Both Péter: Vészhelyzet közeli állapot van a dunaszerdahelyi rendőrségen

2017. október 26. - 18:25 | Régió

Egy immár régóta fennálló problémáról beszélgettünk a dunaszerdahelyi járási rendőrkapitánnyal, Both Péterrel. 

Both Péter: Vészhelyzet közeli állapot van a dunaszerdahelyi rendőrségen
Both Péter (Fotók: Paraméter)

Az ősz, ugye, általában a pályaválasztás időszaka a fiatalok számára. Hogy néz ki ez azoknál, akikből rendőrök lesznek?

Az utóbbi évek tapasztalataiból kiindulva nagyon gyér az érdeklődés a rendőri pálya iránt. Ennek egyik fő oka, hogy a tavalyi év folyamán a parlament felvitte a rendőri pályához szükséges minimális életkort az addigi 18-ról 21 évre, és így tulajdonképpen elveszítjük az aktuális középiskolai végzősök generációját. Akik ugyanis már betöltik a 21-et, az aktuális iskolájuk elvégzése után általában máshol találják meg a számításaikat, és talán eszükbe sem jut a rendőrség kötelékébe állni. Ezzel szemben

az utóbbi évek tapasztalata, hogy gyakran már az életük derekán lévő, 35-40 éves személyek, azon belül is leginkább hölgyek jelentkeznek hozzánk. Ebben az életkorban viszont már nem éppen ideális belépni a rendőrséghez, mivel egy rendelet szerint mindenki valamelyik körzeti rendőrőrsön, közrendőrként, szóval lényegében az utcán kezdi a munkát.

21 éves korban egy fiatal vagy főiskolás, vagy már szakmát tanult és elhelyezkedett…

Ez a rendelet második éve van hatályban, és a korábbi, sokéves tapasztalat miatt lett bevezetve. Elsősorban a pszichológiai vizsgákon jutottak arra a következtetésekre, hogy a személyiség még nem olyan kiforrott és érett 18 éves korban, mint később, a rendőri pálya viszont stresszes helyzetek megoldását igényli. Ezzel nem is volna gond, csak pont olyan időpontban jött ez a módosítás, amikor az állományunkat illetően ilyen rossz helyzetben vagyunk.

Milyen csatornákon próbálják mégis elérni a fiatalokat?

Masszív kampányt folytatunk hosszú évek óta, kapcsolatban állunk polgármesterekkel, fent vagyunk a munkaügyi hivatal weboldalán, ebből kifolyólag számos kérvényt kapunk az ország olyan területeiről is, ahol nincs gond az állománnyal. Érkeztek például rendőrök Komáromból, ők viszont idővel szeretnének visszamenni, közelebb a lakhelyükhöz, ami érthető.

Ehhez képest milyen a helyzet a Dunaszerdahelyi járásban, hol mutatkozik hiány?

Elsősorban a körzeti őrsökön. Jelen pillanatban kb. 55 szabad hellyel rendelkezünk, ami borzasztó nagy szám, 27%-a a teljes állománynak.

Ha ezek a helyek be volnának töltve, akkor a közbiztonságot és a mindennapi feladatokat is egy más minőségi fokon lehetne ellátni.

Meddig tartható ez a helyzet, mennyire sürgős a beavatkozás?

Ez már vészhelyzet közeli állapot. Rövid időn belül olyan megoldást kell találni, ami elindít egy pozitív folyamatot az érdeklődők számának növelése érdekében.

A korkövetelmény mellett miért olyan nehéz nálunk rendőrt találni?

Pozsony, Magyarország, Csehország és Ausztria közelsége, a munkaerőpiaci lehetőségek, az utóbbi években gombamód szaporodó ipari parkok, az autógyártás erősödése – ez mind nagyban befolyásolja a lehetőségeinket. Tehát a munkaerőpiac nagyon leszűkül számunkra. A dunaszerdahelyi mellett hagyományosan a pozsonyi rendőrkapitányságok is hasonló helyzetben vannak, és lassacskán csatlakozik a Galántai és a Szenicei járás is. Van miből választani a munka terén, és a rendőrség nem tud konkurálni a külföldi cégek anyagi lehetőségeivel.

Tudnak erről, illetve mennyiben irányítható ez fentről?

Szisztematikusan jelezzük a gyakorlati problémáinkat, többek között az állományi gondjainkat is. Ezt a belügy úgy-ahogy próbálja oldani, idén július elsejével például egy minimális fizetési kompenzáció történt, de ez még sajnos mindig nem megoldás, mert ettől még anyagilag nem vált attraktívabbá a rendőri pálya.

Vissza tud emlékezni, Ön annak idején mit tartott a legvonzóbbnak ebben a pályában?

Sokan nem tudják, de én nem akartam rendőr lenni, véletlenül lettem.

Ahogy pályakezdőként néztem a lehetőségeket, egy ismerősöm mondta, hogy vesznek fel embereket a medvei határátkelőre. Jelentkeztem a rendőrségen, de kiderült, hogy valójában nem a vámosokhoz vesznek fel, mint amire én számítottam, hanem a határrendőrségre. Ők azok, akik a zöld határt őrzik, Medvétől Vajkáig. Aztán amikor a felvételi procedúrán végigmentem, a személyzeti osztály vezetője az anyagomból ítélve azt mondta, hogy kár lenne a határrendőrségnél dolgoznom, mert abba sokan belekényelmesednek.

Azt ajánlotta, hogy ehelyett menjek rendőrnek. Erre én visszakérdeztem: „Én? Zöld rendőrnek?” Az életben nem gondoltam volna, hogy itt kötök ki, de ott és akkor ajánlották, merthogy jók a karrierlehetőségek. Meggyőztek és igazuk is volt, félévvel később már én is így láttam.

Hol kezdte végül is a rendőri pályafutását?

1993-ban a nagymegyeri rendőrőrsön, onnan mentem Bazinba, a rendőrképző szakközépiskolába. Azt követően, 1995-től Dunaszerdahelyen voltam kisrendőr – akkor kezdődött itt a keményebb alvilági időszak. 1997-től én viszont már a rendőrakadémiára jártam, utána pedig Pozsonyba kerültem az Országos Rendőrfőkapitányságra, majd a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatalhoz, azon belül is a tanúvédelmi osztályon, majd a terrorizmus elleni osztályon dolgoztam. Onnan jöttem vissza 2005-ben járási parancsnoknak Dunaszerdahelyre.

Miről írta a diplomamunkáját?

Abból, amiben ténykedtem is a rendőrakadémiai kezdetekig: a közrend. A pályám során közlekedési rendőr és nyomozó nem voltam, de közrendőr és vizsgálótiszt például igen. A doktori munkámat aztán 2001 végén kezdtem írni, amikor már a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal terrorizmus elleni osztályán voltam. Akkoriban ez még ún. bűnügyi terrorizmust, alvilági ügyeket jelentett, de épp a 2001-es New York-i események után transzformálták át az osztályunkat klasszikus terrorizmus elleni részleggé.

Ez valóban egy vonzó életút, egy fiatal viszont valószínűleg még mindig azt válaszolja, mikor a rendőri pályára terelnék, amit Ön is egykor. A rendőri szakma társadalmi megítélése nem túl pozitív, negatív attitűdök kapcsolódnak a rendőrökhöz: arrogánsak, korruptak és büntetnek…

Ez egy automatikus visszhang, amikor a rendőröket csak a negatív dolgokkal kapcsolják össze. A munkánk represszív oldala látványosabb, emiatt sem vagyunk sajnos népszerűek.

A feljebb jutási lehetőségek mellett akkor globálisan melyek a rendőri szakma azon előnyei, amelyek miatt érdemes ezt a pályát választania egy fiatal huszonévesnek?

Ez egy olyan munka, ami minden nap kihívásokkal jár. Emberekkel foglalkozunk, segítünk, és igaz, hogy ez néha a legnehezebb, a másik oldalon viszont a szépséget is meg lehet benne találni. A rendőri pálya biztos munkalehetőség, az állás elvesztésétől csak minimálisan kell tartani. Garantált a stabilitás akár egészen a nyugdíjig, nem is beszélve a szociális előnyökről, melyek jelentősek a civil szférával szemben.

A kezdő rendőri fizetés bruttó 950 euró, ami a rendőri szakközépiskola kilenc hónapja alatt lecsökken bruttó 750-re. A fizetést emeli a túlórapénz, bizonyos évek leszolgálása után pedig emelkednek a juttatások. 8-10 év szolgálat kell ahhoz, hogy már kimondottan jó fizetéshez jusson egy rendőr.

25 ténylegesen leszolgált év után az illető jogosult a szolgálati nyugdíjra, szociális juttatásokra. A pálya közben is egészen magas, hat hét szabadság jár egy évre, pénzügyi intézményeknél egy hitel folyósításakor a rendőri pálya a legelőnyösebb kategóriát jelenti. Egy rendőr jogosult 50 ezer euróig szociális igénybevétel keretén belül hitelhez folyamodni, ugyanez az összeg lakásfelújításnál 15 ezer, berendezésnél 3 ezer euró. Szóval nagyon sok apróbb előnye van a munkának, amelyek egyben jelentősek.

Az Ön szemszögéből ki az ideális jelölt?

A 21. életévét betöltött fiatalember, aki teljes mértékben szeretné ezt a hivatást végezni. Én úgy gondolom, ez nem egy munkahely, ezt csak elhivatottságból, elkötelezettségből lehet jól végezni. Az ilyen típusú férfiakat várjuk. Vannak természetesen olyan beosztások, ahol a hölgyek jobbak, de le kell szögezni, hogy a rendőrség kötelékében az állások zöme inkább férfiakra van szabva.

Célszerű minél fiatalabban elkezdeni a rendőri pályát, mert annak, aki már egy későbbi életszakaszában jelentkezik, nehezebb lehet alkalmazkodni a feltételekhez, áthidalni a generációs különbségeket, ami leginkább abban mutatkozik meg, hogy 30-35 évesen már nehezebb visszaülni az iskolapadba.

Említette a körzeti őrsöket, itt tulajdonképpen milyen kvalitásokra volna szükség?

Az olyan alapvető követelmények, mint szlovák állampolgárság és szlovákiai állandó lakhely, büntetlen előélet, erkölcsi feddhetetlenség, egészségügyi, pszichológiai és fizikai rátermettség mellett a rendőrség elvégez egy belső átvilágítást arról, hogy az illetőnek nincsenek-e valamilyen függőségei (alkohol, drog, játék).

Hogyan kezdődik egy újonc rendőr munkája?

A már említett belügyminisztériumi rendeletből kifolyólag

mindenki, legyen akár főiskolai végzettségű, az utcán kezdi. Ez a későbbi karrierje szempontjából nagyon jó, mert ott minden típusú problémával találkozik, és ez elengedhetetlen ahhoz, hogy később jó rendőrré váljon.

Ez általában két évet jelent. Amikor pedig egy magasabb státuszban üresedés van, az előrelépést szabályozó rendelet szerint a közrendőrök közül válogatnak. Épp ezért mutatkozik meg köztük a legnagyobb hiány, mert kevés az utánpótlás.

Egy fiatalnak talán leginkább az lehet vonzó, hogy nyomozó legyen. Ez is lehetséges?

A körzeti rendőrőrsön a kisrendőr egyfajta mindenes. Közlekedést felügyel, sebességet mér, szabálysértésekkel foglalkozik, nyomoz, tettest fog. Ahol probléma van, ott elsőként jelenik meg. Két év szolgálat után a közvetlen felettese kiértékeli, azután pedig bármi lehet belőle…

(SzT, db)