A "boszorkány kincsére" bukkanhattak a Pompejit feltáró olasz régészek

A "boszorkány kincsére", több tucat szerencsehozónak vélt tárgyra bukkantak az ókori Pompeji romvárosának feltárás alatt álló, úgynevezett V. régiójának Casa del Giardino nevű házában.

A "boszorkány kincsére" bukkanhattak a Pompejit feltáró olasz régészek
-illusztráció- (Fotó: Wikipédia)

Egyebek mellett borostyán, fényes kristályok, ametiszt, finom fajanszok, csontgombok és Keletről származó skarabeuszok kerültek elő a fából és fémből készült kincsesládából.

Az ékkövek mellett szerencsehozónak vélt tárgyak, babák, csengettyűk, falloszok, ökölbe zárt kezek és egy kicsiny koponya is rejtőzött a ládában.

Fotó: EPA

"Tucatnyi kabala, melyeknek balszerencsét távol tartó erőt tulajdonítottak"

- magyarázta az ANSA olasz hírügynökségnek Massimo Osanna, a pompeji régészeti park igazgatója hétfőn.

A kincsesláda és tartalma a ház űrnőjének tulajdonában is állhatott volna, de a régészek szerint nem feltétlenül, ugyanis a dobozt az úrnő hálószobájától és a ház átriumától, vagyis belső udvarától is távolabb eső, kiszolgáló helyiségben tárták fel.

Az átriumban tíz ember, egy egész család csontvázára bukkantak, a Vezúv kitörése elől menekülve érte őket a halál.

Hiányoznak a ládikóból az arany ékszerek, amelyek népszerűek voltak a városban, minden nő szívesen viselte őket, tehát egy fiatal, átlagos jólétben élő asszony ékszeres dobozában is ott volt a helyük.

A ládikóban talált nyakláncok azonban más szerepet játszhattak. 

"Olyan ékszerekről lehet szó, amelyeket rituálékon viseltek, nem az eleganciával függtek össze. Értékesek voltak, de másképp, mint az ékszerek"

- mutatott rá Osanna.

A varázserejűnek hitt kicsiny tárgyakból álló kollekció olyan emberé, talán egy rabszolganőé lehetett, akinek különleges gyógyító tudást, a túlvilágiakkal való speciális kapcsolatot tulajdonítottak.

Így kaphatna értelmet ez a furcsa tárgyakból álló leletegyüttes, amelynek darabjai az ókori római kultúrában a termékenységgel, a csábítással, a szülés vagy a házasság kedvező alakulásával függtek össze.

A régészek egyelőre feltételezik mindezt, a Casa del Giardinóban talált ládikó tartalmának kutatása csak nemrég kezdődött.

Ebben a házban fedezték fel a szénfeliratot, amelynek keltezése "a november előtti 16. nap", a jelenlegi naptár szerint október 17. A Vezúv kitörésekor a felirat egyhetes lehetett, amiből arra lehet következtetni, hogy Pompeji pusztulásának dátuma az eddig hitt augusztus 24. helyett valójában október 24.

A kicsiny tárgyakat már sikerült megtisztítani és restaurálni, most kezdődhet minden egyes darab vizsgálata.

A Grande Progetto Pompei nevű kutatócsoport a család összetételét igyekszik kideríteni, hogy teljes történetüket feltárhassa.

(MTI)