Čaputová: a belpolitika idei eredménye sosem látott zűrzavar, jobb lenne az előrehozott választás

2022. november 29. - 13:31 | Belföld

A kormány egyes intézkedéseit megdicsérte, az elfogadásuk tempóját viszont jobbára bírálta Zuzana Čaputová köztársasági elnök évértékelő beszédében. A belpolitikai helyzetet viszont átláthatatlannak tartja, ezért szerinte jobb lenne előrehozott parlamenti választást tartani.

Čaputová: a belpolitika idei eredménye sosem látott zűrzavar, jobb lenne az előrehozott választás

Zuzana Čaputová köztársasági elnök a parlament előtt elmondott évértékelő beszédében élesen bírálta a kusza politikai helyzetet az országban. Szerinte az emberek már azt sem tudják, hogy ki van kormányon és ki ellenzékben, és ez a helyzet teljesen tönkreteszi a társadalmi bizalmat, összetartást. Fenyeget, hogy a politikai válság a demokrácia válságába csap át, ezért jobb lenne lehetővé tenni a polgároknak, hogy újra képviselőket választhassanak.

Elismeri, hogy a kormány nehéz helyzetben van, több válságot is kezelnie kell.

„Veszélyesnek tartom azonban, hogy több válságot is úgy menedzsel, hogy az utolsó pillanatig drámát csinál belőle. Nem vagyunk futballszurkolók, hogy válasszunk, kinek szurkolunk, vagy kinek hiszünk. Polgárok vagyunk, akiknek tudni kell, hogy mire készüljenek” - üzent a kormánynak Čaputová.

Az államfő értékelése szerint a kormány hozott ugyan segítő intézkedéseket, amelyek enyhítik azoknak az embereknek a helyzetét, akiket a válságok különösen súlyosan érintettek, de ezek az intézkedések gyakran későn érkeznek és nem elégségesek.

A nemzeti kisebbségek esetében sürgette, hogy tiszteletben kellene tartani olyan jogokat is, amelyeket eddig a többség nem adott meg nekik.

Egyre nő a szegénység

Čaputová szerint egyre nagyobb problémát okoz a szegénység, már több mint 660 ezer embert fenyeget, gyakorlatilag az ország egész részén, minden megyében nőtt a szegények száma.

A legnagyobb veszélyben a gyereküket egyedül nevelő szülők, a nagycsaládosok és az egyedül élő idősek vannak, véli az államfő.

Elismerte, hogy a kormány segíteni próbál a nehéz helyzetbe került embereknek, de a segítség gyakran késve és nem elégséges. Példának hozta azt az édesapát, aki egyedül maradt három kisgyerekével, és mivel nem tud dolgozni sem mellettük, az inflációellenes csomag adóbónusz-emelését nem tudja igénybe venni. Kiemelte, hogy a nőket súlyosabban érinti a válság, mivel átlagosan 275 euróval kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Emiatt alacsonyabb a nyugdíjuk is, ráadásul a legtöbb „egyszülős” család élén nők állnak.

A kormánynak vannak jó reformjai

A köztársasági elnök kiemelte, hogy Eduard Heger kormányának több reformot is sikerült elindítania.

„Elfogadták a reformokat a felsőoktatásban, az igazságszolgáltatásban, megreformálták, a közbeszerzést, a nemzeti parkok kezelését, stratégiát fogadtak el a tartós gondozás szervezésére, és két csomag is készült a vállalkozások feltételeinek a javítására” – emelte ki Čaputová.

Szerinte javult a helyzet a korrupció elleni harc területén is. Bírálta viszont azt, ahogyan a költségvetéshez áll a kormány, elsősorban a magas államadósságot, és azt, hogy a jövő éves tervezet hibái miatt uniós támogatásoktól eshet el az ország.

Energetikai válság

Megdicsérte a kormányt, hogy a kialakult helyzetben sikerült diverzifikálnia az energiabeszerzést, és az előttünk álló télen nem fenyeget energiahiány.

Elismerte azt is, hogy a vállalkozók számára sikerült megfelelő kompenzációs mechanizmust találnia, amely csökkentheti az inflációt, és jónak tartja, hogy a lakosság számára is az energiaárak kompenzációján dolgoznak.

Szerinte azonban lesznek olyan háztartások, amelyek a kompenzációk ellenére is nehéz helyzetbe kerülhetnek, számukra a szociális támogatás növelését javasolja.

Oktatás és egészségügy

Két ágazatot emelt ki Čaputová a beszédében, amelyekben az utóbbi hónapokban komoly tiltakozások voltak: az oktatást és az egészségügyet. Mindkettő esetében fontosnak tartja, hogy a kormány béremeléseket fogadott el, azt azonban bírálta, hogy ezt csak komoly tiltakozások és sztrájkok hatására tette meg.

„A megoldások halogatása, az utolsó pillanatig tartó tárgyalások és a gyakran módosított feltételek ezt a helyzetet is drámaivá változtatták” – mondta Čaputová az orvosszakszervezettel folytatott tárgyalásokról.

Az Európai Uniós, a NATO és az orosz-ukrán háború

A köztársasági elnök szerint Szlovákia érdeke a mielőbbi béke megteremtése Ukrajnában.

„Egyetlen érdekünk van, a béke mielőbbi megteremtése. A békének azonban igazságosnak kell lennie, és csak akkor lehet tartós, ha tiszteletben tartja az államok szuverenitását, területi egységét és a jogukat arra, hogy meghatározzák irányultságukat” – mondta Čaputová.

Szerinte a háború is megmutatta, hogy milyen jó döntés volt a csatlakozás az Eupai Unióhoz és a NATO-hoz. „Szlovákia éppen azt kapta a NATO-szövetségeseitől, amire a védelmi képességeinek a javításához szükség volt” – jelentette ki a köztársasági elnök.

Szlovákia is háborúban áll

Nem kerülte el a háború Szlovákiát sem az államfő szerint, de egyelőre csak hibrid háború célpontja. Szerinte ennek a célja az intézményeink meggyengítése, a demokrácia aláásása, Szlovákia kiszakítása a politikai Nyugatból és az orosz érdekszféra visszaállítása az országban.

A gyűlölködés áldozatai

Az utóbbi időszak kedvez gyűlöletkeltésnek, véli Čaputová. Szerinte a politikai szféra is támogatja a fenyegető, gyűlöletkeltő támadásokat a bírók, az ügyészek és a nyomozók ellen. Példát ugyan nem hozott, de nem nehéz ideképzelni Robert Fico és a Smer egyes sajtótájékoztatóit, amelyeken név szerint szidják a korrupciós ügyekben eljáró vizsgálótiszteket, ügyészeket.

Kiemelte, hogy elfogadhatatlanok az újságírók elleni támadások is, és szerinte a sajtó szerepe rendkívül fontos, még ha a politikusoknak néha nehéz is elfogadni a sajtóban megjelent anyagokat.

Úgy véli, hogy a gyűlölködés nem következmény nélküli.

„Pár héttel ezelőtt, csak néhány méterre innen két ártatlan fiatal ember életébe került” – mutatta be a gyűlölködés következményét Čaputová, a Zámocká utcai gyilkosságra utalva, amelynek két meleg fiatal esett áldozatul.

A korrupció a legmagasabb körökben is jelen volt

A köztársasági elnök az idén bíróság elé került korrupciós ügyekre hivatkozva kiemelte, hogy a múltban a legmagasabb szintű politikai körökben is sok olyan ember volt, akik visszaéltek hatalmukkal. Nemcsak az állami hivatalnokokat, a minisztériumi alkalmazottakat említette, hanem az adóhatóság, a rendőrség, a bíróságok képviselőit, kiemelve a speciális ügyész személyét.

„Ha ezekkel az ügyekkel a társadalom nem tud elszámolni, de kizárólag törvényes módon, akkor nem jogállamban fogunk élni, és a közvéleménynek nem lesz lehetősége megbízni az intézményeiben” – figyelmeztetett Čaputová.

Szerinte kezelni kell a főügyész egyik eszközét, a 363-as paragrafust is, mert elképzelhetetlen, hogy egy ilyen fontos eszköz használata ne közmegegyezésen alapuljon.

A politika és az elharapózott káosz

A köztársasági elnök szerint elsősorban idén eddig nem látott zűrzavar uralkodott el a politikai életben. „A közvélemény elveszíti az áttekintést arról, hogy ki az, aki tényleg kormányoz, és ki az ellenzék” – jelentette ki Čaputová.

A kisebbségi kormányzás a parlament működését is veszélyezteti, és a jelenlegi politikai helyzetért bizonyos mértékben minden politikus felelős.

„Az eredmény, hogy elveszik az állam tekintélye, a demokrácia tekintélye. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul az ellenzék is, amely nemcsak az ellenfeleit támadja egyre keményebben, hanem magát a demokráciát is” – üzent az ellenzéknek is az államfő.

A kialakult helyzetért azonban a kormányt hibáztatja leginkább. „A kormány a válságok miatt nehéz helyzetben van. Veszélyesnek tartom azonban, hogy több válságot is úgy menedzsel, hogy az utolsó pillanatig drámát csinál belőle. Nem vagyunk futballszurkolók, hogy válasszunk, kinek szurkolunk, vagy kinek hiszünk. Polgárok vagyunk, akiknek tudni kell, hogy mire készüljenek” – üzent a kormánynak is Čaputová.

Ezt a helyzetet szerinte így nem lehet folytatni anélkül, hogy tönkre ne tennénk a társadalmi bizalmat, összetartást.

„Ha a kormánykoalíció ezen nem tud változtatni, akkor az fenyeget, hogy a politikai válság a demokrácia válságává növi ki magát. Ebben az esetben jobb lesz, ha lehetővé teszik a polgároknak, hogy újra szavazzanak a választott képviselőikről” – állt ki az államfő az előrehozott választás mellett.

A kisebbségeknek is segíteni kell

A köztársasági elnök szerint azonban az országban vannak ügyes emberek is, akik a nehéz körülmények ellenére erőssé teszik az országot. „Egészséges és életképes a civil szektor, ami gyakran az állam feladatait is ellátja” – jelentette ki Čaputová.

Az államfő megemlítette az országban élő kisebbségeket is.

„Vannak kisebbségeink, akiknek hallaniuk kell és saját bőrükön kell tapasztalniuk annak a megerősítését, hogy egyenértékű tagjai a társadalmunknak – jelentette ki az államfő. – Megélniük, hogy tiszteletben tartjuk a jogaikat, amelyeket még el sem ismertünk számukra. Hogy fontos számunkra, hogy a nemzeti kisebbségek tagjainak legyen megfelelő lehetőségük a fejlődésre és a nyelvük, kultúrájuk fejlesztésére.”

- lpj -


Letölthető dokumentumok:
sprava_o_stave_republiky_-_2022.pdf