Két csillagvizsgálót neveztek el Bödők Zsigmondról

A csallóközi asztrofizikusról, szakíróról és tudománytörténészről április elején a dél-magyarországi Bóly városában, május végén a Kis-Duna menti Sárréten neveztek el csillagdát.

Csörgei Tibor, a szlovákiai UMa Astronomy Polgári Társulás elnöke a Paraméter érdeklődésére elmondta: „Csallóköz első csillagvizsgálóját Bödők Zsigmond álmodta meg 1986-ban. Sárréti mégépítéséből már azonban nem tudta kivennia részét. Így hát számunkra »magától értetődő volt«, hogy egykori csillagász-kollégánk meg nem élt 60. születésnapja kapcsán róla nevezzük el a helyi csillagvizsgálót. Az avató ünnepségen felvázoltuk szakmai életpályáját, mozgóképeken idéztük föl a régi táborok műsorát, a közösen eltöltött órákat. A névadón jelen volt Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára, Bödők Zsigmond három fia közül kettő, jelesen Gergely és Zsigmond, továbbá a bólyi Draco Csillagászati Egyesület képviselői.”

Bödők Zsigmond

A Mohácstól 15 km-re nyugatra elterülő Bóly városában az amatőr csillagászat negyvenéves múltra tekint vissza. 1976 óta működik szakkör a településen, ami később egyesületté nőtte ki magát. A Baranya megyében egyedülálló bólyi bemutató csillagvizsgáló építését ez év áprilisában fejezték be, és egy egész hetet felölelő programsorozat keretében avatták fel. A közel 3 méter átmérőjű, 3,5 méter magas henger alakú épület – tetején forgatható kupolával – egy nagy távcsövet rejt, amely a Naprendszer valamennyi objektumának megfigyelésére alkalmas. 2017. április 8-ától ez a létesítmény a Bödők Zsigmond Bemutató Csillagvizsgáló nevet viseli.

A csallóközi Bödők Zsigmond Csillagda

Bödők Zsigmond (1957–2010) Nagymegyeren érettségizett, majd a prágai Károly Egyetemen, ill. a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult. 1977–1989-ben az általa alapított Dunaszerdahelyi Járási Csillagászati Kabinet, 1990-től haláláig a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének munkatársa volt. Csillagászati, tudománytörténeti és tudományos-ismeretterjesztő cikkeket, könyveket publikált. Ő írta és szerkesztette a szlovákiai magyar könyvkiadás egyik legsikeresebb könyvsorozatát, a dunaszerdahelyi NAP Kiadó által gondozott Magyar Talentum sorozatot, melynek legnépszerűbb darabja, a Nobel-díjas magyarok hét kiadást ért meg, és több mint félszázezer példányban kelt el. Az ismert csillagász számos tudománynépszerűsítő előadást is tartott, felvételeiből több csillagászati témájú hazai és külföldi fotókiállítást rendezett.

A Sárréten felavatott emléktábla

Élete utolsó éveit Nagyabonyban, ill. Dunaszerdahelyen töltötte. Hosszan tartó súlyos betegségben hunyt el 2010. július 26-án Pozsonyban. A nagyabonyi temetőben alussza örök álmát. Sírfeliratba „kódolt” üzenete szerint „az ég fényeit már megmérte, most a föld setétjét méri.”

(lelkes)