Budapesti bíróságon idézték meg Sátor Lajos szellemét, Turek sírva fakadt

A szlovák és a magyar rendőrség képviselői 2023 januárjában nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be: 24 év elteltével sikerült felgöngyölíteniük az 1999. február 2-án Döcher György és bolgár származású mindenese, Dimitrov Marinov Dimov ("Bolgár Misi") ellen Budapesten elkövetett merényletet, és az 1999. március 25-i dunaszerdahelyi tízes gyilkosságot.

A két említett leszámolás egymással szorosan összefügg, ugyanis a nyomozók szerint a Turek néven ismert Uszikov Alex (hivatalos névváltoztatása előtt: Haris Sándor) és Sátor Lajos üzletet kötöttek:

• először Sátor segített Budapesten Tureknek likvidálni utóbbi legjobb barátját, Döcher Györgyöt, a "Csontkezűt",
• majd Turek cserébe részt vett a dunaszerdahelyi Pápay-klán lemészárlásában, hogy Sátor Lajos a két évig húzódó helyi maffiaháború végeztével visszatérhessen a Csallóközbe.

Úgy tűnik, hogy a magyar igazságszolgáltatás "őröl" gyorsabban, hiszen míg a tízes mészárlás ügyében még nem történt vádemelés a szlovákiai Nagyszombati Járásbíróságon, addig a Döcher-gyilkosság miatt kedden (szeptember 19.) a Budapesten lévő Fővárosi Törvényszék bírája elé álltak a feltételezett tettesek:

• Uszikov Alex "Turek" elsőrendű vádlott mint felbujtó, vagyis megrendelő,
• valamint Bodoky Károly másodrendű vádlott mint a gyilkosság végrehajtója.

Az ügy előkészítő ülésén a vádlottaknak lehetősége nyílt arra, hogy lemondjanak a tárgyaláshoz való jogukról, beismerjék bűnösségüket, és elfogadják az ügyészség által javasolt – 18 éves – szabadságvesztést. Azonban mielőtt ez megtörtént volna, dr. Takács Andrea főügyészségi ügyész röviden ismertette a vádat.

Fotó: Paraméter

A szabadon raboskodó áldozat

A budapesti gyilkosságra a Kicsi Presszónak is nevezett Palotás Kisvendéglőben került sor. Döcher akkor már két hónapja minden munkanapon megjelent a vendéglátóhelyen, ugyanis épp szabadságvesztését töltötte, és 1998 decemberében engedélyezték számára a börtönön kívüli munkavégzést. Nem volt ez máshogy 1999. február 2-án sem, a hivatalosan raktárosként melózó fogoly a presszó leghátsó, csak neki fenntartott asztalánál üldögélt – balján a feleségével, vele szemben pedig bolgár emberével, Dimovval, aki a bejáratnak háttal ült.

Délelőtt 11 óra előtt pár perccel érkezett meg a budapesti "turnét" tartó dunaszerdahelyi halálosztag kocsija: a volánnál ülő Szamaránszky Árpád "Paprika" lefékezett a vendéglő előtt, majd tettestársa, Bodoky Károly kiugrott az autóból és sebes léptekkel a Kicsi Presszóba vette az irányt. Az ügyész így írta le a merényletet:

"Bodoky a bejárati ajtót nagy lendülettel kinyitva belépett a kisvendéglőbe, az útjában lévő egyik vendéget félretolta, gyors léptekkel, célirányosan a hátsó boxhoz ment, és ott a nála lévő, hangtompítóval felszerelt 7,65 mm kaliberű Skorpió géppisztollyal a fegyverhez rendszeresített nagyobb befogadóképességű tárban lévő valamennyi lőszert elhasználva, összesen 20 – fejre és fejtájékra irányuló – célzott lövést adott le Döcher Györgyre és Dimitrov Marinov Dimovra."

Bodoky tehát a vád szerint semmit nem bízott a véletlenre, egy árva töltényt sem hagyott a tárban. Döcher fejét négy lövés érte, bolgár társa pedig egy áll-, két kar-, négy tarkó- és két nyaklövést kapott. Az asztalnál ülő két férfi szinte azonnal életét vesztette, de Döcher feleségének nem esett bántódása. Mármint a (feltehetően) örök traumán kívül.

A merénylő sietve elhagyta a vendéglőt, az utcán még egy útjába kerülő gyalogost is fellökött, majd beült a közelben parkoló sofőrje, Paprika mellé és együtt elhúztak a helyszínről.

Bodoky (a pulpitusnál) csak annyit mondott, hogy nem kíván vallomást tenni. Ügyvédjére hagyatkozott, aki szerint nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy védence ölte meg 1999-ben Döchert és Dimitrovot (Fotó: Paraméter)

Nem fogadták el az alkut

Ahogy azt már említettük, az ügyész kedvezményesen 18 év szabadságvesztést javasolt mindkét vádlott számára, a szlovák állampolgár Bodokynál ezt még egy Magyarországról történő kiutasítással megtoldva. Viszont sem az első-, sem a másodrendű vádlott nem ment ebbe bele, és nem ismerték el bűnösségüket.

Az előkészítő ülésen a terheltek közül csak Uszikov Alex élt a vallomástétel lehetőségével. Turek értetlenül állt a vádirat előtt, amelyről úgy véli, hogy egyetlen valós és megalapozott mondatot sem tartalmaz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellene felsorakoztatott tanúk – elsősorban Kádár Krisztián, Nagy Zsolt és Horváth Lehel – csupán hallomásból értesültek a Döcher-gyilkosságról, ráadásul vallomásaikban gyakran ellentmondanak egymásnak vagy akár önmaguknak.

"Gyuri a legjobb barátom volt. Mondhatnám, hogy szinte testvéremként szerettem, halála a szó szoros értelmében sokkolt és megrendített. (…) Semmilyen indítékom nem volt Gyuri megölésére, és itt kívánom megjegyezni, hogy a nyomozás során nem sikerült a vádhatóságnak tisztáznia a cselekmény indítékát"

– vallotta a bíróságon Turek, aki nem tagadta, hogy a 90-es évek elején Döcherrel együtt bűnöztek és még bevételeiket is megosztották egymással. 1991-ben mindketten vizsgálati fogságba kerültek, nem egész egy évet ültek a hűvösön, ahol Döchernek akkor hatalma volt, hogy elintézte: legjobb barátja, Turek legyen a cellatársa. Aztán szabadulásuk után is elválaszthatatlan párosként élték tovább alvilági életüket, folyamatosan járták a szórakozóhelyeket és nap mint nap együtt kábítószereztek.

1992 nyarán aztán a párost – többek között zsarolás gyanúja miatt – megint elvitték a rendőrök. Mindketten Vácon ültek, igaz, más cellában, de együtt sétálhattak a friss levegőn, illetve amikor az egész folyosó együtt tévézett, akkor is sok időt töltöttek egymással. Idővel aztán más-más helyre szállították át őket, de sikerült az előzetesben mobiltelefont szerezniük, és úgy tartották egymással a kapcsolatot. Végül 1994-ben szabadultak, és folytatták közös pályafutásukat.

Uszikov Alex vallomástétel közben (Fotó: Paraméter)

A szlovák kapcsolat

Turek elmondása szerint a dunaszerdahelyi alvilág tagjai inkább Döcher ismerősi körébe tartoztak, de idővel maga Turek is megismerkedett velük, először Csomor Károllyal, Sipos Milánnal és Vida Tamással. Ez 1996 tájékán volt, de nem volt túl intenzív a kapcsolat a budapesti és a dunaszerdahelyi brigád között, bár szórakoztak párszor együtt – Dunaszerdahelyen is. Az együttműködés csak akkor mélyült el, amikor 1998-ban Turek véletlenül összefutott Sátorral a budapesti Duna Plázában, majd a találkozó folyományaként össze is hoztak egy alkoholhamisítási ügyletet.

Hogy ismertesse a bírósággal a korabeli helyzetet, Uszikov hosszasan ecsetelte a dunaszerdahelyi maffia történetét, majd némi szociológiai és nemzetkarakterológiai kitérő után rátért a lényegre, és színt vallott: szerinte a Döcher-gyilkosság megrendelése egykori nagyon közeli barátja, egy "Csos" becenevű férfi érdekében állhatott.

Csos sokáig együtt mozgott Döcherrel és Turekkel, viszont később Döcher valamiért ki nem állhatta őt. De mivel Csos Turekkel jóban volt, Döcher nem bántotta a figurát. Bár igaz, többször tett utalást arra, hogy jó volna őt a holtak között látni.

"Egy alkalommal elhangzott Dimov részéről, hogy ha Gyuri akarja, akkor ő a Csost sokkolóval megcsinálja, tehát megöli"

– vallotta Turek. A sokkoló pedig azért jött szóba, mert tudták, hogy Csosnak pacemakere (szívritmusszabályozója) van, és egy elektromos sokk halálos lehet a számára. Döcher akart is szerezni egy sokkolót, de aztán inkább pisztolyt kért Turektől, aki a fegyvert Csostól szerezte be. Így pedig Csos tudomást szerzett Döcher érzéseiről, Csoson keresztül pedig Sátor Lajos is – legalábbis Turek elmondása szerint. Az elsőrendű vádlott szerint ez lehetett Csos indítéka arra, hogy végezzen Döcher Görggyel.

"A Lajos ellen fordulni öngyilkosság lett volna a részemről"

– fejtegette a helyzetet Turek, aki állítása szerint ki akart maradni ebből az egész konfliktusból, mert semmi mást nem tudott tenni. Döcher és Csos a barátai voltak, Sátortól pedig tartott. Végül legjobb barátjának halálhíre külföldön érte őt.

A merénylet napján Turek Németországban tartózkodott, onnan hívta fel akkori feleségét, aki állítólag közölte vele Döcher György halálhírét.

"Iszonyatos érzés volt. Összeestem, mentőt akartak hívni hozzám. (…) Csak ültem a földön felhúzott térdekkel, a hátamat a falnak vetve sírtam"

– mondta Turek, aki ekkor sírva is fakadt a tárgyalóteremben.

Az elsőrendű vádlott volt, hogy sírt, volt, hogy nevetett (Fotó: Paraméter)

Elévülés mint ütőkártya

Mivel az előkészítő ülés még nem számít tárgyalásnak, ezért sem Uszikovnak, sem Bodokynak nem tettek fel kérdéseket – a kihallgatás majd a legközelebbi tárgyaláson következik, amire valószínűleg csak 2024 januárjában kerül sor. Az viszont kiderült, hogy a vádlottak védelme több okból kifolyólag is törvénysértőnek tartja az eljárást. Legfőbb érvük a vád ellen az, hogy álláspontjuk szerint a Döcher-gyilkosság ügye már elévült. Turek vonatkozásában az érvelés röviden így néz ki:

• Mivel a bűncselekmény 1999-ben történt, ezért az akkor érvényes Büntető Törvénykönyv szerint kell lefolytatni az eljárást.
• Az akkori magyar törvények szerint az előre kitervelt emberölések nem évülnek el, ha azok súlyosabb elbírálás alá eső minősített esetnek számítanak – például, ha több ember ellen követik el a gyilkosságot.
• Viszont ha emberölés nem minősített esete áll fenn, akkor a bűncselekmény elévülési ideje 20 év. Tehát a tettes ennyi idő elteltével még akkor sem büntethető, ha bűnössége egyértelműen bizonyítható.
• Turek pedig azzal érvel, hogy semmilyen konkrét bizonyíték nem utal arra, hogy felbujtóként Dimitrov Marinov Dimov likvidálását is megrendelte volna, mégha a tettes meg is ölte a bolgár férfit.
• A rendőrség 1999. október 1-jén zárta le a Döcher-gyilkosság vizsgálatát, mivel nem sikerült kinyomozni az elkövetők kilétét. A BRFK életvédelmi osztálya 2021. augusztus 31-én indította újra a vizsgálatot. A két időpont között 21 év és 11 hónap telt el.

Mindebből kifolyólag Uszikov Alex elsőrendű vádlott és védelme arra kéri a Fővárosi Törvényszéket, hogy az ellene folyó eljárást haladéktalanul szüntessék meg. Hogy mit gondol a fent leírtakról a vádat képviselő ügyész és a bíróság, az csak a legközelebbi – még nem kitűzött – tárgyaláson derülhet ki.

A 2021 októbere óta vizsgálati fogságukat töltő vádlottak az előkészítő ülés után kérelmezték, hogy szabadlábon védekezhessenek, ám a bíróság álláspontja szerint esetükben továbbra is fennáll a szökés-elrejtőzés veszélye, így mindketten rács mögött maradnak.

(Barak Dávid)