Célkeresztben a zsidó nőkép a csütörtöki könyvbemutatón!

2017. november 29. - 08:44

November 30-án (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel kerül sor Andrea Coddington: A zsidó nő című életrajzi regényének bemutatójára a dunaszerdahelyi Buena Coffee House-ban. A regényt PaeDr. Hrbácsek Magdaléna, PhD. egyetemi tanár, a regény fordítója mutatja be. Az életrajzi regény segítségével betekintést nyerhetünk a zsidó családok korhű hétköznapjaiba.

"A regény főszereplője, Manisevics Szófia, koherens élettörténetet mesél el arról, hogy ki volt ő gyermekkorában és hogyan lett érett nővé, magában hordozva egy kiválasztottságot, stigmatizáltságot és elvetettséget. Az emlékezet, a felidézés során felsejlik a zsidó nép traumája: a holokauszt (a szülők holokauszt túlélők). Ebbe született bele a zsidó lány, aki egyes szám első személyében eleveníti fel őszintén önmaga, családja, egy népcsoport élettörténeti töredékeit. Az életrajzi írás egyenes olvasata, hogy az egyén milyen kontextuális, kollektív, vagy legalábbis behatárolható csoportérdekek nyomása alatt élte meg gyermekkorát a szocializmus éveiben, rámutatva az elvetettség lehúzó erejére, a háború utáni első és 2. nemzedék önkeresésére.

Szófia, a lázadó zsidó kislány történetével párhuzamosan fut a zsidó öntudatra ébredés (a nemzeti és vallási szinte egymást fedve), a holokauszt-trauma is, hiszen a zsidó történelmi tudatban, a kollektív emlékezetben, vagy közös tudásban van egy vízválasztó szenvedéstörténeti pont, mégpedig a holokauszt. A soá generálta negatív tapasztalat egyfajta veszélyeztetettség-tudatban gyökerezik.

A posztmodern, feminista felhangú szöveg ószövetségi idézetekkel megtüzdelve, gyakran kiélezve a zsidó nép történelmén kívül eljut a zsidó életforma tradicionális mindennapjainak bemutatásához. Valóságos társadalomtudományi diskurzus irodalmi szövegágyon, etnológiai, szociológiai, pszichológiai megközelítésben a szerepkörök, az anya-lány szerepek, idealizált nőképek erősen kirajzolódnak.

A tradicionális zsidó szemlélet és az ortodoxia a nőt a háztartás központi figurájának láttatja. A nő a kóser háztartás vezetője, ő gyújtja meg shabbat érkeztével a gyertyát, megteremti a szombat és a mindenkori zsidó ünnep hangulatát.

A társadalom elvetettsége, megalázása köszön vissza a regény cselekményszálain, minek okán Szófia, a lázadó lány meg sem áll Amerikáig. Nem a zsidó mivolta elől menekül, hiszen érett, felnőtt, önmagát, zsidó nőnek nevezve itt mondja ki magáról a büszkén felvállalt zsidó női identitását, hanem a megalázottság elől menekül a „szabadságba“, amit Amerikával azonosít be.

A szövegből egy olyan személy képe bontakozik ki, aki a társadalmi-történelmi kényszerhelyzetek közt keresi és találja meg először az örökölt, a felkínált, majd a választott személyes identitását" - foglalja össze Hrbácsek-Noszek Magdaléna.