Borrell: szükség esetén rá kell kényszeríteni Izraelre a palesztin államot

camera

1

Borrell: szükség esetén rá kell kényszeríteni Izraelre a palesztin államot

Josep Borrell (Fotó: AP/TASR) 

Megosztás

A nemzetközi közösségnek szükség esetén kívülről kell "rákényszerítenie" Izraelre a palesztin államot - jelentette ki pénteken Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a spanyolországi Valladolidi Egyetemen, ahol díszdoktori címet kapott.

Borrell úgy vélekedett, hogy máskülönben "a gyűlölet spirálja nemzedékeken át fog forogni".

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján ismételten visszautasította egy szuverén palesztin állam létrehozását Izrael mellett a gázai övezeti háborút követően. A kétállami megoldásra, amelyet az Egyesült Államok szorgalmaz, Netanjahu azzal válaszolt, hogy "Izrael miniszterelnökének képesnek kell lennie szükség esetén nemet mondania, még a legjobb barátainak is".

Borrell viszont azt hangsúlyozta, hogy az izraeliek és a palesztinok nem képesek többé kompromisszumra. "Az érintettek túlzottan dühösek egymásra, hogy maguktól megállapodásra jussanak" – mondta.

Felszólította "az arab világot, Európát, az Egyesült Államokat és a teljes ENSZ-t", hogy ismerjék el a palesztin állam megalakulását Izrael ellenállása ellenére is.

Borrell azzal vádolta Izraelt, hogy pénzzel támogatta a radikális iszlamista Hamász megalakulását, hogy ezzel meggyengítse a Mahmúd Abbász vezette – jóval mérsékeltebb – Palesztin Hatóságot Ciszjordániában, elejét véve egy független palesztin állam létrehozásának.

Netanjahu többször visszautasította az ilyen jellegű vádakat.

Sokan meghaltak izraeli légitámadásokban a Gázai övezetben, összecsapások voltak Hán-Júnisznál

Palesztinok tucatjai haltak meg a Hamász közlése szerint pénteken a Gázai övezet elleni intenzív légicsapásokban: az izraeli hadsereg Hán-Júnisz városban összpontosítja a szervezet elleni szárazföldi műveletét. Szemtanúk péntek reggel tüzérségi tűzről és légicsapásokról számoltak be az övezet déli részének legnagyobb városából, ahol Izrael szerint a palesztin iszlamista szervezetnek és utóbbi több kisebb szövetségesének a vezetője rejtőzik.

A Hamász egészségügyi minisztériuma szerint az izraeli légicsapások péntek hajnaltól délig hetvenhét ember halálát okozták a Gázai övezetben. A tárca adatai szerint az elmúlt huszonnégy órában 142 palesztin halt meg, és 278 megsebesült, így a több mint három hónapja tartó gázai övezeti háború palesztin halálos áldozatainak száma 24 762, a sebesülteké pedig 62 108.

A palesztin Vörös Félhold szerint többen megsebesültek, amikor az izraeli erők drónokról lőttek az al-Amal kórházban lévő civilekre, illetve a kórház hán-júniszi épületére, ahol számos menekült is meghúzza magát. Támadás érte az egyik menekülteket segítő szervezet központját is.

Izraeli harckocsik közelítették meg az övezet még működő legnagyobb kórházát, a Nászirt is.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója bírálta a palesztin területen tapasztalható "embertelen életkörülményeket".

Az övezet 2,4 millió lakosa mindenben hiányt szenved, ráadásul egy hét óta már telefon- és internetszolgáltatás sincs.

Mintegy húszezer csecsemő született "ebben a pokolban", a felfoghatatlannál is rosszabb körülmények között október 7-e, Hamász Izrael elleni terrortámadása óta – mondta pénteken az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a szóvivője, Tess Ingram genfi sajtótájékoztatóján. A szóvivő, aki röviddel korábban tért vissza az övezetből, elmondta, hogy több alkalommal is olyan rémisztő jelenteknek volt szemtanúja, amelyeknek elszenvedője várandós, illetve szoptatós anyák és csecsemőik voltak.

Enrico Vallaperta, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet egyik orvosa háromhetes gázai övezeti látogatása után pénteken Kairóban általa korábban soha nem látott körülményekről számolt be, túlterhelt kórházakról, gyermekek közelében becsapódó bombákról, és arról, hogy e gyerekeket nem lehet semmilyen óvóhelyre menekíteni. Ukrajnában, ahol az orosz erők offenzívájának megindulása után járt, a nőket és a gyereket gyorsan óvóhelyre vitték támadás esetén – mondta. A Gázai övezetben ez lehetetlen – tette hozzá az olasz orvos, aki elmondása szerint "nagyon sok gyermeket" látott el.

Az orosz diplomácia pénteken Moszkvában Hamász-vezetőkkel folytatott tárgyalásain felszólította a palesztin szervezetet, hogy engedje szabadon az október 7-i terrortámadásban Izraelből túsznak elhurcolt embereket. Az orosz külügy szintén katasztrofálisnak nevezte a gázai övezeti humanitárius helyzetet.

A nemzetközi közösség eközben a konfliktus kiszélesedésétől tart. Az ANI hivatalos libanoni hírügynökség és Kfar-Kila dél-libanoni település polgármesterének beszámolója szerint az izraeli légierő pénteken legkevesebb három házat lerombolt a településen. A szíriai határon pedig – állítása szerint – az izraeli hadsereg "a szíriai haderő létesítményeit vette célba".

Az október 7-i támadást követően mindennapos a tűzpárbaj az izraeli-libanoni határon az Irán-barát síita Hezbollah mozgalom és az izraeli hadsereg között. Az erőszakcselekményekben több mint 195 ember halt meg Libanonban, izraeli oldalon a veszteség tizenöt ember, kilenc katona és hat polgári személy.

A gázai túszokról is egyeztetett Joe Biden és Benjamin Netanjahu

A Gázai övezetben továbbra is fogolyként tartott túszok kiszabadítására tett erőfeszítésekről egyeztetett Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon pénteken – tudatta a Fehér Ház.

Az elnöki hivatal közleménye szerint a két vezető áttekintette az izraeli katonai műveletek átalakítását, amiben az izraeli fél jobban célzott támadásokkal próbálná elérni célját, ami katonai nyomás fenntartása a Hamászon és vezetőin.

A Fehér Ház közleménye rámutat arra is, hogy az izraeli műveletek jellegének átalakítása segíthet növelni a humanitárius segélyek mennyiségét a gazai polgári lakosság számára. Joe Biden üdvözölte az izraeli kormány döntését, amivel hozzájárult lisztszállítmány eljuttatásához a palesztin területre Asdód kikötőjén keresztül, valamint az elnök megvitatta az izraeli kormányfővel az előrelépést a Palesztin Hatóságnak járó anyagi források eljuttatásában, amiből többi között képes fizetni a ciszjordániai biztonsági erők tagjainak illetményét – olvasható a közleményben.

Joe Biden a pénteki telefonos megbeszélésen ismét vázolta elképzelését egy tartós békéről, és a térségbe teljes mértékben integrált Izrael biztonságának megteremtéséről, valamint a kétállami megoldásról.

Az úgynevezett kétállami megoldást illetően, ami két teljesen független államként képzeli el Izrael és Palesztina jövőjét, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön egy televíziós beszédben elutasítását hangoztatta, és azokat az amerikai sürgetéseket is visszautasította, hogy Izrael csökkentse a katonai műveletek intenzitását.

A kormányfő szavaira nem sokkal később, csütörtökön a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby azzal reagált, hogy "nyilvánvalóan másképp látjuk a kérdéseket".

Antony Blinken amerikai külügyminiszter még szerdán Davosban a Világgazdasági Fórum pódiumbeszélgetésén azt hangoztatta, hogy Izrael soha nem lesz képes "valódi biztonságot" kialakítani a palesztin függetlenség felé vezető útiterv nélkül.

(MTI)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program