Brutális áremelkedés jön a jövő év első harmadában, elszállnak az élelmiszerárak

2021. december 21. - 12:41 | Belföld

Még a jelenleginél is gyorsabban emelkedik majd az élelmiszerek ára a következő év első harmadában. A Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése szerint hét százalék felett fog tetőzni az év első harmadában, de egész évben nem csökken 5 százalék alá. A bérek is hasonló ütemben nőnek majd, a reálbér-emelkedés közel lesz a nullához.

Brutális áremelkedés jön a jövő év első harmadában, elszállnak az élelmiszerárak
Fotó: TASR

7 százalékkal nőhet az élelmiszerek ára

Az energiaárak és az élelmiszerek ára húzza majd jövőre is az inflációt, amely éves szinten 5,7 százalékos lesz.

Az év első felében nagyon gyorsan emelkedik majd az élelmiszerek ára, a Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése szerint márciusra éves szinten meghaladja majd a 7 százalékot.

Ezt követően mérséklődik majd az áremelkedés ebben az ágazatban, de egész év végéig 5 százalék felett marad majd. Az élelmiszerek árát elsősorban a mezőgazdasági termékek és a mezőgazdasági gyártás költségeinek növekedése okozza: a mezőgazdasági termékek ára mintegy 25 százalékkal, a gyártási költségek pedig több mint 20 százalékkal emelkedtek az utóbbi időszakban.

Az infláció 2023-ra 2 százalékra csökken

Peter Kažimír jegybankelnök szerint a jövőre várt 5,7 százalékos áremelkedést követően az infláció 2023-ban térhet vissza a 2 százalék körüli, az eurozónában célul kitűzött szintre. „Az infláció 7 százalék körül fog kulminálni 2022 év elején, és fokozatosan közelíti majd meg a 2 százalékos szintet 2023 végére” – jelentette ki Kažimír. Az NBS szerint az áremelkedés hátterében az energiaárak, a nyersanyagok árainak emelkedése, egyes alkatrészek és a szállítási kapacitás hiánya áll, ezek nyomják felfelé a többi termék és szolgáltatás árát. Kažimír figyelmeztetett arra is, hogy a csökkenő infláció nem jelenti majd azt, hogy az árak visszaállnának a korábbi szintre.

„Nem várható árcsökkenés, az árak a későbbiekben is maradnak az elért szinten, csak az áremelkedés áll meg, áll be egy normálisabb, mintegy 2 százalékos szintre” – magyarázta a jegybank elnöke.

A bérek reálértéke szinte nem változik

A bérek is emelkedni fognak jövőre, de nem olyan tempóban, hogy az tényleges reálbéremelkedést hozna. Az idei, várhatóan 5 százalékos béremelkedés után jövőre 6,2 százalékos nominálbér-emelkedést vár az NBS, vagyis a reálbér-emelkedés mindössze 0,5 százalékos lehet. Ez azonban csak az átlag, a magánszektorban magasabb béremelkedésre lehet számítani, mint az államiban, sőt ez utóbbiban a bérek reálértéke néhány százalékkal még csökkenni is fog.

A magánszektorban 7,2 százalékos béremelkedés várható, míg az államiban csak 3,5 százalékkal nőnek majd a bérek nominálértéken, vagyis az inflációt hozzászámítva az állami szektorban 2,2 százalékos reálbér-csökkenést lehet majd érezni.

„Ezt természetesen a most elfogadott költségvetés alapján állítjuk, a kormány év közben még módosíthat a béreken az állami szektorban” – jelentette ki Kažimír.

A jegybank csak 2023-ra jósol nagyobb mértékű reálbér-emelkedést, akkor a 2,4 százalékos inflációhoz 6,7 százalékos béremelkedés társulhat, ami érezhető emelkedést jelent majd mind a magánszférában, mind pedig az államiban. A munkaerőpiac stabil marad jövőre is, a munkanélküliség enyhén, az idei 6,9 százalékos szintről jövőre 6,4 százalékra, 2023-ra pedig 5,6 százalékra csökken.

Az alkatrészhiány fékezi a gazdaságot

A gazdasági növekedés idén elmarad a várttól, a jegybank előrejelzése szerint mindössze 3,1 százalékos lesz. Ez az előző előrejelzésnél is gyengébb 0,4 százalékponttal. A visszaesést egyrészt a járvány őszi felfutása okozza,másrészt pedig az alkatrészhiány az autóiparban.

„Az alkatrészhiány mintegy 1,8 százalékpontnyi növekedést vitt el ebben az évben” – jelentette ki Ódor Lajos, az NBS alelnöke.

Az elmaradt növekedés azonban visszajön a következő két évben. „Jövőre 1,4, egy évvel később pedig 0,7 százalékpontot tesz hozzá a növekedéshez a kiesett termelés pótlása” – állítja Ódor. Kažimír szerint az autógyártes importja az alkatrészhiány miatt idén 300 millió euróval csökkent, az export viszont 1 milliárddal maradt el a várttól.

Jövőre kilő a gazdaság

2022-re és 2023-ra az ideinél csaknem kétszer nagyobb növekedést jósol az NBS. Jövőre 5,8, 2023-ra pedig 5,6 százalékos GDP-bővüléssel számolnak.

„A GDP ilyen szintű növekedéséhez azonban három akadályt még le kell küzdeni, az első a pandémia, a második az energiaárak stabilizálása, a harmadik pedig az alkatrészhiány megszüntetése egyes ágazatokban” – mondta Ódor.

A jegybank előrejelzéseihez jövőre mintegy 77,5 dolláros kőolajárral számol, ami 2023-ra 70 dolláros szintre csökkenhet. A gazdaság jövő év első hónapjaiban érheti el a válság előtti szintet, majd év végére, 2023 elejére állhat vissza arra a pályára, amit a világjárvány okozta válság megtört.

Az NBS szerint a következő években várható jelentős GDP-emelkedés nagy részben az uniós támogatásoknak lesz köszönhető. „A következő három évben az uniós támogatások mintegy 10 százalékpontos GDP-növekedést eredményeznek majd” – jelentette ki Ódor. A támogatások közé beszámították az unió rendes költségvetéséből érkező szokásos támogatások mellett a Helyreállítási Alap mintegy 6 milliárd euróját is. „A hatást természetesen befolyásolja, hogy milyen ütemben tudjuk majd lehívni ezeket a támogatásokat” – magyarázta a jegybank alelnöke.

Államadósság

A jegybank szerint az államadósság idén eléri a csúcsot, a GDP 61,9 százalékán tetőzik, majd jövőre már csökken. Jövőre már újra a maasztrichti 60 százalékos határ alatt lesz, 2023-ra 559, 2024-re pedig 55,3 százalékra csökken.

- lpj -