Brutális méretű logisztikai parkot terveznek Balázsfára, de van itt egy kis bibi!

2020. szeptember 8. - 22:46 | Régió

Pillanatnyilag a környezeti hatásokat vizsgáló eljárás alatt van az amerikai hátterű Panattoni Slovakia Development s. r. o. projektje, mely egy kb. 29 hektáros területen 135 ezer négyzetméter alapterületű logisztikai központot létesítene a Hegyétéhez tartozó Balázsfa iparinak minősített övezetében. Ez még nem önkormányzati hatáskör, az csak a benyújtott tervezet jóváhagyása után jön, az építkezés engedélyezésénél.

Brutális méretű logisztikai parkot terveznek Balázsfára, de van itt egy kis bibi!
A tervezett logisztikai központ vizualizációja (Forrás: Panattonieurope.com)

Bokros Ferenc, Hegyéte polgármestere óriási lehetőséget lát a tervezett parkban, amelynek egyik vége viszont hozzávetőlegesen 25-30 méterre lenne a nagyudvarnoki családi házas övezet szélétől, az utolsó házaktól, és ezt az ott lakók életminőségükre, illetve egészségükre mért csapásként értékelik, emiatt civil aktivistákkal együtt petíciót is indítottak.

Különböző megoldásokkal persze mérsékelhetőek ezek a hatások, viszont a két fél, a beruházó és a polgármester, valamint a lakosok és a civilek álláspontja a harmadosztályú, 1395-ös, ún. kürti úton mindenképpen egymásnak feszül.

„Mi nem azt mondjuk, hogy ezt a beruházást ne valósítsák meg, hanem azt mondjuk, hogy valósítsák meg ott, ahol ilyen beruházásokat meg lehet és meg szoktak valósítani. Autópálya mellett vagy a régiókat átívelő úthálózatra való egyenes csatlakozással” – reagált a tervezettel kapcsolatban Bindics Zsolt nagyudvarnoki lakos, vállalkozó, korábbi dunaszerdahelyi önkormányzati képviselő, a logisztikai park létesítése ellen indított aláírásgyűjtés kezdeményezője.

Bokros Ferenc, Hegyéte polgármestere (Fotó: Paraméter)

Vele szemben a polgármester azzal érvel, hogy Hegyéte falufejlesztési terve ipari területként jelöli meg az inkriminált övezetet, ráadásul a terv 2007 óta jogerős és az azt megelőző években, fokozatosan készült el, akkoriban pedig észrevételezhette Nagyudvarnok község is.

„Nagyon körültekintően készítettük el a falufejlesztési tervet, ami a falu védelmét szolgálja. Kétezer lakosig nem kötelező, viszont mivel nagyon régóta vagyok itt polgármester, azt mondtam akkor, védjük meg a falunkat a szomszédos kataszterek hatásaitól. Egy falufejlesztési tervet minisztériumok, járási és kerületi hatósági szervek, de a szomszédos önkormányzatok is véleményeznek. Figyelmeztettem az akkori vezetést is Nagyudvarnokban, szóval tudtak róla” – fogalmazott a polgármester.

Bindics válasza erre, amit a Facebookon tett közzé, hogy 2004-ben Nagyudvarnok területfejlesztési terve már családi házakkal számolt az érintett falurészen, amire Bokros úgy reagált, hogy Nagyudvarnoknak nagyon sokáig, az elmúlt évekig nem volt jogerős (!) területfejlesztési terve és azoknak, akik oda építkeztek, számolniuk kellett volna azzal, hogy lakóhelyük szomszédos egy ipari zónával.

Való igaz, a faluban a 2014-es önkormányzati választáson Nagyudvarnokban történt polgármesterváltás idején a korábbi és az új faluvezető, Tóth Ernő és Ürögi János közti csatározás egyik témája is az volt, hogy a községnek nincs jogerős falufejlesztési terve. Ebben a kérdésben nehéz igazságot tenni, de még az álláspontokat is közelíteni.

De mégis ki a beruházó és mit akar pontosan?

A Panattoni Development Company a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cége, melynek Észak-Amerikában és Európában összesen 21 kirendeltsége működik. 2005-ben kezdték meg tevékenységüket Közép-Európában, azóta pedig összesen mintegy 10 millió négyzetméternyi alapterületű modern ipari objektumot létesítettek, többek között Lengyelországban, Csehországban, de Szlovákiában is – fejtette ki érdeklődésünkre a cég cseh leányvállalatának marketingmenedzsere, Karel Taschner, majd hozzátette, a vállalat négy egymást követő évben lett piacvezető ebben az ágazatban, legfontosabb partnereik Európában az Amazon, a Coty Cosmetics, a DSV, a H&M, az Intermarché, a Leroy Merlin, az ND Logistics, a Still, a Schenker, a Selgros és a Tesco.

Forrás: Panattonieurope.com

A Dunaszerdahely és Balázsfa közti logisztikai parkjuk első körben mintegy 29 hektáron terülne el, a 172/56-os parcellán, ami pillanatnyilag magántulajdonban lévő termőföld. Az említett területen egy 135 ezer négyzetméteres (745 x 181 méter), maximálisan 14 méter (kb. 5-6 emelet) magas csarnokot húznának fel, melyet a beterjesztett tervezetük szerint elsősorban raktározás és logisztika, másodsorban, legfeljebb 30%-ban könnyűipari munka céljából vehetnének igénybe majdani klienseik.

A cégnek nem ez az egyedüli terve logisztikai központra Balázsfára, távlati elképzeléseik további, az említettnél kisebb, de együttesen nagyjából hasonló méretű csarnonokra terjednek ki, egy hozzávetőlegesen ugyanekkora méretű termőföldön, mely az előbbinél közelebb helyezkedne el a balázsfai lakóövezethez, az egyik oldala pedig szintén a nagyudvarnoki családi házas övezetet súrolná.

Maradjunk azonban a mostani tervezetnél, ugyanis nyilván ennek sikerétől is függ a továbbiaké. A mostani 29 hektáros terület a 135 ezer négyzetméteres csarnokon kívül magába foglalna Nagyudvarnok felől egy 303 férőhelyes személyautó-, illetve egy 47 férőhelyes kamionparkolót, a tervezet szerint pedig a csarnok 144 kamiondokkolóval rendelkezne, miközben a két kijárata a tervezet szerint a kürti útra vezetne. Ezek egyike, a parkolóé a nagyudvarnoki Jasná utca és a kürti út kereszteződésére csatlakozna, míg a kamionbejárót ettől mintegy 200 méterre Dunaszerdahely felé hoznák létre. Nagyjából oda, ahol jelenleg véget ér a beépített terület Nagyudvarnokban – viszont mire az egész elkészül, addigra ez is beépülhet.

Felmerült ugyanakkor egy másik kijárat is a parkra, annak másik oldaláról, a „Báger” horgásztó felől, de erről később.

A beruházó a csarnok mellett vállalja egy kb. 14 ezer négyzetméteres, háromszög alakú park, zöld pihenőövezet létrehozását is a tó és a balázsfai lakóövezet között. A mintegy 15-20 millió eurós beruházásnak két variánsa van, melyek egyes hőszigetelési megoldások mellett jórészt abban különböznek, hogy az egyik kb. 41, a másik pedig 48 ezer négyzetméternyi teljes zöld övezettel számol. A különbség nem a park tervezett nagyságát jelenti, hanem jórészt a hatalmas csarnok két végében létrehozandó zöld sávot. A tervezetben a második variánst tartják előnyösebbnek, ahogy a hegyétei polgármester is.

A logisztikai központ közvetlenül összesen mintegy 600 embernek adhat munkát, 200-nak adminisztratív területen, 400-nak pedig a logisztikában.

Részletesen kidolgozott észrevétellistát nyújtanak be a polgárok

Az érintettek, többek között a polgárok is szeptember 10-ig nyújthatják be észrevételeiket a projekthez a környezeti hatások vizsgálatát illetően, a közelben lakó nagyudvarnokiak, illetve a HelloSzerdahely nevű polgári társulás aktivistáinak kezdeményezésére azonban a múlt héten online petíció is indult, melynek aláírásával bárki kifejezheti nemtetszését a hatalmas méretű logisztikai parknak a lakóövezet tövében való megépítésével, illetve a termőföldek megszüntetésével. A petíció online formában kedden este mintegy 2200 támogatónál jár, de nyomtatott formában is gyűjtik az aláírásokat, és a kezdeményezők jelezték is, hogy összesen már 3000 aláírást sikerült összegyűjteniük. Az ellenzők közt nagyudvarnokiak mellett balázsfaiak és dunaszerdahelyiek, de más települések lakosai is vannak.

Benyújtanak ugyanakkor egy szakvéleményt is az érintett polgárok, melyben tételesen rámutatnak a tervezet általuk vélt hiányosságaira. Ezt Bindics Zsolt osztotta meg velünk. Közlik benne, hogy hiába dicsekszik a beruházó a bűvös Pozsony-Bécs-Budapest háromszöggel vagy az R7-essel, mikor a megvalósítandó objektum házaik tövében helyezkedne el. Éppen ezért hiányolják a tervezetből a lakosok egészségét és vagyonát érintő hatások vizsgálatát.

Szeretnék, ha a beruházást olyan ipari területen helyeznék el, amelyhez nem esik ilyen közel lakózóna, és amely már nem számol termőföld megszüntetésével.

Szigorúbb környezeti hatástanulmányt kérnek, mivel a benyújtott tervezet szerint az ipari terület összes beállóhelye együttesen nagyon megközelíti az 500-as határértéket, ha a parkolók és a dokkolók számát összeadjuk (494).

Fotó: Paraméter

Úgy vélik, a közlekedésügyi szakvélemény nem reális számokat tartalmaz. Összesen napi 200 kamionról, illetve mintegy 50 tehergépkocsiról írnak benne, ennyi fordulna meg a telepen, ám érvelésük szerint ez dokkolónként csupán 1,38 kamiont jelentene naponta, ami szerintük nem elegendő a gazdaságos működéshez, mivel csupán mintegy 30%-os kihasználtságot jelent. Hozzáteszik, gazdaságos működéshez minimálisan 50%-os kihasználtság, dokkolónként napi három kamion szükséges, ami már napi 432 kamiont jelent. Tehát 864 kamion (432 oda és vissza) haladna át a kürti úton naponta, amihez még hozzájön a személykocsi-forgalom (a parkoló méretével számolva 606 áthaladás, érkezés és távozás naponta). Egy mérés szerint jelenleg napi szinten átlagban 380 tehergépkocsi halad át ezen a szakaszon, amihez képest szerintük már a tervezett 250-es szám is 60%-os emelkedést jelentene.

A polgárok mindemellett emissziós tanulmányt kérnek, mivel érvelésük szerint a forgalomnövekedés, illetve a hatalmas objektum fűtése jelentős szennyezőanyag-kibocsátással járhat. Ugyancsak kérnek egy új akusztikai szakvéleményt, mivel a benyújtott tervezetben III. kategóriába sorolják ezt a térséget, ami azt jelenti, hogy a terület I. és II. osztályú út, valamint vasút közelében helyezkedik el, a polgárok szerint viszont II. kategóriába kellene sorolni, mivel ez jelenti a lakózóna külső területét.

A beruházó által benyújtott tervezet ugyan számol zajvédő falakkal, ugyanakkor az az ipari területet kerítené el, amit a polgári észrevétel azért kifogásol, mert nem szűri meg a kamionforgalom által generált zajt.

Mit kér Hegyéte?

Bokros Ferenc megkérdezésünkre azt mondta, konstruktív hozzáállást vár el a felektől, és nem olyat, ami csak azt taglalja, hogyan ne valósuljon meg a beruházás. Úgy véli, annak semmi akadálya, hogy kérjenek a másik oldalra is zajvédő falat.

Elmondta továbbá, hogy a település maga is számos feltételt szabott a beruházó számára, ezek közt volt a már említett pihenőpark, valamint az ipari területet körbeölelő bicikliút is.

A tervezet tartalmazza is a bicikliutat, mégpedig a meglévő balázsfai kerékpárúttól az ipari terület bejáratáig, valamint a horgásztó mellett, a sínek mentén Dunaszedahely irányába egészen a két település kataszteri határáig. Bokros szerint már elindult az egyeztetés arról is, hogy Dunaszerdahely onnan folytatná.

Forrás: Panattonieurope.com

Amit a tervezet nem tartalmaz, az az ipari terület hátsó kijárata a tó, majd az 572-es, Komáromi út felé, ami a kamionokat kivezetné a 63-as főútra. A Panattoni oldalán fellelhető eredeti tervekben ugyan még ott van, viszont a környezeti hatásvizsgálatra benyújtott tervezetben már nincs. A polgármester ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta, ez is a község feltétele, hogy két irányba szórják szét a park által generált kamionforgalmat.

Ha valóban a majdani építkezési engedély feltétele marad, akkor akár veszélybe is kerülhet a tervezetben szereplő 2021-es dátum, ami az építkezés megkezdését jelentené, illetve a 2022-es, amikorra pedig elkészülne. Egy vasúti átjáró engedélyeztetése ugyanis meglehetősen bonyolult és hosszú folyamat, jóváhagyása is kérdéses, mivel már van egy átjáró néhány száz méterre Balázsfa és Hegyéte között. A polgármester szerint viszont a cég feladata, hogy ezt megoldja, és úgy véli, hajlanak rá.

Hogy ez nem része a tervezetnek, azt azzal magyarázta, hogy egy vasúti átjáróhoz nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra.

Érdeklődtünk erről a vállalatnál is, várjuk válaszukat.

Fotó: Paraméter

Mit nyer Hegyéte?

„15 éve harcolok azért, hogy minél jobb szolgáltatást tudjunk nyújtani és ilyen beruházás itt megvalósulhasson. Az első jelentkező annak idején a Metrans volt, de elvetettük, mert tudtam, hogy hatalmas zajjal jár. A legkomolyabb jelentkező pedig a Denso, mellyel ugyancsak komoly, több körös tárgyalásokat folytattunk és el is indult a folyamat, de az EU akkoriban bizonyos műszaki megoldásukat még nem engedélyezte és a cég elment innen” – mondta, majd kifejtette, hogy a Panattoni képviselői 2-3 hónappal ezelőtt keresték meg, azóta pedig a község rendezett egy nyilvános lakossági fórumot, melyen a látványtervre rábólintottak.

Emlékeztetett, hogy addig semmilyen engedélyeztetés nem indulhat, míg a jelenlegi eljárás le nem folyik. Elárulta viszont, hogy a beruházás komoly bevételt jelentene az önkormányzatnak. Hegyéte költségvetése 400-500 ezer euró közötti, amennyiben viszont megvalósulna csak ez az egy beruházás, a polgármester becslése szerint az ingatlanadón keresztül mintegy 170 ezer euróhoz jutna a falu.

„Nagyon jó lenne, ha ez itt megvalósulhatna, mert az itt lakók is profitálnának abból, hogy annyi mindenkit kiszolgálunk a falun keresztülhaladó vasúti és közúti infrastruktúrán keresztül, de ezt nem Nagyudvarnok kárára akarjuk csinálni” – jegyezte meg azzal, hogy bízik mindenki konstruktív hozzáállásában.

A logisztikai parkkal szembeni ellenállás azonban erősödik. Kérdésünkre, hogy mennyi esélyt látnak a beruházás áthelyezésére, Bindics Zsolt azt válaszolta:

„Mondjuk így, hogy remélem, nem kell majd élőfalat alkotni, mikor kijönnek az első buldózerek! Egy amerikai beruházó csoportról van szó, és remélem, hogy ha elég erős helyi ellenállással találkozik, akkor majd oda megy, ahol szívesebben látják. Bízom benne, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány is be fogja bizonyítani, hogy ennek a beruházásnak nincs itt mit keresnie.”

(SzT)