Megosztás
A parlamentben mondta el kifogásait Zuzana Čaputová köztársasági elnök a kormány büntetőjogi csomagjával kapcsolatban, amely többek között a speciális ügyészséget is megszüntetné. Szerinte a csomag elfogadása sok szakmai problémát okozna, ezért arra kérte a képviselőket, hogy tegyék lehetővé a szakmai vitát.
A kormány büntetőjogi reformjának elhalasztását kérte a parlamenti képviselőktől Zuzana Čaputová köztársasági elnök. Az államfő a képviselők előtt mondta el kifogásait a javaslatokkal kapcsolatban, amelyek szerinte komoly problémákat okoznának az igazságszolgáltatásban.
Čaputová nem vonta kétségbe a kormánykoalíció jogát, hogy olyan törvényeket fogadjanak el, amilyet akarnak.
„Van mandátumuk, amely a választásokon alapszik, amelyet ebben a teremben senki sem kérdőjelez meg. A választásokon elért győzelem azonban nem jelenti azt, hogy bármit megtehetnek. A választások megnyerése azt jelenti, hogy a felelősség nagyobb hányadát kell magukra venni. A felelősséget nemcsak a magukért, nemcsak a választóikért, hanem az egész országért és a jövőjéért is vállalniuk kell” – mondta a képviselőknek a köztársasági elnök.
A köztársasági elnök arra kérte a képviselőket, hogy tegyék lehetővé a szakmai vitát a törvénytervezetekről, amelyet a gyorsított eljárás lehetetlenné tett. „A parlamenti vita nem helyettesíti a törvényalkotás során elmaradt szakmai véleményezést” – figyelmeztetett Čaputová. Szerinte nem állja meg a helyét a kormány indoklása, amely szerint azért volt szükség a gyorsított eljárásra, a szakmai vita mellőzésére, mert sérültek az emberi jogook, amit az Alkotmánybíróság is megállapított. Čaputová azonban úgy véli, hogy ez az érv nem igaz.
Szakmailag is gyenge
A köztársasági elnök szerint a törvény szakmai, büntetőjogi szempontból is több sebből vérzik. Példaként hozta fel, hogy egy 350 ezer eurós értékű betöréses lopás esetén elég lenne feltételes szabadságvesztésre ítélni az elkövetőt.
„A 350 ezer euró Szlovákia lakosságának legnagyobb része számára az egész élete során megtakarított vagyon értékével egyenlő, de javasolt módosítás alapján az elkövetőnek nem kellene letöltendő börtönbüntetéstől tartania, feltételes szabadságvesztést is kiszabhatnának rá” – figyelmeztetett Čaputová.
Ennek a büntetési tételnek az enyhébb változata, hogy 35 ezer eurós határig az elkövetőt elsődlegesen feltételes szabadságvesztésre kellene ítélni.
Az államfő figyelmeztette a képviselőket arra is, hogy a büntetési tételek a vagyoni bűncselekmények esetében – a módosítás elfogadása esetén – jóval alacsonyabbak lennének, mint a környező országokban. Példaként Csehországot, Németországot és Ausztriát hozta fel.
„A leggyakoribb vagyon elleni bűncselekmények, csalás és rablás esetében kiszabható lesz a feltételes szabadságvesztés, tekintet nélkül a kár nagyságára, a bűncselekmény súlyára, és a feltételes büntetést megengedi majd abban az esetben is, ha bűnszervezetben követték el” – magyarázta a köztársasági elnök. Szerinte ilyen kedvező büntetést nem tartalmaz egyik környez ország büntetőtörvénykönyve sem.
Ellentétes az alkotmánnyal
Čaputová szerint nagy az esélye, hogy a büntetőjogi reform egyes elemei ellentétesek az alkotmánnyal.
„Ha akárcsak egy másodpercre is életbe lépnének az előterjesztett javaslatok, az elévülési idő rövidülése miatt örökre büntethetetlenné válik több ezer már elkövetett vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény – jelentette ki a köztársasági elnök. – Szakemberek szerint ez gyakorlatilag általános amnesztiát jelent ezeknek az ügyeknek az esetében, és az áldozatoknak már sohasem szolgáltathatnánk igazságot.”
Szerinte ezzel sérülne az áldozatoknak a vagyonukhoz fűződő alkotmányos joga.
Semmi sem indkolja a speciális ügyészség megszüntetését
Indokolatlannak tartja a Speciális Ügyészi Hivatal megszüntetését is, amelyet a kormány azzal indokol, hogy a hivatal eljárásai gyakran sértik az emberi jogokat. A kormány szerint ezt igazolja az Alkotmánybíróság több tucat ítélete is. Az igazságügyi miniszter azonban mindössze hat olyan alkotmánybírósági ítéletet talált, amely a speciális ügyészség eljárást kifogásolta.
„Ha ez elegendő indok lenne az intézmények megszüntetésére, akkor ugyanúgy megszüntethetnénk több bíróságot és ügyészséget is, ami nyilvánvalóan nonszensz” – mondta Čaputová.
Köszönet a nyilvánosság nyomásának
Čaputová szerint kedvező hír, hogy a parlament elnöke szerint a törvény második olvasatban még változhat, szerinte azonban ez nem a kormánykoalíció érdeme.
„Ha nem lenne a politika és a nyilvánosság nyomása, a legnagyobb valószínűséggel ma már ezek a módosítások érvénybe léptek volna” – utalt a köztársaság elnök arra, hogy a kormánykoalíció azt szerette volna, ha ezek a javaslatok már három napja, vagyis január 15-én érvénybe léptek volna.
A köztársasági elnök első alkalommal élt azzal a jogával, hogy a képviselőkhöz egy konkrét ügy miatt szóljon. Eddig csak az éves országértékelő beszédét tartotta meg a parlamentben.
Cikkünk alatt megtalálják a köztársasági elnök teljes beszédét szlovák nyelven.
– lpj –