1
Fotó: tasr
Megosztás
Alapdiploma 300 euró, a mesterdiploma meg 500. A Markíza televízió szerint nem nagy ügy pénzért hozzájutni egy szakdolgozathoz. Az interneten egy csomó oldal hirdeti a lehetőséget, arra biztatva a hallgatókat, hogy rendeljék meg a szolgáltatásukat.
Az árlista változó. Például a diplomamunka egy oldala körülbelül 9 euróba kerül. Az eddigi felmérések szerint a főiskolások 84 százaléka ismerte el, hogy találkoztak már a plágium gyakorlatával. Az akadémikusok katasztófáról beszélnek, de ahogy sok más élethelyzetben, itt is érvényes: ha van rá kereslet, akkor kínálat is adódik.
Ez egy szürke zóna, semmi nem szabályozza, ez egy vállalkozási fajta, ami erkölcsileg elítélendő. De nem illegális. – mondja erről az egészről a Comenius Egyetem (UK) rektora. Marek Števček szerint erre a helyzetre nem az a megoldás, hogy megváltoztatjuk a törvényeket. Inkább a társadalom megítélése kellene, hogy megváltozzon. "Annyira ez nem zavar minket, hogy erkölcsileg elítéljük, ahogy azt más országokban teszik – véli a rektor.
A Szlovák Műszaki Egyetem professzora úgy véli, hogy egyetlen megoldás kezelheti ezt a "szakdolgozatgyáros" gyakorlatot. Ján Híveš szerint ha valakiről kiderül, hogy nem önálló munka eredménye a diplomamunka, akkor az oktatási intézmény egyszerűen megfoszthatja az illetőt a titulusától.
Ma azért tnulnak a diákok, hogy címhez jussanak, és szinte mindegy, melyik iskolában szerezték azt meg. Ez rossz, és ezen változtatni kell. El kell gondolkodni az oktatásügyi rendszerről. Arról, mennyi felsőoktatási intézmény működik Szlovákiában és azokban milyen munkát végeznek. – véli az UK rektora.
Híveš megjegyezte, hogy ez a probléma főleg azokat az iskolákat érinti, ahol csupán elméleti munkával fejezik be a tanulmányokat.A műszaki egyetemen a legtöbb esetben kísérleti jellegű munkákat kell a hallgatóknak megvédeniük.
A diplomavédéskor a bizottság tagjai nem tudják megállapítani, hogy az adott munka plágium-e. Éppen ezért ebben az egész folyamatban a témavezetőnek és az opponensnek van a legfontosabb feladata. Ők ketten azok, akik a szakdolgozat írása folyamán ellenőrizhetik a készülő munka eredetiségét és ők leplezhetik le a hallgatót, ha történetesen csalásra vetemedik.
Boris Kollár esetében a vicc az, hogy éppen a témavezetőjétől lopott magvas gondolatokat a 2015-ben leadott munkájában, és a parlament elnökének esze ágában sincs bocsánatot kérnie azért, mert a szakdolgozatának jelentős részét a témavezetője anyagaiból ollózta össze. A törvényhozás első embere azt mondja, a szakdolgozatának írásakor Jozef Minďašsal egyeztetett, és ő nem kifogásolta, hogy források megjelölése nélkül rakott bele az anyagába olyan részeket, amiket a témavezetője már korábban papírra vetett.
Ahogy arról beszámoltunk, a Szakolcai Közép-Európai Főiskola nemcsak politikusoknak, de a szponzorainak is osztogatta a diplomákat. Kollárhoz és Petra Krištúfkovához hasonlóan itt szerezte diplomáját ifjabb Ivan Kmotrík, a Slovan vezérigazgatója is.
(tvnoviny.sk/para)