Bukovszky jelentése szerint javult a hivatalos kisebbségi nyelvhasználat helyzete
A kormány elfogadta a kisebbségek jogairól és helyzetéről szóló 2017/2018-as jelentést. Eszerint azoknak a községben, ahol az adott kisebbség aránya eléri a 20%-ot, javult a helyzet a kisebbségi nyelvhasználat, elsősorban a magyar nyelvhasználat terén.
A kisebbségügyi kormánybiztos jelentésében egy kiterjedt megkérdezésből indult ki, mely feltérképezte a kisebbségi nyelvhasználat helyzetét a hivatalokban a 2017. január 1-je és 2018. július 1-je közti időszakban.
A 773 megkérdezett között szerepeltek az állam, a kerületi önkormányzat, a rendőrség és a hadsereg szervei, továbbá 638 település, amelyen valamely kisebbség lakossági részaránya eléri a 20%-ot.
A településeknek 6 kérdéskörben összesen 71 kérdést tettek fel, ezek a területek pedig a kisebbségi nyelven történő megjelölés, a hivatalos kapcsolat, a kétnyelvű dokumentumok, a helyi önkormányzat tanácskozása, a nyilvánosság tájékoztatása és az egyéb felmerülő kérdések. Az adatokat 2018 augusztusa és októbere között gyűjtötték össze.
A jelentés a törvény adta nyelvhasználati jogok három kategóriájának vizsgálatára összpontosított a beterjesztő szerint. Az első kategória a kötelező érvényű passzusok, melyek elmulasztása közigazgatási vétségnek számít - ide tartozik például ha hivatal nem teszi lehetővé a kisebbséghez tartozó polgár számára anyanyelve használatát vagy ennek lehetőségéről nem tájékoztatja.
A következő kategória az olyan passzusoké, amelyek szintén kötelezőek, de a megszegésük nem számít közigazgatási vétségnek, mint a fontos információk kisebbségi nyelven történő közlése közlése a hivatali faliújságon, a község weboldalán vagy a helyi újságban.
A harmadik terület pedig a lehetőségként kezelt intézkedéseké, mint például a településen belüli megállók és utcák kisebbségi nyelven történő megjelölése vagy a kisebbségi nyelvhasználat a helyi szervek tanácskozásán, plénumain.
A vizsgálat eredményeiből kiderül, hogy az első kategóriát illetően 1267 esetben történhetett szabálysértés (2016-ban ez a szám még 1712 volt), a második területen (kötelező, de nem vétség) 709 ilyen esetet tártak fel (ebből korábban kevesebb, 590 volt). A lehetőségként említett intézkedések vizsgálatánál pedig kiderült, hogy 2194 esetben élnek velük, részben pedig 1053 további esetben, míg 2611 esetben nem (2016-ban 1736 esetben használták ki teljes mértékben, 698 esetben részben, és 2440 esetben egyáltalán).
Ez a hatodik ilyen jelentés a kisebbségek helyzetéről és jogairól. 20103 és 2017 között évente adták ki, 2017-ben viszont úgy határoztak, hogy elég lesz kétévente.
(TASR)