Čaputová megvétózta Ficóék hatásköri törvényét

A hatásköri törvény egyik módosításával változik az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal (ÚDZS) és a Statisztikai Hivatal (ŠÚ) vezetője kinevezésének és leváltásának módja. Čaputová szerint ezzel a kormány nem respektálja az alkotmány ajánlását, mely szerint a legfőbb állami tisztviselőket az államfő, míg az állami tisztviselőket a kormány nevezi ki. Az elfogadott módosítás viszont a gyakorlatban azt jelenti, hogy az említett két hivatal vezetőjét a kormány bármikor leválthatja, ezáltal politikailag a kormánynak tartoznak majd felelősséggel, attól válnak függővé. Emellett a leváltásukkor az eddigiektől eltérő indokokat is meghatározhatnak, mint például hogy ha bizonyos cselekedeteik kapcsán jelentős kételyek merülnek fel a személyi, erkölcsi és szakmai rátermettségükkel kapcsolatban. Ez a megfogalmazás az államfő érvelése szerint ellentétben áll a függetlenség intézményével. A törvénymódosítás ráadásul visszamenőleges alkalmazást is biztosít, tehát a jelenlegi vezetőkre is alkalmazható, ami szintén alkotmányellenes lehet.

A köztársasági elnök ugyancsak kifogásolta, hogy a központi állami szervek közé sorolja a törvény a szlovák titkosszolgálatot (SIS) és az Árszabályozási Hivatalt (ÚRSO), pontosabban annak folyamatát, ahogy ez történt. Zuzana Čaputová szerint ugyanis a folyamatból kimaradtak az érintett szervek, és nem bocsátották a módosítást tárcaközi egyeztetésre sem, mely során fény derülhetne arra, milyen jogokat biztosít és kötelességeket ró egy ilyen módosítás az említett szervekre. Az elnök rámutat, hogy a jogrendünk mindeközben több száz olyan törvényt tartalmaz, amely a központi állami szervek feladataira utalnak. Szerinte ez a törvénymódosítás január 1-jei hatállyal alkalmazhatatlan.

Zuzana Čaputová ugyancsak kifogásolta a változásokat a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos licenceket illetően. Rámutat, hogy míg eddig a gazdasági minisztérium adja ki a licenceket, miközben álláspontot kér a külügyminisztériumtól és a SIS-től, azok elutasító álláspontja pedig kötelező érvényű, addig a következőkben már csak a védelmi minisztérium álláspontja volna kötelező érvényű, ami az elnök szerint sértheti a közérdeket. Úgy vélik, a védelmi minisztérium technikailag nem rendelkezhet olyan színvonalú információkkal, mint a SIS vagy a külügyminisztérium, melyekre márpedig szükség lehet biztonságpolitikai, kereskedelmi vagy külpolitikai szempontból. Az elnök szóvivője rámutatott, hogy ráadásul ez is rövidített eljárásban lett elfogadva, miközben egy rendes törvényhozási folyamat során feltárhatták volna egy ilyen módosítás kockázatait.

(Denník N/TVnoviny.sk)