1
Mark Rutte (Fotó: TASR)
Megosztás
Az akkori holland kormány és katonai vezetés szándékosan tűrte, hogy a birodalmi hadsereg az Indonéz Köztársaság elleni 1945-1949 közötti háborúban rendszerszintű és szélsőséges erőszakot alkalmazzon az indonéz lakosok ellen - jelentette az NLTimes holland hírportál, egy nemrégiben közzétett kutatásra hivatkozva.
A "Függetlenség, dekolonizálás, erőszak és háború Indonéziában" című tanulmányban – amelyet állami támogatású történelmi és kulturális kutatóintézetek publikáltak -, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a holland állam korábbi, 1969-ben kifejtett álláspontja, miszerint a hadsereg részéről csupán "túlkapások" voltak a konfliktusban, immáron "tarthatatlan".
A kutatók megállapították, hogy a háború alatt a holland fegyveres erők "gyakran és strukturáltan szélsőséges erőszakot alkalmaztak: bántalmazás és kínzás, embertelen körülmények közötti fogva tartás, házak és falvak felgyújtása, javak és élelmiszerek ellopása és megsemmisítése, aránytalan légitámadások, valamint gyakran önkényes tömeges letartóztatások és internálások formájában".
A kutatók szerint az indonéz lakosok elleni durva erőszak oka az volt, hogy Hollandia mindenáron le akarta győzni az 1945-ben függetlenségét kikiáltó Indonéz Köztársaságot, és ennek érdekében szinte bármire hajlandó volt. Hollandia "maga akarta irányítani a dekolonizálási folyamatot" – állapítják meg a szerzők, leszögezve, hogy az ország akkori vezetése azt gondolta, hogy jelenléte a térségben "nélkülözhetetlen".
"Politikusok, katonák, közigazgatási dolgozók meg voltak győződve a holland felsőbbrendűségről, és az Indonézia feletti ellenőrzésük megtartását főként gazdasági és geopolitikai okok motiválták" – idézte a tanulmányból az NLTimes.
A jelentés szerzői, azt állítják, hogy Hollandia minden tekintetben alábecsülte az indonéz függetlenségi mozgalom népszerűségét a lakosság körében.
"A függetlenségi mozgalom lekicsinylése, a mélyen gyökeredző gyarmati mentalitáson alapult" – állapították meg a kutatók. Hozzátették ugyanakkor, hogy az indonézek is brutális gerillaháborút folytattak a hollandok ellen. "Valamennyi fegyveres fél szélsőséges erőszakot alkalmazott ebben a háborúban" – fogalmaztak a kutatók, megállapítva, hogy a holland katonák szélsőséges erőszakos cselekményei látszólag büntetlenek maradtak, mert a holland bírák elsősorban a holland katonai érdekekre összpontosítottak.
A történelmi igazságtétellel foglalkozó holland bizottság elnöke, Jeffry Pondaag, úgy fogalmazott a kutatással kapcsolatban, hogy az "kevés újdonságot tartalmaz".
"Amíg Hollandia nyíltan nem vállalja, hogy háborús bűnöket követett el, addig nincs hír. S ez a tanulmány csak újabb kísérlet arra, hogy elsimítsák az Indonéziában történteket" – jelentette ki.
A holland háborús veteránokat képviselő egyik alapítvány szerint azonban, a kutatás "egyoldalú", mert a holland fegyveres erőket brutalitással vádolja, míg az ellenfél erőszakos fellépéseit "szabadságharcként" mutatja be.
"Sajnos több százezer veteránt rendkívül erőszakos cselekmények elkövetőiként ábrázolnak, sértegetik és megbélyegzik őket és hozzátartozóikat" – olvasható az állami támogatású Veterán Platform Alapítvány közleményében.
Az indonéz függetlenségi háború 1945-ben kezdődött, mikor a második világháború alatti japán megszállás alól frissen felszabadult Indonézia – korábbi holland gyarmat – kikiáltotta függetlenségét, kiváltva ezzel korábbi gyarmattartójának támadását. A függetlenség kikiáltását követően a holland állam több százezer katonát vezényelt az ázsiai szigetországba. A négy évig tartó fegyveres konfliktus végén Hága kénytelen volt elismerni Indonézia függetlenségét, kivonva csapatait a térségből.
Mark Rutte holland kormányfő csütörtökön őszinte bocsánatkérését fejezte ki Indonézia népének a hollandok által elkövetett erőszakért – tájékoztatott a hírportál. A kormányfő hangsúlyozta: a tanulmány következtetései "áthatóak és szembesítő" jellegűek.
"A holland kormány támogatja a kutatás eredményeit, szembe kell néznünk a szégyenletes tényekkel" – jelentette ki Rutte.
Rutte kifejtette: "Hollandia gyarmati háborút vívott, amelyben rendszerszintűen és széles körben alkalmaztak szélsőséges erőszakot, amely a legtöbb esetben büntetlenül maradt" – mondta. "Az uralkodó kultúra a félrenézés, a felelősség alóli kibújás és a helytelen gyarmati felsőbbrendűségi érzés volt" – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint "a történelem e sötét fejezetéért " elsősorban az akkori hatóságokat terheli a felelősség, de kiemelte, hogy "minden generációnak meg kell tanulnia, hogyan viszonyuljon saját történelmi múltjához".
(MTI)