Boris Johsnon szerint a brit legfelsőbb bíróság helytelenül járt el

2019. szeptember 26. - 09:40 | Külföld
Boris Johsnon szerint a brit legfelsőbb bíróság helytelenül járt el
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)

Johnson, aki a legfőbb bírói testület előző napi végzése nyomán szerdára ismét összehívott alsóházi ülésen reagált a határozatra, kijelentette: a legfelsőbb bíróság alapvetően politikai jellegű kérdésben nyilvánított véleményt, egy olyan időszakban, amikor az országban komoly viták dúlnak, és ez helytelen eljárás volt.

A konzervatív párti brit kormányfő - aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vett volna részt New Yorkban, de hivatalos programját megszakítva szerdán visszaérkezett Londonba - az alsóházi ülésen felszólította a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot, hogy ha nem akar megfutamodni a választások lehetősége elől, akkor még szerdán, az ülésnap vége előtt terjesszen be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.

Az ellenzék "puszta önzésből és politikai gyávaságból" nem hajlandó félreállni, és nem  hajlandó megengedni, hogy a nép kifejezésre juttathassa akaratát - fogalmazott Johnson.

Feltette a kérdést, hogy megvan-e a bátorság az ellenzékben, vagy ismét eltolja magától a felelősséget, és a tétlenséget, a Brexit halasztását választja-e.  

Boris Johnson e hónap elején kétszer is kezdeményezte az előrehozott választások kiírását október közepére, ezzel próbálva feloldani a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetet.

A kezdeményezés közvetlen előzményeként az alsóház a kormányzati ellenállással dacolva - számos kormánypárti, vagyis konzervatív képviselő támogatásával - elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, rendezetlen kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.

A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját is, hogy a brit EU-tagság október 31-én megszűnik, akár a Brexit feltételeit rögzítő megállapodással, akár anélkül.

Az előrehozott választásokról szóló indítványt az alsóház mindkét alkalommal visszautasította. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt álláspontja szerint a választásokat csak azután lehet megtartani, hogy a megállapodás nélküli Brexit veszélye végleg lekerült a napirendről.

A Labour ugyanezzel az indokkal vár egyelőre a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásával is.

A párt és a többi ellenzéki erő egyebek mellett attól tart, hogy Johnson a választások megszavazása után a választási időpontot az őt megillető személyes döntési jogkör alapján átteszi például novemberre, megakadályozva ezzel, hogy a parlament - amelyet a kampányidőszak kezdete előtt fel kellene oszlatni - közbeléphessen, ha a kormány az októberi Brexit-határnapon, vagyis a kampány közepén megállapodás nélkül akarná kiléptetni az országot az Európai Unióból.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője Johnson szerda esti alsóházi felszólalására reagálva ezt az álláspontot megerősítette. Kijelentette: csakúgy, mint a miniszterelnök, ő is előrehozott választásokat szeretne.

Hozzátette ugyanakkor, hogy előbb el kell érni a Brexit-határidő kiterjesztését a EU-nál, és a választásokat csak ezután lehet kiírni.

Corbyn szerint Johnsonnak a legfelsőbb bíróság döntése nyomán le kell mondania tisztségéről.

A brit parlamenti törvény öt évben rögzíti a törvényhozás mandátumának időtartamát, és ettől csak kétharmados többségű alsóházi szavazással lehet eltérni. A következő választás 2022-ben esedékes.

A kormányzó Konzervatív Pártnak egyszerű többsége sincs az alsóházban, így az ellenzék támogatása nélkül nem tudja elérni az előrehozott választások kiírását.

(MTI)

Címkék: Brexit, Boris Johnson