Megosztás
Különös metaforákba bocsátkozott az aradi vértanúkról való pénteki dunaszerdahelyi megemlékezésen az MKP korábbi elnöke, ma európai parlamenti képviselője.
Mintegy 200-an vettek részt október 5-én késő délután a nemzeti gyásznap alkalmából tartott megemlékezésen. A megjelenteket, köztük Csáky mellett a pozsonyi magyar nagykövetség képviselőjét, Sárközy Irén (Híd) parlamenti képviselőt, Rigó Konrád (Híd) kulturális államtitkárt, a város alpolgármestereit, A. Szabó Lászlót és Horváth Zoltánt, valamint az egyházak és a városi intézmények képviselőit Hájos Zoltán polgármester üdvözölte.
Emlékeztetett arra, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után az október 6-áról való megemlékezést a politikai szintről senki nem rendelte el, az emberek azonban minden évben megemlékeztek. „A 20. század második felében is megemlékeztek az aradi vértanúkról, igaz csak a történelemórák keretén belül, a történelemtanárok jóvoltából. A rendszerváltás óta pedig már a köztereken is megemlékezhetünk. Senki sem kötelez, senki sem kényszerít minket, hogy itt legyünk. Erkölcsi kötelességünk az 1848/49-es emlékműnél kifejezni kegyeletünket” – húzta alá a polgármester.
Őt követte Csáky Pál EP-képviselő, aki szerint ezen a napon elsősorban a hűségről, „az elvekhez és a trikolórunkhoz való hűségről” kell megemlékezni.
Figyelmeztet, hogy sokak számára a történelemkönyvek mesegyűjtemények, és sokan úgy tartják, régen minden sokkal könnyebb volt.
„De mikor volt könnyű magyarnak lenni?… Mindig a hűség, a helytállás és a tisztesség mentette meg ezt a népet. És köszönjük meg a sorsnak, hogy tőlünk most, 2018-ban nem azt kéri, amit a tábornokoktól kért 1849 őszén…, hanem azt, hogy maradjunk tisztességesek, maradjunk meg magyarok itt a mi szülőföldünkön, ez az elemi érdekünk” – vélekedett.
Amiről még Csáky szerint beszélni kell Dunaszerdahelyen is, hogy „a felvidéki magyar közösség akkor lesz erős, ha összefogunk és össze akarunk tartani”. Figyelmeztetett a politikai szinten előttünk álló „kihívásokra”, hogy „egy elkötelezett városvezetésre van szüksége Dunaszerdahelynek”, valamint hogy jövőre köztársaságielnök-választás, és
„nem indulhatunk bele egy ilyen küzdelembe úgy, hogy letagadjuk a trikolórunkat”.
Mint fogalmazott, tiszteletben tartja a magyar Országgyűlés döntését, miszerint október 6-ára nemzeti gyásznapként tekintünk, ugyanakkor ezt nem fogadja el. Csáky szerint ugyanis ez a helytállás győzelmének ünnepe is.
A kitartás hangsúlyozása közben belekezdett egy kacifántos hasonlatba a „kenyérkészítés európai technológiájáról”.
„Kovász nélkül nem megy, és a kovász ne panaszkodjon, hogy kevés, hanem tegye a dolgát. Akik eljönnek, és akik a világ minden táján megemlékeznek október 6-án, felvállalták a kovász szerepét, szükségességét a társadalmunkban. S akkor leszünk erősek, ha ez a kovász át tudja az egész társadalmat érlelni” – hangsúlyozta Csáky Pál.
(SzT)