A Csallóköz egyedülálló élőhelyet biztosít a vadak részére
MVDr. Dušan Rajský, PhD. a Zólyomi Műszaki Egyetem Erdészeti Karának docense, szakterülete a hazai vadon élő állatok nevelése és egészsége. Pénteken a Csallóközi Vadásznapok alkalmából tartott szakmai szemináriumon előadott, a szeminárium legfőbb témája a csallóközi apróvad és az őzek helyzete volt.
Dušan Rajský (Fotók: Paraméter)
“A nem is olyan távoli múltban a nyúl, a fácán és a fogoly volt a legfőbb vad a Csallóközben, és sajnos az emberi tevékenység, az iparosodás, a közlekedés és a vegyi anyagok jelenléte negatív hatást fejtett ki a vadállománnyal szemben. A pénteki konferenciával szeretnénk felhívni a vadászok, a mezőgazdászok, de a civilek figyelmét is erre a problémakörre. Az apróvadakat illető problémákon kívül az őzekkel is kiemelten foglalkozunk, mivel ez a faj is jelentős állománnyal van jelen a Csallóközben” – nyilatkozta a Paraméternek Dušan Rajský, aki rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy a diákok is megismerkedjenek a vad- és természetvédelemmel - ahogy ezt a bősi kultúrházban tartott kiállítás is szorgalmazta.
Az egyetemi docens elmondása szerint a csallóközi apróvadállomány revitalizációjához a vadászok és a mezőgazdászok szoros együttműködésére van szükség, mivel a vadászterületek nagy részét a gazdák művelik. “A revitalizációhoz megfelelő párbeszédre és rendelkezésekre van szükség, és ez nemcsak a Csallóközre, hanem az egész országra is érvényes. Az apróvadak és vadon élő állatok kedvezőtlen helyzete Európa-szerte problémát jelent, amelyre olyan megoldásokat kell keresni, melyek a mezőgazdasági munka hatékonyságát és a vadállomány fennmaradását egyaránt szolgálják” – véli Rajský.
A gépiesített gazdálkodás a mai világban már természetes, sőt, a hatékony termelés záloga, ám a vadakra sok veszély leselkedhet a földeken.
Dušan Rajský az ilyen veszélyek közé sorolja az éjjeli mezőgazdasági munkákat, mely során az éppen alvó vagy rejtőzködő vadak sérülhetnek meg, illetve hullhatnak el, vagy amikor kaszálás előtt a gazdák nem hajtják ki addigi élőhelyükről a fácánokat - pedig ez kötelességük volna.
Létezik azonban olyan faj is, mely egyre csak szaporodik. “Sokan kérdezik tőlem, miért van ennyi vaddisznó a térségben. A válasz egyszerű: a mezőgazdaság táplálékot biztosít a vaddisznó számára. Míg a Csallóközben régebben legfeljebb a Duna mentén lehetett vaddisznóra bukkanni, most már több helyen fellelhetők, mivel könnyen találnak táplálékot maguknak, és könnyen elrejtőznek. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a vaddisznó a ragadozó szerepét is betölti a természetben, és az apróvadra, valamint az apróvadak élőhelyére bizony nagy veszélyt jelent” – állapítja meg az egyetemi oktató.
Ami a vadak élőhelyét illeti, a csallóközieknek van mire büszkének lenniük a docens szerint.
“A Csallóköz területe, főleg a Duna mentén európai szemmel nézve is egyedülálló élőhelyet biztosít a vadon élő állatok részére. Nem véletlen, hogy a költöző madarak, főként vízi madarak vándorútja a csallóközi tájakon keresztül vezet, a téli és tavaszi költözés során kihasználják a folyó, a Duna-ágak adta lehetőségeket. A becslések szerint szezonálisan akár 40 ezer vadliba is megfordul a Csallóközben, ezen a kis területen”
– nyilatkozta a Paraméternek Dušan Rajský.
(para)
Június 16. és 19. között Csallóközi Vadásznapok Bősön!
Kapcsolódó cikk: Szinger János - Csallóközi vadász, a vad és a természet szolgálatában
