meglehet, hogy addigra elfogynak a potenciális szavazók.