Csak a korrupcióval vádolt volt SIS-igazgató ügyénél finnyás a főügyészség, amiért megelőzték a nyomozók?

Arról már tegnap is beszámoltunk, hogy a Legfőbb Ügyészség megorrolt a speciálisokra, amiért benyújtották a vádiratot a korrupcióval vádolt Pčolinský ügyében a bíróságra, még azt megelőzően, hogy a főügyészhelyettes dönthetett volna a 363-as büntetőjogi paragrafus alapján arról, hogy az eljárás helyénvaló-e.

Jana Thökölyová, a Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint ugyanis meg kellett volna várni a döntést, és csak azután benyújtani a vádiratot. A Speciális Ügyészség szerint viszont ez nem így van, és ezt a Büntetőrend sem tekinti eljárásbeli hibának. A SME cikke szerint azt is közölte, hogy a főügyészség március óta már többször is kérte az ügyiratot a Speciális Ügyészségtől, éppen abból a célból, hogy megítélhessék az eljárást, de nem kapták azt meg. A főügyészségnek ehhez joga van, a Speciális Ügyészség viszont nem indokolta meg, hogy miért nem adták ki az iratot.

"A gyanúsított jogai semmilyen módon nem csorbulnak, jogait a vizsgálat jelenlegi stádiumában már a törvényes úton kijelölt bíró garantálja" – jegyezték meg.

Figyelmeztettek ugyanakkor arra, hogy csak a legutóbbi évben legalább öt olyan eset volt, ahol a 363-asról való döntést hasonlóan a mostanihoz megelőzte a vádirat benyújtása, a Legfőbb Ügyészség viszont csupán Vladimír Pčolinský büntetőügyénél kifogásolta ezt. "És ezt egyenesen úgy, hogy a felügyelő ügyészről kiejelentették, hogy sérti az Alkotmánbíróság bíráskodását" – tették hozzá.

A Speciális Ügyészség a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság döntéseivel is érvel. Példaként hozták fel a Legfelsőbb Bíróság döntését Dušan Kováčik volt speciális ügyésszel szemben, mely a volt speciális ügyésszel szembeni három vádemelés egyikét ítélte meg még ilyen módon tavaly decemberben. Michal Šúrek ügyész az ő esetében is előbb nyújtotta be a vádemelést, minthogy döntés született volna a 363-asról. "A gyanúsított 363-as paragrafus szerinti eljárást érintő javaslatáról történő döntés hiánya nem jelent akadályt a vádemelés benyújtása előtt" – indokolta Jana Zemková bírónő, aki szerint ezzel a Büntetőrend is számol.

Maroš Žilinka főügyész szemére vetette, hogy nem adhat negatív utasításokat, ha viszont várni kellene rá, hogy döntsenek a 363-asról, azzal lényegében megtiltaná a vádemelést, ami pedig a bírónő szerint negatív utasításként értelmezhető.

Ugyancsak Dušan Kováčik ügyét érintette az Alkotmánybíróság döntése, mely esetben a volt smeres, Jana Laššáková vezette szenátus idén februárban megállapította, hogy nincs rá indok, hogy az eljárásnak ebben a fázisában belépjenek az igazságszolgáltatásba, és tulajdonképpen a közbíróságok jogait bitorolják.

A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor már nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ha két különböző, magas rangú szerv is hozott ilyen precedens értékű döntést, akkor miért kérdőjelezik meg a Speciális Ügyészség jogát a vádemelés benyújtására.

Maroš Žilinka mindenesetre dünnyögött még egy hosszút a Facebook-oldalán is arról, hogy nem is ő volt. A Denník N egy cikkére reagálva, melyben őt hozták a fenti kritikával összefüggésbe, emlékeztetett arra, hogy az ügyben nem ő, hanem helyettese, Jozef Kandera az illetékes.

(SME/parameter)