„Bősi témák, a nők is szavaznak” – Beszélgetés Kún Árpáddal

2022. október 24. - 17:54 | Régió

A bősi Kún Árpádot - aki városi képviselőnek jelöltette magát - korábban már bemutattuk olvasóinknak. Akkor több témát is érintettünk, amit most bővebben is kifejtünk.

„Bősi témák, a nők is szavaznak” – Beszélgetés Kún Árpáddal
Kún Árpád (Cséfalvay Á. András felvétele)

Korábban azt mondtad, úgy látod, Bős jó úton halad. Mit értesz ez alatt pontosan?

Minden város életében vannak lépcsőfokok, melyeket meg kell lépni ahhoz, hogy folyamatosan fejlődni tudjon. Hét évvel ezelőtt Bős egy nagyon fontos lépcsőfokot ugrott meg, amikor is nagyközségből ismét várossá vált. Úgy érzem, nagyon jó esélyünk van arra, hogy egy fontos lépést újra megtegyünk annak érdekében, hogy Bős olyan lakhelyévé válhasson kortól függetlenül mindenkinek, ahonnan csak azért kell kimozdulni, mert valaki szeretne, nem pedig mert muszáj. Olyan feltételeket, szolgáltatásokat kell biztosítanunk, amik egy még kellemesebb, élhetőbb, jó hangulatú hellyé varázsolják az egyébként is szépen fejlődő városunkat.

Ne nekünk kelljen mindennapi dolgaink miatt a környező nagyobb városokba utaznunk, építsünk olyan nyugodt, ám mégis modern kisvárost, ahova be tudjuk vonzani a környező falvak lakosait is.

Tudsz néhány konkrét példát mondani?

A Covid jó ürügyet adott a bankoknak fiókjaik bezárására, mindenképpen teret kell biztosítanunk és vissza kell csábítanunk legalább egyet az országos bankok közül.

Szerintem eljött az ideje egy olyan központ létrehozásának, ahol kellemes környezetben tudnak az emberek találkozni, beszélgetni.

Az egyik este taxiztam hazafelé, és a sofőr említette, hogy állandó fejtörést okoz neki, ha megkérdezik a hozzá beülő turisták, hogy mit lehet Bősön csinálni. Sok embert vonz a vízi erőmű, adjunk nekik lehetőséget színvonalas kikapcsolódásra.

Tegyük csábítóvá a Duna partját mindenki számára. Sokszor halljuk Bőst és Nagymarost egy mondatban. Követendő példának tartom, amit ott elértek a folyóval, bevonták azt az emberek mindennapjaiba. Verőcén homokos partokon napoznak az emberek, tömve vannak az éttermek teraszai, eveznek, vízisíznek a Dunán.

Van termálvizünk, egy szép parkerdőnk, támogatnunk kell a helyi vállalkozókat, hogy ezeket kamatoztatni tudjuk.

Bős földrajzilag kitűnő adottságokkal bír, biztos vagyok benne, hogy ezt ki tudjuk használni munkahelyteremtésre. Fontosnak tartom, hogy egyszerűbbé tegyük az emberek életét, hogy ne kelljen reggel autóba, vagy autóbuszra ülniük, és órákat utazniuk jobb fizetés, vagy egyáltalán munka miatt. Napi kapcsolatban vagyunk több multinacionális vállalat vezetésével is, többen terveznek bővíteni, új gyárat építeni, amennyiben nem káros a jelenlétük, fontos lépésnek tartom a téma (újra) megnyitását.

Kevesen térnek ki konkrétan a nőket foglalkoztató témákra.

Igen, kicsit a környéken szeretünk férfias témákkal foglalkozni, és átsuhanni a számunkra „láthatatlan” kérdéseken.

Szerencsére a Szövetség jelöltjei között van Bősön két tapasztalt hölgy képviselőnk, Fekete Timi és Csiba Soňa személyében, akik nálam jobban átlátják a helyzetet, és biztosan tenni is fognak a témában.

Mindenki szeret a sportról beszélni, Bősön is központi téma a foci, mindig ismertek voltunk a küzdősportokról, nagyon jó barátaim működtetik kiemelkedő eredményekkel a város birkozó- (Meton Kriszti) és kempo (Gróf Lóránt) klubjait, sőt, van többszörös olimpikonunk is Fernyák Pisti személyében.

Amit viszont én nagyon hiányolok, a női sportok. A következő négy évben mindenképpen erősebben támogatnám olyan klubok megszervezését, amik lehetőséget biztosítanak mind egyéni, mind csapatsportok népszerűsítésére a (nem mindig) gyengébb nem körében is. Ne kelljen Dunaszerdahelyre vagy Pozsonyba vinni a tehetséges vagy lelkes lányainkat, ha sportolni szeretnének.

Vannak játszóterek Bősön, hiányzik viszont egy olyan fedett környezet, ahol télen-nyáron tudnak az anyukák közösen időzni gyermekeikkel.

Fontosnak tartom a közbiztonság kérdését is. Mi, férfiak nem biztos, hogy teljesen átérezzük a nők mindennapi élethelyzeteit. Ahol mi még épp biztonságban érezzük magunkat, és legyintünk egy-egy helyzeten, az lehet egy kisgyerekkel a kézben vagy hátsó ülésen nem ilyen egyszerű.

Bős mindig toleráns volt az „idegenekkel” szemben. Megszoktuk – megszoktatták velünk – a különböző népek jelenlétét városunkban. Az elmúlt 30 évben volt alkalmunk megismerkedni szerb, horvát, csecsen, szír, afgán menekültekkel, a jelen szomszéd háború ukrán családokat hozott a városba. Több felől hallani panaszokat, hogy az elhúzódó és egyre nagyobb jelenlét miatt vannak problémák, konfliktusok (játszótéren, sportpályán), amikre ahogy említettem, mi férfiak talán csak legyintenénk, de talán komolyabban kellene vennünk azokat. Rövidtávon megoldást jelenthet nagyobb számú rendőri vagy polgárőri jelenlét, de hosszabb távon úgy érzem, a városnak módot kell találnia arra, hogy befolyása legyen a Kuzky olyan módon történő hasznosítására, ami nem rontja a helyiek életkörülményeit.

Picit hosszabra sikerült a beszélgetés, mint terveztük, zárszóként szeretnél üzenni valamit?

Ha valaki eljutott egészen idáig az olvasásban, arra kérem, tiszteljen meg bizalmával, és szombaton szavazzon rám (18), valamint a Szövetség összes jelöltjére.

(PR-cikk)