1
(Archív felvétel)
Megosztás
Csallóközi lenyomatok CCLXXIX.
Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.
(CL. rész)
„A nagymegyeri fogolytábor napról napra bővül, és egyre nagyobb arányokat ölt. Kezdetben csak 30 hold, ma már közel 100 hold területet foglal el a kiépített barakkok által” – tudósít a Komáromi Ujság 1915 szeptemberében.
A táborban létrehozott nagyszabású konyhák, sütőkemencék, fürdők, műhelyek teljesen megfelelnek az egészségügyi szabályoknak, a csatornahálózat is működik. A szemetet égetőben semmisítik meg. A szabó- és cipészműhelyekben a foglyoknak készítenek ruhát és lábbelit.
A nagymegyeri fogolytáborban túlsúlyban vannak a szerbek. A sok ezer ember között „van mindenféle rangú és műveltségű személy”. Az egyívásúak csoportokba tömörülnek, dalárdákat, énekkarokat alapítanak. Vasárnaponként színtársulatok lépnek föl és adnak rögtönzött műsorokat, mulattatják társaikat „az összehevenyészett színpadon”.
*
Németh István komáromi református püspök Mokos Kálmán református segédlelkészt Ipolypásztóról Csallóközaranyosra helyezte át Czirók János lelkész mellé [1915. szeptember].
*
Az albári plébánia javadalmát Bauer Antal udvardi segédlelkész nyerte el.
*
A komáromi városi zeneiskolában a beiratások 1915. szeptember hó 20-tól 26-ig, délelőttönként 11–12 óra között tartanak a községi elemi iskola épületében.
*
Felhívás: „A Kultúrpalota könyvtárának vezetősége kéri azokat, akiknél még mindig vannak kint könyvek, hogy azokat minél előbb beszolgáltatni sziveskedjenek, hogy addig is, míg a Kultúrpalota kórházi célokat szolgál és a könyvtár nem tart nyitva, a kivitt könyvek a könyvtárban legyenek.”
Lelkes Vince