Boldoggá tesz minket a Facebook, de miközben böngésszük, gyakran elönt minket a harag is

2022. január 3. - 16:10 | Belföld

Függetlenül attól, hogy a közösségi médiumokat sokan a dezinformáció terjesztésével vádolják, Szlovákiában nem vesztettek a népszerűségükből. A Facebook és a szintén a világ leggyakrabban használt szociális hálózatához tartozó Instagram főleg megelégedettséget és boldogságot vált ki a felhasználókban - ez derül ki a Spolu párt egyik európai parlamenti képviselője által készíttetett reprezentatív felmérésből.

Boldoggá tesz minket a Facebook, de miközben böngésszük, gyakran elönt minket a harag is
Illusztráció (wikipédia)

A 2muse ügynökség kutatása szerint a közösségi hálózatokat használó 18 és 34 év közötti fiatalok fáradékonyabbak, gyakrabban éreznek irigységet és szorongást. A Vladimír Bilčík megrendelésére még novemberben készült anyag megállapítja, hogy a facebookozók relatív többsége - 47 százaléka - csaknem annyi időt szánna erre a kedvtelésére, mint korábban, és az erről a tevékenységről esetlegesen lemorzsolódni vágyók 27 százalékos táborát szinte helyettesíti az egyre inkább facebookozni vágyók 25 százalékos tömege. Ugyanakkor az Instagramról "lejönni" kívánók 47 százalékával szemben mindössze 5 százaléknyian lennének azok, akik több időt szentelnének a főként a rövid videók megosztásán alapuló hálózatnak.

Míg a felhasználók körében

a Facebook leginkább elégedettséget, boldogságot, haragot és frusztrációt vált ki, addig az Instagramnál hasonló érzések - elégedettség, boldogság - mellé beférkőzött a félelem, valamint a harag.

Egyelőre nem úgy néz ki, hogy a Facebookot böngésző szlovákiaiak nagy számban követnék azokat az ismertebb hazai személyeket - például a vakcinalottó RTVS-es műsorvezetőjét, vagy a Sme lap népszerű újságírónőjét, - akik megunva a feléjük áradó gyűlöletet, törölték magukat az oldalról. Az átlagos felhasználók többsége inkább pozitív érzéseket táplál Mark Zuckererg "találmánya" iránt.

A felmérés rámutat arra is, hogy az emberek kritikusan közelítik meg ezeket a médiumokat. Például a facebookozók 86 százaléka észleli, ha a kedvenc felületükön álinformációk terjednek. Ugyanez a szám az instagramozóknál 58 százalék. Az ország lakosainak 60 százaléka elismeri, hogy bizony nem egyszerű leellenőrizni a sajtóban megjelent hírek hitelességét, és ez érvényes szinte az összes hazai párt szavazójára is.

Egyedül a Progresívne Slovensko és a Richard Sulík vezette SaS támogatói bíznak inkább a saját "hírellenőrző" képességeikben.

A válaszadók 64 százaléka úgy véli, komoly kihívást jelent megbízható médiumot találni. Ezt az érzést főleg a Marian Kotleba pártja, az ĽSNS (78 százalék), és az abból leváló, szintén szélsőséges Republika választói (85 százalék) ismerik, ennek a két tömörülésnek a rajongói bizalmatlanok a leginkább a sajtóval szemben. De még a smeresek, valamint a Peter Pellegrini-féle Hlas követői is 66 százalékban vélekednek hasonlóképpen. Ettől az értéktől nem sokkal marad el

a Boris Kollár vezette Sme rodina párt drukkereinek (63 százalék) meggyőződése, ami azt jelenti, hogy ők a leginkább szkeptikus kormánypárti szurkolók. Az SaS-es szavazók körében ez az érték 40 százalék.

Az emberek elsősorban a televízión keresztül és az interneten értesülnek hírekről, és a leghitelesebb hírforrásnak a közszolgálati tv-t, a TA3 hírtévét, a Joj TV-t, a Rádio Exprest és a Markíza TV-t tartják. Az ellenzéki pártokkal szimpatizálók kevésbé bíznak a Denník N, a Sme és a Markíza híreiben. Érdekesség még, hogy a Republika választóinak 75 százaléka véli azt, hogy a politikával kapcsolatban hiteles híreket inkább csak az ismerősöktől és barátoktól tudhat meg az ember. Ami ennél furcsább, hogy a Smer és a Sme rodina szavazóinak többsége is hasonló elveket vall.

(DenníkN)