A cigány nyelvű misézést Európában elsőként Magyarországon vezetik be

2017. november 24. - 15:56 | Külföld

A magyarországi papnevelés és papi utánpótlás kérdése volt az egyik kiemelt témája a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tárgyalásainak a vatikáni hivatalokban, valamint a cigány nyelvű misézés, amelyet Európában elsőként Magyarországon vezetnek be - foglalta össze a majdnem egyhetes vatikáni ad limina látogatást Veres András, az MKPK elnöke az MTI-nek pénteken nyilatkozva. 

A győri megyéspüspök emlékeztetett, hogy az MKPK-t képviselő tizenkilenc magyar püspököt hétfőn elsőként Ferenc pápa fogadta.

A püspökök ezt követően öt napon át végigjárták a vatikáni hivatalokat: a nevelési, püspöki, papi, hittani, szentté avatási és liturgikus kongregációt az MKPK testületileg kereste fel, mivel ezekkel a hivatalokkal minden egyházmegyés püspöknek kapcsolatban kell lennie. A többi vatikáni hivatalban az adott szakmai területtel foglalkozó püspökök kisebb csoportokban egyeztettek.

Veres András kiemelte, hogy az egyik leghosszabban tárgyalt téma a papnevelés és a papi utánpótlás lehetőségeinek kérdése volt: ez Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában nem jelent problémát, Európában viszont igen. Hangsúlyozta, hogy a Vatikánnak a papnevelésről kiadott irányelveit már lefordították magyarra, most pedig az ezzel kapcsolatos magyar szabályzat elkészítése következik, amely "eligazítást ad, mire figyeljünk jobban a papnevelésben és a papi utánpótlásban".

A MKPK elnöke hozzátette, hogy a 2020-ban Magyarországon esedékes Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra meghívták Ferenc pápát. Megjegyezte, figyelembe kell venni, hogy az egyházfő 80 éves, és "ha személyesen nem is tud jelen lenni, biztosak lehetünk, hogy a Vatikán a legmagasabb szinten képviselteti majd magát". Kijelentette, hogy az eucharisztikus találkozó a magyar egyháznak "óriási ajándék és lehetőség", és az a cél, hogy a találkozóra való lelki előkészületet minden egyházmegyére kiterjesszék.

A magyar püspökök Ferenc pápának egyebek között a teljes Biblia cigány fordítását adták át.

Székely János szombathelyi püspök, az MKPK cigánypasztorációs felelőse az MTI-nek elmondta, hogy a különböző nyelveken való misézés egy szeptemberi pápai rendelkezés értelmében a nemzeti püspöki konferenciákhoz került át, így már csak az MKPK jóváhagyása szükséges, és Európában elsőként Magyarországon fogják bevezetni a cigány nyelvű misét. Székely János szerint erre legfeljebb másfél éven belül sor kerülhet a misekönyv cigány fordítása után. Székely püspök kiemelte, hogy Európa országaiban mintegy 12-13 millióra teszik a legnagyobb kisebbség, a cigányok létszámát. A magyarországi 800 ezres cigány lakosság 15 százaléka beszéli a cigány nyelvet, de 2015-től már a temetési szertartást cigányul is tartják, a Hiszekegy imáját, valamint a Szentírás olvasmányait is ismerik cigányul. Kijelentette, a magyarországi cigányság helyzete nagyon jó a magyar kormány és társadalom erőfeszítésének köszönhetően, elég arra gondolni, hogy a nyolc osztályt a cigány gyerekek kilencven százaléka kijárja, és több mint húsz százalékuk érettségizik. A cigány nyelvű mise hasonlóképpen a felzárkózást szolgálja.

"A magyarországi cigányok nem ateisták. A legtöbb cigány otthonában szentképek vannak, a gyerekeket megkeresztelik, és temetéshez is papot hívnak. A kettő közötti nagy űr betöltése az egyház nagy kihívása"- jelentette ki Székely püspök. Hangsúlyozta, hogy a cigány nyelvű mise nem kizárólag vallási kérdés, hanem kulturális is, mivel a nyelv magasabb szintre emelése a cigányság képességeinek és önbizalmának erősíti. Hozzátette, hogy a lovári dialektusban megírt magyar misekönyvet Romániában biztosan tudnák használni, Spanyolországban kevéssé, de jó alap, viszonyítási szöveg lehet más európai cigányközösségeknek is.

A MKPK ad limina látogatása pénteken a római falakon kívüli Szent Pál-bazilikában ér véget magyar nyelvű misével. Az utóbbi években az MKPK 2001-ben és 2008-ban tett ad limina látogatást az apostoli szék küszöbénél, vagyis Szent Péter és Szent Pál sírjánál.

mti/para