Both Szilárd: A demokrácia a pártok szabad versenyére épül

A köztársasági elnök választásánál rengeteg jelölt volt, és mindenki arra szavazott, aki a legszimpatikusabb, hozzá legközelebb álló volt. Majd jött a második forduló, és lehetett mérlegelni, számolgatni, esélyeket latolgatni, és teljesen racionálisan dönteni.

A parlamenti választáson nincs második forduló. Egy valami van, ami második. Az pedig a második szavazatszámlálás, az ún. második szkrutínium. Ennek során a be nem jutott pártokra adott szavazatokat, az ún. töredékszavazatokat váltják át parlamenti mandátumokra. Természetesen a bejutott pártok eredménye alapján.

Ebből az következik, hogy ha a szavazatomat egy be nem jutott pártra adtam, akkor azzal tulajdonképpen a legerősebb bejutott pártok mandátumait támogattam.

A 2020-as választások eredményeit csak február 29-én éjszaka tudjuk meg. A felmérések viszont azt mutatják, hogy a legerősebb pártok a Smer és a Kotleba féle ĽSNS lesznek. Ha tehát olyan pártra szavazunk, amelyik nem éri el a parlamenti kűszöböt, legjobban Pellegrini és Kotleba pártját támogatjuk. Akaratlanul.

A felmérések most már hosszú távon és eléggé biztosan azt is mutatják, hogy a magyar pártok képtelensége a megegyezésre a parlamentből való kimaradást eredményezi. Tovább gondolva: a két párt együttesen akár 200 ezer szavazatot is összehozhat, amivel a Smert vagy Kotlebát akár két mandátummal is erősítheti ötszázalékos eredmény alatt. Két-két mandátumon akár kormányalakításra képes többség is múlhat.

A magyar választókért versenyző pártok keményen az emberek érzelmeire hatnak. A „rendes magyar ember magyar pártra szavaz“ megfogalmazás erősen érzelmi alapú és ezért fogékony, de nem célravezető. Az eddig leírtak miatt azért sem, mert:

1. Miért ne lehetne rendes magyar ember az, aki értékek mentén, ésszerűen szavaz egy szlovák pártra, mert abban látja a kormányzásra való alkalmasságot?
2. Miért ne képviselhetné a magukat nem magyarnak nevező pártok listáin szereplő magyar jelölt a nemzetiség jogos igényeit?
3. Bármilyen nemzetiségi téren elérhető előrelépés csak megegyezéssel, politikai egyeztetésekkel érhető el. Ha parlamenten kívül lesz két regionálisan akár erős párt, de a kormányt nem demokratikus és toleráns pártok állítják, akkor ki fog kivel egyezkedni.

A szlovák pártok listáin szereplő magyar jelöltek igenis rendes magyar emberek, semmivel sem kevésbé magyarok, mint a Híd vagy az MKÖ jelöltjei. Ezen felül még szakemberek is, hiszen egyik párt sem indít „díszmagyarokat“ valamilyen kvóta alapján.

Egy demokratikus párt magyar képviselőkkel nem fog olyan döntéseket hozni, amelyek a nemzetiségi kisebbségek ellen lennének.

A választás ésszerű, de egyben erkölcsi döntés is. Erkölcsi kérdés az, hogy milyen értékek mentén képzeljük el a jövőnket. De erkölcsi kötelességként fogalmazni meg a magyar választók kétpárti választási lehetőségét nem erkölcsös.

25 párt indul, van választék, lehet választani nem csak magyarnak nevezett pártot.

Ha valakinek az a szimpatikus, olyanban lát megbízható embereket, olyanokban lát szakpolitikát, megoldásokat, akkor ne legyen lelkiismeret-furdalása csak azért, mert nem szavazott amolyan muszájból magyar pártra.

(PR-cikk)