Čaputová: a moratórium meghosszabbításával korlátozva lenne a választópolgárok joga

Zuzana Čaputová államfő nem írja alá a jogszabályt, amely 14 naposról 50 naposra hosszabbítaná meg a közvélemény-kutatások eredményeinek közzétételére vonatkozó, választások előtti moratóriumot.

Čaputová: a moratórium meghosszabbításával korlátozva lenne a választópolgárok joga
Fotó: TASR

Ha a képviselők megtörik az elnöki vétót, beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. Ezt szerdai sajtótájékoztatóján jelentette ki.       

Az államfő szerint a javaslat ellentétes több, alkotmányban rögzített joggal. Példaként az információkhoz, valamint az információk gyűjtéséhez és terjesztéséhez való jogot említette. Emellett úgy véli, hogy az intézkedés korlátozza a politikai versenyt, és ellentétes a jogbiztonság elvével is.       

Ha a parlament nem hagyja jóvá a törvényhez fűzött megjegyzéseit, és megtöri az elnöki vétót, az államfő beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. „Kérvényezni fogom az Alkotmánybíróságtól, hogy függessze fel a rendelkezés érvényességét” – fűzte hozzá.       

Čaputová nem tartaná helyes lépésnek, ha aláírná a jogszabályt, aztán egyenesen az Alkotmánybíróságra küldené.

„A köztársasági elnök aláírása azt jelenti, hogy elfogadja az adott törvényt és azonosul annak tartalmával” – mutatott rá. Hozzátette: ő nem azonosul ezzel a javaslattal, sőt alkotmányellenesnek tartja.       

Arra a kérdésre, vajon megbízik-e az Alkotmánybíróságban, azt válaszolta, hogy meg akar bízni. Bár tisztában van vele, hogy a bírósági szervek egy öntisztítási folyamaton esnek át, meggyőződése, hogy az igazságszolgáltatásban hozzáértő és a megfelelő értékrendet valló emberek is dolgoznak.

Čaputová rámutatott, a moratórium meghosszabbításával a kampányidőszak csaknem felében korlátozva lenne a választópolgároknak az a joga, hogy tájékozódjanak a közvélemény-kutatások eredményeiről.

Az Alkotmánybíróság álláspontjával érvel, amely szerint „a választási kampány az az időszak, amikor az állampolgárok nagyobb figyelmet szentelnek a közügyeknek, és amikor nagyobb jelentőségük van a közügyekről szóló információknak“.

Úgy fogalmazott, kételkedik az intézkedés céljában, miszerint a moratórium meghosszabbítása elejét venné a félretájékoztatásoknak. Megjegyezte, hogy „a jogalkotó nem érzi igényét”, hogy óvja a választópolgárt a dezinformáció sokkal szélesebb körétől, mint amilyen például a fake news, a hoax, a félrevezető, konspirációs médiumok. Čaputová úgy véli, ezek legalább annyira, vagy méginkább befolyásolhatják a választókat, mint a közvélemény-kutatások.

A parlament október végén szavazta meg a Smer-SD képviselői által benyújtott jogszabály-módosítást, melynek értelmében tizennégy naposról 50 naposra hosszabbodik a közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium. Ez azt jelenti, hogy a választások előtt legalább 50 napig nem lehet majd közzétenni a felmérések eredményeit. A változás már a jövő évi parlamenti választásokat is érintené. A törvényt a Smer-SD, az SNS és az ĽSNS frakciója, valamint néhány további képviselő szavazta meg. Az ellenzék és a Most-Híd frakciójának nagy része ellene szavazott.


(TASR)