Chipre épített mesterséges tüdőt fejlesztettek svájci kutatók
Chipre épített mesterséges tüdőt fejlesztettek svájci és német kutatók. A modell segíthet a gyógyszerteszteléshez használt állatkísérletek számának csökkenésében és a tüdőbetegségek kutatásában - közölte hétfőn a Berni Egyetem.
Vér-levegő gátnak hívják azt a vékony réteget, amely a tüdőben a tüdőhólyagocskák levegővel telt terét elválasztja a kapillárisokban lévő vértől. Nemcsak a létfontosságú oxigén jut a tüdőn keresztül így a testbe, hanem a gyógyszerek is bekerülnek a vérkeringésbe.
Ezeknek az útvonalaknak a jobb megértése érdekében fejlesztetették ki a chipen lévő tüdőt a Berni Inselspital és a Berni Egyetem kutatói a müncjeni Helholtz Központ munkatársaival együttműködve.
A mesterséges tüdő egy kollagénből és elasztinból álló rugalmas membránon alapul, amelyből apró tüdőhólyagocskák halmazát hozták létre egészséges és beteg sejtekből. A membrán rugalmassága lehetővé teszi, hogy a sejtek mechanikus tágulása révén megvalósuló légzést szimulálja - mondta Pauline Zamprogno, a Berni Egyetem munkatársa.
A kutatók tovább dolgoznak a fejlesztésen, hogy modellezzenek egy idiopátiás tüdőfibrózisban szenvedő tüdőt. Ez a krónikus betegség a tüdőszövet folyamatos hegesedését okozza.
A tudósok remélik, hogy az új fejlesztéssel a jövőben csökkenthető lesz az állatkísérletek száma, új terápiákat fejleszthetnek és új kezeléseket lehet kidolgozni a páciensek számára.
Eredményeikről a Communications Biology című tudományos folyóiratban számoltak be.
(MTI)