Megosztás
A kisebbségi jogi törvényről is beszélgettek a kisebbségek képviselői a köztársasági elnökkel, akiket Szlovákia 30 éves megalakulásának alkalmából, új évi találkozón fogadott. Čaputová szerint a kisebbségekhez tartozók szerves részei a szlovákiai társadalomnak, és az elmúlt 30 évben látható is előrelépés a kisebbségi jogok területén, de a helyzet távolról sem ideális. Egyben sajnálja, hogy nincs politikai akarat a többségi politikusok részéről egy átfogó kisebbségi jogi norma elfogadására.
Új évi fogadásra hívta Zuzana Čaputová a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselőit. A köztársasági elnök üdvözlő beszédében kiemelte, hogy 1998-ban a magyar kisebbség politikai képviselőinek segítségével sikerült legyőzni az autoriter Mečiar-rendszert.
„Ennek köszönhetően kerültük el a nemzetközi izolációt, és csatlakozhattunk a nemzetközi szervezetekhez, nemzetközi struktúrákhoz” – emelte ki Čaputová a magyar politikusok hozzájárulását Szlovákia politikai fejlődéséhez.
Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban sikerült elfogadni a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényt, és megalakult az első kisebbségi nyelvű egyetem, a komáromi Selye János Egyetem. Új kisebbségi múzeumok jöttek létre, és megalakult a Kisebbségi Kulturális Alap is. Az ország kisebbségi politikájának alakításához hozzájárultak kisebbségek kulturális intézményei és civilszervezetei is. „Köszönöm mindannyiuknak, hogy dolgoznak azért, hogy a kisebbségek képviselői is teljes értékű állampolgároknak érezzék magukat Szlovákiában” – mondta a kisebbségek képviselőinek Čaputová.
Vannak eredmények, de a helyzet távolról sem ideális
Elismerte ugyanakkor, hogy az elért eredmények ellenére a kisebbségek helyzete Szlovákiában még távolról sem ideális.
„Látom, hogy a helyzet Szlovákiában még mindig nem ideális. Még mindig vannak olyan politikai erők, amelyek a kisebbségekre kollektív bűnösként mutogatnak” – bírálta a gyakran felbukkanó kisebbségellenességet a köztársasági elnök.
Szerinte a régiók gazdasági fejlesztésére is jobban oda kell figyelni, azonban fontos a kisebbségi jogok fejlesztése is. „Alaposabban kell alkalmazni a kisebbségek nyelvi és kulturális jogait is – véli Čaputová. –
Értem ezt a kisebbségi törvényre is, amelynél hiányzik a politikai akarat ahhoz, hogy ezt a kisebbségekkel nyíltan és transzparens módon megvitathassuk.”
Se törvény, se új településjegyzék
A kisebbségi jogi törvény elfogadását Ondrej Pöss, a kormány kisebbségi bizottságának német nemzetiségű alelnöke is hiányolta.
„A nemzeti kisebbségeknek komplex, modern törvényre van szükségük a kisebbségek jogállásáról, ilyen törvény elfogadásáról már szó volt a Szlovákia létrejötte idején is, ezelőtt 30 évvel. Sajnáljuk, hogy máig nem fogadták el” – jelentette ki Pöss.
Kifogásolta azt is, hogy a jogszabály elfogadását ugyan tartalmazta a kormányprogram, szerepelt a kormány tavalyi törvényalkotási tervében is, de mégsem került a parlament elé. Sajnálatosnak tartja azt is, hogy a kormány máig nem fogadta el a kétnyelvű települések új jegyzékét, a 2021-es népszámlálás eredményei alapján.
A tervezet kész, de nem nyilvános
A kisebbségi törvény tervezete elkészült, a kisebbségi ügyi kormánybiztos dolgozta ki a kisebbségek képviselőit és kisebbségi jogi szakértőket is bevonva, de kormányhivatal a dokumentumot „elsüllyesztette” valamelyik íróasztalfiókban. Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet igazgatója – petíció alapján – kérte a kormányhivataltól a törvény nyilvánosságra hozatalát. „Még decemberben egyeztettünk a kisebbségi jogi törvényről, akkor derült ki, hogy a jogszabályt nem is törölték, nem is halasztották el, gyakorlatilag patthelyzetben van, ezért szólítottuk fel a hivatalt, hogy közölje, mi a terve a jogszabállyal, és egyben hozza nyilvánosságra a kész szöveget – mondta a Paraméternek Ravasz. – A mai napig nem kaptunk választ.” Szerinte nyílt vitát kellene folytatni a jogszabályról. „Információim szerint több minisztérium is komoly kifogásokat fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, de ez rendben van, ez a dolguk, viszont ezeket a kifogásokat meg kellene beszélni” – véli Ravasz.
Szerinte az is hasznos lehet, hogy a köztársasági elnök is kifogásolta a vita hiányát a jogszabályról.
„A köztársasági elnök szerepe inkább szimbolikus ebben az országban, de az, ha ő jelzi, hogy szeretné, ha egy ilyen törvény létrejönne, az mindenképpen nyomatékot ad a megvalósításnak” – mondta Ravasz.
Ennek ellenére nem nagyon tudja elképzelni, hogy a jogszabály elfogadása ebben a választási ciklusban megvalósul. „Olyan turbulens a politikai helyzet, hogy nehezen tudom elképzelni a jogszabály elfogadását” – jelentette ki a Bél Mátyás Intézet igazgatója.
Széles szakmai konzultációval készült
A jogszabály elfogadását a kisebbségi bizottság magyar tagjai is támogatják. „A törvény elkészítése hosszú előkészítő folyamat eredménye, széles körű konzultáció előzte meg” – jelentette ki Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviselője. Azt elismerte, hogy egyes elemei biztosan vitát váltottak volna ki, azt viszont nem, hogy a tervezet alkotmányellenes lenne.
„Gyimesi György állításai jogilag, szakmailag is nonszensznek nevezhetők, ez a tervezet nem alkotmányellenes, inkább az látszik, hogy ennek az elfogadására nincs politikai akarat” – mondta a Paraméternek Tokár.
A Paraméter már napok óta kéri a kormányhivatal állásfoglalását a törvénnyel kapcsolatban, és a törvény szövegét is, de eddig még nem kaptunk választ.
– lpj –