Megosztás
A CIA archívumából került elő egy dokumentum, mely szerint a kommunista titkosrendőrség (ŠtB) szervezte meg hatvan évvel ezelőtt a szakadár politikus, Matúš Černák meggyilkolását.
Černák bombamerénylet áldozata lett, de nem ő az egyetlen, akinek meggyilkolását az ŠtB rendelte el, és amiért soha senkit nem büntettek meg.
Marián Gula a Nemzeti Emlékezet Intézetétől úgy véli, hogy részt vehettek a korábbi képviselő, történész František Hrušovský clevelandi megölésében is egy évvel Černák halála után.
Gula elmondása szerint az ŠtB különböző szintű bomlasztó tevékenységet folytatott egyházi és emigráns szervezetek körében külföldön.
Hrušovský, aki a világháború alatt a szlovák gyűlés képviselője volt, majd 1945-ben emigrált, 1956-ban váratlanul hunyt el 53 évesen. 1952-től a clevelandi szlovák intézetet vezette.
Černáktól eltérően azonban Hrušovský halálát illetően soha nem tudták bizonyítani az ŠtB bűnrészességét. Černák halálának körülményeiről, aki szintén külföldre emigrált a háború után, most egy cseh kutató, Radek Schovánek talált feljegyzést az amerikai CIA archívumában. A titkosítás alól feloldott dokumentumokból kiderül, hogy
az ŠtB Prágában készített egy bombát, melyet aztán a németországi ügynökén keresztül küldött el Münchenbe, ahol Černák akkoriban élt. 1955 szeptemberében a postán történt robbanás a "címzetten" kívül egy 74 éves asszonyt is megölt, ketten súlyosan megsebesültek, a posta épületének csarnokát pedig teljesen tönkretette.
Černák a Hlinka-féla szlovák néppárt tagja volt, a Tiso-kormányban pedig oktatásügyi miniszter. 1947-ben három év börtönre ítélték Pozsonyban hazaárulásért. A kommunista halatomváltás után, 1948-ban távozott az országból, amikor feltételesen szabadlábra helyezték.
A német hatóságoknak nem sikerült felderíteniük a postai robbantás ügyét. A merénylettel foglalkozott a cseh rendőrség alá tartozó, a kommunizmus gaztetteit vizsgáló hivatal is, csak úgy, mint a strasbourgi prefektus, André Tremeaud elleni sikertelen robbantási kísérlettel. 1957-ben egy szivarosdoboznak álcázott robbanószerkezetet kapott, amelyet felesége bontott fel. A robbanás következtében a nő meghalt.
A merénylettel 2006-ban vádolták meg az ŠtB volt ügynökeit, Milan Michelt és Stanislav Tomešt. A büntetőeljárást 2007 áprilisában szüntették meg a két vádlott rossz egészségi állapota miatt.
1975-ben az ŠtB szintén postán küldött bombát a disszidens Jiří Pelikánnak Rómába. Egy könyv formájában érkezett, Pelikánnak viszont még sikerült elhajítania a könyvet, mielőtt a robbanószerkezet működésbe lépett volna.
Az ismert rádiós bemondó, Pavel Minařík a 70-es években megpróbálta a levegőbe repíteni a Szabad Európa rádió müncheni szerkesztőségét.
Minařík az ŠtB ügynökeként szivárgott be a rádióhoz. Az akciót azonban végül lefújták, Minařík 1976-ban beszélt egy propaganda sajtókonferencián arról, hogyan jutott be kémként "az ellenséges rádióhoz".
Ő is megúszta a büntetést, 2012-ben azonban négy év börtönre ítélték biztosítási csalásért.
Az OĽaNO képviselői a parlamentben javasolták az ŠtB-ügynökök szolgálati nyugdíjának felére csökkentését, az így megtakarított pénzből pedig egyszeri juttatást fizethetnének az egykori politikai foglyoknak. A Smer azonban e hét kedden a javaslatot elvetette.
"Elképzelhetetlen, hogy azok, akik elnyomtak, üldöztek, elhallgattattak embereket és eltiporták polgártársaik alapvető emberi jogait, mind a mai napig magas szolgálati nyugdíjat kapjanak ezért a tevékenységükért" – üzente Ondrej Krajňák, a Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője.
SME/para