Csak hím állatokat használtak az idegtudományi kísérletekhez
Kizárólag hím egereket és más állatokat használtak az idegtudományi kísérletekben évtizedeken át, mert a nőstényekről azt tartották, túlságosan érzelmi lények, és jobban megviselik őket a hormonokhoz köthető hangulatváltozások, mint a hímeket.
Ez még az olyan kutatásokra is érvényes volt, amelyekben a nőket inkább sújtó zavarokat, többek között a depressziót vagy a poszttraumás stresszt (PTDS) vizsgálták.
„Azt vettem észre, hogy a kutatásainkban résztvevő nőstény rágcsálókra ugyanolyan szemüvegen át tekintünk, mint az emberi társadalomban a nőkre. Ez pedig gond, ha objektív tudósok akarunk lenni”
– írta Rebecca Shanksy, a bostoni Northeastern Egyetem neurológusa.
Shanksy kifogása nem csupán elméleti, hiszen a csak hím állatokkal végzett kísérleteknek "kézzel fogható következményei voltak a nők egészségére nézve".
Az amerikai országos egészségügyi intézet (NIH) vezetői hasonló véleményen voltak. A NIH, mely többet költ orvosi kutatásokra, mint bármely más szervezet a világon, 2015-ben a finanszírozás feltételévé tette, hogy a kutatók mind hím, mind nőstény állatokat vonjanak be a kísérleteikbe.
Az előírás zúgolódást váltott ki kutatói körökben, akik korábban nem dolgoztak nőstény egerekkel. Panaszkodtak, hogy nehéz lesz olyan kísérleteket tervezni, amelyekben figyelembe kell venni a petefészekhormonok ciklikusságát. Volt, aki szerint a legegyszerűbb megoldás a nőstények petefészkének eltávolítása lenne.
Mind a női hormon (progeszteron), mind a férfihormon (tesztoszteron) erősen befolyásolja a neuronok működését - írta a tanulmányban. Ha a női hormon változásai befolyásolják a kísérletek eredményeit, akkor a férfihormoné is, ám a kutatók hagyományosan nem így vélekedtek és ezt nem vették figyelembe.
Ennek következményeként sok esetben nem derült ki, hogy egy új gyógyszer másképp hat a női idegrendszerre.
Shanksy továbbra is igyekszik kollégáit meggyőzni, hogy a nőstény egerekkel sem bonyolultabb a munka, mint a hímekkel.
MTI
