CANNES – Bandor Éva: Amit addig csak fotókon láttál, azon egyszer csak ott vagy és megéled
Hétfőn volt a világpremierje a Cannes-i Filmfesztiválon Kristóf György szlovákiai, kassai magyar filmrendező első nagyjátékfilmjének, az Outnak. A film tulajdonképpen a második legjelentősebbnek mondható Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű szekcióban szerepel, és az egyik főbb szereplője a komáromi Jókai Színház művésznője, Bandor Éva, aki a stábbal együtt elkísérte a filmet a cannes-i bemutatóra. Őt kérdeztük minderről.
Arra kérnélek, meséld el, hogy élted meg, mikor megérkeztetek Cannes-ba!
Óriási élmény volt Cannes. Egyrészt kimerítő, de a fáradtságot ott nem érzed. Három éjszakát töltöttünk ott, de azok a napok teljesen be voltak táblázva fotózásokkal, találkozókkal a cseh-szlovák pavilonban. Itt találkoztunk például a cseh kulturális miniszterrel is. Mindezek mellett, amit tapasztaltunk és láttunk, az a fergeteges kavalkád, gyönyörű ruhákban sétáló emberek, szmokingban mászkáló férfiak, fotósok hada. Amit addig csak fotókon láttál, azon egyszer csak ott vagy és megéled. Ez fantasztikus és hihetetlen.
Melyek azok a pillanatok, amelyek örökre beégnek az emlékezetedbe?
Az előttünk lévő fotózáson Michael Haneke volt jelen a színészeivel, Isabbele Huppert-rel, Jean-Louis Trintignant-nal. Mikor ők jöttek el a fotózásról, minket pedig készítettek elő,
volt egy pillanat, amikor odamentem Isabelle Huppert-hez, bemutatkoztam, és gratuláltam neki az Elle-ben nyújtott alakításáért, mert fantasztikus, amit abban nyújtott.
(Elle – 2016, r. Paul Verhoeven, Arany Pálma-jelölés. Isabelle Huppert-t Oscarra jelölték és Golden Globe-ot kapott érte - a szerk. megj.)
Egy másik fontos momentum, hogy 15 év után találkoztam volt osztálytársnőmmel, Barbara Bobulovával, aki idestova húsz éve él Rómában. Ő két elsőfilmes rendező alkotásával jött Olaszországból, és míg én vártam a taxira, összefutottunk a szálloda előtt.
És még egy: hogy Dustin Hoffmannal együtt nézhettem meg a világpremierjüket (The Meyerowitz Stories, r. Noah Baumbach) a nagyteremben.
Ott voltak a sztárok, sokakat tudnék sorolni, de a legszuperebb az volt, hogy az egész nem olyan, mint mikor beülsz egy premierre, mert itt egyszer csak a színpadon vagy, ők meg a nézőtéren, és érzed azt, hogy együtt lélegzel a közönséggel.
Igaz, hogy te is először láttad itt készen a filmet?
Igen. A produkció találkozik a filmmel a vágások során is, de a színészek nem, legfeljebb az utószinkronoknál egy-két pillanat erejéig. Ezt Prágában csináltuk, és épp aznap derült ki, hogy a szűkített kategóriában is benne lesz a film.
Milyen így utólag az egész?
Felkavaró. Utána rögtön nem is nagyon tudtam volna róla beszélni, kellett egy kis idő, amíg ezt az egészet átengedtem magamon. Ez egy több réteget boncolgató film.
Van egy bibliai vonatkozása, egy őrületes magánya, egy abszurditása, gyönyörű operatőri munkával.
Pohárnok Gergő (operatőr – Taxidermia, Hukkle, Utóélet) munkáit nagyon szeretem. Dinamikát ad a filmnek, miközben a főszereplőket nagyon sokat látjuk. Az ő lényén keresztül érezzük át, ami a főszereplőben, Terhes Sándorban zajlik. A háttér, amibe belehelyezi a főszereplőt, fantasztikus. Nekem az operatőri munka abszolút lenyűgöző volt.
OUT
Rendező: Kristóf György
Szereplők: Terhes Sándor, Bandor Éva, Bárdos Judit
Producerek: Marek Urban, Pusztai Ferenc, Jiří Konečný
Operatőr: Pohárnok Gergely
Forgatókönyvírók: Kristóf György, Papp Gábor, Horváth Eszter
A film főhőse egy középkorú szlovákiai magyar férfi, Ágoston (Terhes S.), aki elveszíti hegesztői állását egy erőműnél, útnak indul a munka érdekében, és éppen Lettországban talál munkát egy hajógyárban. Vágya, hogy halászként dolgozhasson, és egy nagy halat kifoghasson a tengerből, miközben egyre abszurdabb és bizarrabb szituációkba keveredik. Bandor Éva a feleségét, Bárdos Judit a lányát alakítja a filmben.
A rövid szinopszisból számomra nem derült ki, hogy pontosan mi a szereped a filmben. Mesélnél erről picit?
Ez egy feleségszerep, öt jelenetem van a filmben. A kapcsolatuk erejét mutatja be, illetve hogy a feleség hogyan éli meg, amikor kirúgják a férjét a gyárból, és útnak indul. A lényegi történetet Sanyi vezeti, vele nagyrészt Lettországban forgattak. A mi jeleneteink a filmben Judittal (Bárdos Judit, a főszereplő lányát alakítja) a pozsonyi és a pesti forgatásokon készültek.
Mi az, amiért számodra már az elkészítés előtt érdekes lett az alkotás, és változott-e ez a kész filmmel?
Abban a pillanatban, hogy átküldték a forgatókönyvet, azt gondoltam, hogy remek.
A legjobban az tetszett, hogy egy abszurd történeten keresztül mutatja meg a főszereplő válságait, lelki problémáit. És ezt ritkán látjuk nálunk. A filmek, amelyekben én eddig játszottam, leginkább a dokumetarista jellegű dolgokat hangsúlyozták, mint például a Jaro Vojtekkel készült Deti. Az Out esetében viszont pont ezeken az abszurd találkozásokon keresztül érdekes az egész történet, aminek ráadásul van humora. Persze hatalmas ereje tud lenni annak a filmnek is, amiben nincs humor, de nekem az abszurd humor nagyon fontos, és ebből a filmből kijön. A Gyurinak (Kristóf György, a rendező) köszönhetően tudtuk megcsinálni, aki rávezetett, hogy egy mondatban mennyi humor lehet. Ha megnézitek, rá fogtok jönni. :-)
Részlet a filmből - Terhes Sándor és Bandor Éva
Ha a versenyprogramot megnézed, akkor milyennek látod a film esélyeit?
Kaptunk egy brosúrát a fesztivál filmjeivel és készítőivel, de míg a pekingi fesztiválon még át tudtam nézni ezt, itt erre nem volt idő, így nem is nagyon ismerem a versenyfilmeket. A zsűri összetétele is nagyon vegyes. A mi szekciónk zsűrielnöke Uma Thurman, de szerepel benne például Karel Och, a Karlovy Vary Filmfesztivál művészeti igazgatója is. Szorítok, de már most is lehet örülni, hiszen az is nagy dolog, hogy a szekcióba beválogatták a filmet.
Nagyon nehezen jött össze rá a pénz. Tényleg nem egyszerű egy fiatal filmrendezőnek elindulni és megérkezni oda, hogy bemutassák a filmjét Cannes-ban. Kívánom, hogy ez adasson meg minden fiatalnak!
Fotó: AFP
Mi az a tanulság, érzés vagy hangulat, amivel végeredményben hazaérkeztél Cannes-ból?
A tanulság majd talán később jön. Az ember ezt azonnal nem igazán tudja felmérni. De végül is talán az, hogy hihetetlen dolgok tudnak történni az ember életében, és sajnos a színházon keresztül ezt nálunk csak nagyon regionális szinten élhetjük meg. Ami persze nem rossz, de jelenleg csak filmmel tudunk kijutni egy ekkora fesztiválra. Akár az Učiteľkával Karlovy Varyba, a Detivel Pekinbe vagy az Outtal Cannes-ba. Sajnos a komáromi Jókai Színházzal nagyon kevés fesztiválon tudunk részt venni, pedig itt is születnek jó előadások. Nagyon kívánnám a Jókainak is, hogy legalább Közép-, Kelet- és Nyugat Európába eljuttathassa a színházat.
Színházi téren is vannak nagyon jelentős fesztiválok, és nagyon jó lenne ezt ezen az oldalon is megélni.
Mivel telnek a napjaid Cannes után?
Jönnek a riportok Cannes-nal kapcsolatban, a következő napokban pedig Budapesten játszom a Rómeó és Júliát, emellett érkezik az új bemutatónk, a Naftalin a Jókaiban is.
Tegnap is a Rómeó és Júliára repültünk haza, amit az iskoláknak és a szervezésnek köszönhetően sikerült áttenni délelőtt 11-ről délután egyre. Aztán következett a kilenc éves gyermekem anyák napi műsora az iskolában.
Amikor onnan hazajöttem, egyszerűen kész voltam. :-)
(SzT)
