A nyugdíjrendszer stabilizálását célzó alkotmánytörvény-javaslat visszavonását és újratárgyalását kéri a magánnyugdíjpénztárakat összefogó Nyugdíjpénztárak Szövetsége (ADSS) és szakemberek egy csoportja is a szociális ügyi minisztertől. Szerintük a javaslatba olyan elemek is bekerültek, amelyekről előzetesen nem folyt szakmai vita, és nem készült megfelelő hatástanulmány sem.
A jogszabálytervezet célja a szociális ügyi miniszter szerint a nyugdíjrendszer stabilizálása, de emellett több újdonságot is bevezet. Lehetővé teszi például az úgynevezett családi bónusz kihasználását, amikor a felnőtt gyermek a járuléka egy részével támogathatja a nyugdíjas szülőt.
Ivan Švejna, a Híd korábbi parlamenti képviselője, az ADSS frissen kinevezett ügyvezető igazgatója szerint azonban a törvénytervezetet nem készítették rendesen elő.
„Nem készült például elemzés arról sem, hogy milyen pénzügyi hatása lenne a családi bónusznak” – jelentette ki a nyugdíjszakértő.
Ezért azt kérik a minisztériumtól, hogy vonják vissza a tervezetet, és kezdjék meg a tényleges szakmai és társadalmi vitát.
Krajniak: Tejesítjük az ígéretünket
„Teljesítjük azt az ígéretet, amit az embereknek tettünk, hogy stabilizáljuk a nyugdíjrendszert, hogy az emberek biztosak lehessenek abban, a jövőben tényleg kapnak majd nyugdíjat és igazságos nyugdíjat – magyarázta a törvénytervezetet Milan Krajniak (Sme rodina) szociális ügyi miniszter. – Hogy ne történhessen meg, hogy az egyik évben 6 százalék, a másik évben pedig 9 százalék járulékot fognak fizetni.”
Újra változik a nyugdíjkorhatár
A tervezet újraszabályozza a nyugdíjkorhatárt is, amelyet csak másfél évvel „betonozott be” egy alkotmánytörvénybe az akkori parlament, és amely 64 évben húzta meg a korhatárt. Milan Krajniak most visszatérne a „mozgó korhatárhoz”, vagyis az átlagos életkor hossza alapján határozzák meg a nyugdíjbalépés idejét. Egy korlátot hagyna meg a jelenlegi miniszter: aki 40 évet ledolgozott, az akkor is nyugdíjba vonulhat majd, ha nem érte el az aktuális nyugdíjkort.
A szülő kaphatja a gyermek járulékának ötödét
A szakemberek által legtöbbet bírált javaslat, ami a törvénybe is bekerült, hogy a gyermek a járuléka ötödével támogathatja szülei nyugdíját. Mindez Krajniak elképzelése szerint nem lesz hatással a gyermek későbbi nyugdíjára, vagyis nem csökkenti annak későbbi összegét. Ez az a tétel, amit az ADSS szerint még csak nem is modellezték, vagyis nem tudják, hogyan fogja befolyásolni a nyugdíjrendszert.
Populista javaslat, amilyen nincs máshol a világon
Egyes szakemberek szerint ez csak egy populista javaslat, amelynek nincs meg a pénzügyi fedezete, és csak felesleges különbséget tesz az emberek között. Hátrányos lesz például azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek nem lehetett gyerekük, és nem foglalkozik azokkal sem, akiknek a gyereke külföldön dolgozik. „Az állam olyan helyekre akar betolakodni, ahol semmi helye – mondta a Sme napilapnak Ján Šebo nyugdíjszakértő, közgazdász, a besztercebányai Bél MÁtyás Egyetem docense.
– Ráadásul az állam az egyéni biztosítási rendszerbe akarja belekeverni a szülő-gyermek kapcsolatot, aminek semmi alapja nincs.”
A közgazdász szerint ilyen megoldás nincs sehol a világon, vagy legalábbis ő nem tud ilyenről.
A minisztérium ezt generációközi szolidaritásnak nevezi, a tájékoztatás szerint a gyermek járulékának egyötöde a szülei nyugdíjának biztosítására megy majd. Egyben azt is el akarják érni, hogy a kisgyermekről való gondoskodás ne csökkentse a későbbi nyugdíját: „ha valaki nem dolgozik, mert a gyermekéről gondoskodik, annak nem lehet negatív hatása a nyugdíja összegére” – jelentette ki Krajniak.
Petíció a törvény visszavonásért
Šebo is azt javasolja, hogy a minisztérium vonja vissza a jogszabálytervezetet, amit egy petícióval is megtámogat. Ezt Šebo mellett még négy másik közgazdász írta alá, és egyben csoportos módosítójavaslatként is működik arra az esetre, ha a minisztérium mégis folytatná a jogalkotási eljárást. A szervezők 15 pontban kifogásolják a tervezetet, elsősorban a tényleges vitát és az alkotmánytörvényhez képest túlságosan részletes szabályozást kifogásolják, de szerintük a jogszabály nem biztosítja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát sem. Szerintük csak a családi bónusz több mint egymilliárd euróba kerülne.
„A hosszú távú paraméterek beállítása helyett az alkotmánytörvény egy új transzfert vezet be a családi bónusz meghatározásával, amely 1,3 milliárd eurót vesz el a »nem szülők« nyugdíjkifizetéséből” – írják a petícióban.
Ján Šebo (Forrás: UMB)
Csökkentenék a második pillér súlyát?
Az ADSS szerint éppen az ilyen komoly beavatkozások miatt kellene hosszabb társadalmi vitát indítani a jogszabályról. A nyugdíjalapoknak például nem tetszik az sem, ahogyan a második pillérbe jutó járulékrészt szabályozza a tervezet. A minimális járulék a teljes nyugdíjjárulék legalább 25 százaléka lenne, ez azonban kevesebb a jelenlegi aránynál. A második pillérbe idén 5 százalékpontnyi járulék jut, ami a következő négy évben évente 0,25 ponttal emelkedik a 6 százalékos arányig. Az öregségi nyugdíjjárulék jelenleg a fizetés 18 százaléka, vagyis ennek 25 százaléka csak 4,5 százalékpont lenne.
A közgazdászok petíciója is a magánnyugdíj-pillér súlyának növelését szorgalmazza, ők fele-fele arányban osztanák el a két rendszer közt a 18 százalékos nyugdíjjárulékot.
Švejna: vigyázni kell az állam étvágyára
Nem értenek egyet azzal sem, hogy állami nyugdíjpénztár jöjjön létre. Švejna szerint ez a második pillér egyik alapelvét kérdőjelezi meg, amely szerint az első pillért az állam kezeli, de a második pillér a magántőke működteti. „Az állami nyugdíjpénztár létrehozása egyáltalán nem merült fel a törvény előkészítési tárgyalásain” – jelentette ki az ADSS igazgatója.
Szerinte ezzel a tervvel az állam nemcsak nagyobb befolyást akar szerezni a második pillérben, hanem a folyamat végén akár a második pillér államosítása is felmerülhet. Ez történt néhány éve Magyarországon, ahol egyszerűen elvették az emberek magánnyugdíj-megtakarítását.
„Jose Piñera, a második nyugdíjpillér atyja mondta a szlovákiai rendszer kidolgozásakor, hogy minél több pénz lesz a 2. pillérben, annál jobban kell vigyázni arra, hogy az állam ne tudja rátenni a kezét” – mondta Švejna.
Ivan Švejna (Forrás: Paraméter)
Ne csak életjáradékot
Az ADSS bírálja azt is, hogy Krajniak csak rendkívüli esetekben tenné lehetővé, hogy a nyugdíjpénztárak ügyfelei egy összegben is hozzájussanak megtakarításukhoz. A törvéy szerint ugyanis a megtakarításon életjáradékot kellene vásárolniuk. „Főleg az első időszakban, amikor a második pillér hozzájárulása a nyugdíjhoz még alacsony, ez értelmetlen szabály” – véli Švejna.
A minisztérium ezt az intézkedést azzal indokolja, hogy „garanciát ad arra, hogy a második pillérből is élete végéig jár majd a nyugdíj.
„Csak rendkívüli esetekben lehet majd egyszerre felvenni a megtakarítást, csak ha ezt a nehéz élethelyzet indokolja, vagy olyan alacsony lenne az összege” – mondta Krajniak.
Švejna szerint azonban felesleges mindenkit életjáradékra kötelezni, elég lenne megtartani a jelenlegi szabályozást, amely szerint mintegy 460 eurós állami nyugdíj felett mindenki szabadon rendelkezhet a magánnyugdíjpénztári megtakarításával. „Ezt a módosítást is nagy többséggel, 126 igen szavazattal fogadta el 2017-ben a parlament” – figyelmeztet az ADSS igazgatója.
A törvény esetleges visszavonásáról megkérdeztük a szociális ügyi minisztériumot is, amint válaszolnak bővítjük a cikkünket.
Lajos P. János