"Čaputová is a semmiből jött" - a közvélemény-kutatásokról libbenti fel a fátylat a hidas képviselő
Megírtuk, de álljon itt ismét, hétfőn a parlament tizennégy napról 50 napra hosszabbította a közvélemény-kutatásokra vonatkozó "tilalmi időt", a moratóriumot, ami azt jelenti, hogy a választások előtt majdnem két hónapig nem lehet majd közzétenni a pártok népszerűségét ismertető felmérések eredményeit. Bugár Béla pártja elutasította ezt a javaslatot, de a hidas képviselők közül egyedül Jakab Elemér támogatta a moratórium meghosszabbítását.
A parlamenti képviselők hétfőn Marian Kotleba pártja, az ĽSNS segítségével megszavazták a Smer képviselői által benyújtott jogszabály-módosítást, ami változás már a jövő évi parlamenti választásokat is érinti. Bugár szerint a párt már korábban jelezte, hogy nem fogja támogatni a javaslatot, sőt, kollégája, Peter Kresák már azt is jelezte, valószínűleg az Alkotmánybíróságon fogja végezni ez az új szabály. Ezért is volt fura, hogy kiderült, az egyik pártbelije, Jakab Elemér mégis hozzájárult szavazatával ahhoz, hogy sikeres legyen ez a szigorítás.
Jakab portálunkank elmondta, a vonatkozó törvény módosító javaslatának egyik beterjesztőjeként szavazta meg a jogszabályt. Azért is voksolt így, mert szerinte a kutatások jelentős része a megrendelő javára deformálja az adatokat, ami torzítja a képet. "Tisztelet a kivételnek, nem mindegyik tesz így." Hogy melyik ügynökség munkájával nem elégedett Jakab, melyik torzít, azt nem árulta el, mondván, meg tudná mondani, de nem akarja. Jakab azt is hozzátette, a koalíciós partnerek 60 naposra akarták felemelni ezt a "türelmi időt", ő maga 30 napot javasolt, de aztán megegyeztek 50 napban, ami kompromisszumnak tekinthető.
A hidas honatya megjegyezte, Bugárral is beszéltek a dologról, aki mondta, hogy nem ért egyet a törvény új rendelkezésével, de nem kritizálta Jakabot. Állítólag korrekt módon megbeszélték az ügyet. Jakab jelezte, szerinte az államfő nem fogja aláírni a jogszabályt, de ez nem is olyan nagy csoda, hiszen Zuzana Čaputová is a semmiből jött és neki is a közvélemény-kutatások segíthették a megválasztását. A másik oldalon meg a KDH azért eshetett ki 2016-ban a parlamentből, mert sok felmérés "elaltatta" a párt támogatóit, rendre jobb eredményeket mutatva a kereszténydemokratáknak 5 százaléknál. A Híd politikusának meggyőződése, hogy a választók érdeke az, hogy a saját nézeteik szerint válasszanak pártot, ne pedig a sokszor célzatosan elkészített felmérések alapján.
Ide tartozik az is, hogy időközben az államfő is jelezte, rendkívül hosszúnak tartja ezt az 50 napos tilalmi idő, ami "Európában példa nélküli. Komoly fenntartásaim vannak a jogszabály alkotmányosságát illetően” – jelentette ki Čaputová.
Az emberi jogi biztos is megszólalt az ügyben, aki szerint több alapjogot és szabadságjogot is sért, hogy a parlament egy törvénymódosítással 14 napról 50-re emelte a politikai felmérések nyilvánosságra hozására vonatkozó tilalmat a választások előtt. Mária Patakyová szerint ezzel sérül az emberek tájékozódáshoz való joga, a szabad információáramláshoz való jog, a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás joga, valamint a felmérést készítő ügynökségek szabad vállalkozási joga. Patakyová meglátása szerint a módosítás végső soron sérti a szabad választás jogát is.
(sp)
