Csallóközi gazdahírek 1910-ből

Csallóközi lenyomatok XLII.

Csallóközi gazdahírek 1910-ből

Az előző részek:

Neves dunaszerdahelyi zsidók
Jókai emlékezete
Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza
A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós
Nyolcvan évvel ezelőtt nyílt meg az első csallóközi középiskola
A dunaszerdahelyi Berger Lipót korszakalkotó találmánya
Kisváros a vidék közepén
Víg, bohókás Szilveszter-estek 1925-ben
Magyarország monographiája
Saul nagymagyari fiai
Maga alá temette a bedőlt fal
Felmetszette a hasát az öreg juhász
Ketten udvaroltak egy lánynak Móroczkarcsán
Az első szlovák lap Dunaszerdahelyen
Vámbéry Ármin a francia császárnál
A Csallóközt sújtotta csapásokról
Déryné lucskos pástétoma
Shimmy, tangó, fox-blues
Országos vásár Nemesócsán
Recseg, ropog a vereknyei vasúti fahíd
Alsónyárasdon gyilkolt a vörheny
Templomépítés Nagymadon
Főispán, plébános és lelkész beiktatása
Vásárút irodalmi kincsei
A keresztény szociálizmus szolgálatában
Hirtelen halál Nagyudvarnokban
Prelúdiumok sorozata az élet
Tüdővész elleni liga Dunaszerdahelyen
Egy öreg halász halála Bősön
Magyar papokat a magyarságnak
Harangszentelés Légen és Kulcsárkarcsán
Alistál hitközség rabbijai
Országos katolikus tanítói segélyalap a 19. század végéről
Százhetven évvel ezelőtt végezték ki az előpatonyi Petőcz Györgyöt
„Árajánlat a Szent György-templommal történendő munkákra”
Megbokrosodott lovak gázolták el a kisfiút
Kútba ugrott a nemeshodosi cselédlány
Halál sótörővel és vaslapáttal
Egyesültek az alistáli, a tőnyei és a felistáli tűzoltók

o A Pozsony Vármegyei Gazdasági Egyesület az 1910. esztendő téli hónapjaiban előadás-sorozatot szervezett a vidéki lakosság számára. Nagy Miklós, az egylet pénztárosa Alsónyárasdon a talajművelésről és a takarmányozásról beszélt hallgatóságának, Poór Titus nagyszarvai intéző Úszoron az okszerű gazdálkodás köréből vette témáit. Hasonló esteket tartottak Csallóközkürtön, Vásárúton, Vajkán, Nagyszarván is.

o A Csallóköz című hetilap újdonságként és követendő példaként fejti ki, hogy „parasztszövetkezetek is vannak, nem nálunk, hanem Németországban, ahol 2 millió kisgazda van szervezve 22 261 falusi szövetkezetben”. Ezek fogyasztási, hitel-, nyersanyagbeszerző, (állat)értékesítő, gép- és állatbiztosító, valamint nyersanyagfeldolgozó szervezetek. A száz évvel ezelőtti tudósítás szerint az új német gazdasági egységek a nyersanyagbeszerzés terén sikerrel vették fel a versenyt a legerősebb trösztökkel – „valóságos gazdasági nagyhatalommá lettek a kisgazdák”. A szövetkezetek a tiszta jövedelmüket nem fizették ki a tagoknak, hanem közhasznú célokra fordították. Példának okáért Regensburgban télen át parasztegyetemet létesítettek, amelyben mindig 100 legény részesült praktikus gazdasági kiképzésben.

o Nagyudvarnokban 1910. február 6-án délután 5 órakor tartotta meg alakuló gyűlését a helyi szövetkezet, melyen belül a boltot, a hitelszövetkezetet s a gazdakört kötötték össze a szervezők. Deák Antal karcsai plébános a gazdák meghívására már néhány nappal korábban a közösség jelentőségét ismertette a község lakosaival. A szövetkezeti eszméket a községben legerősebben Hlavathy Gábor kisudvarnoki tanító, Székely Vincze segédjegyző, Kuzma Gusztáv intéző, Szűts Aladár ispán, Ürögi Kálmán és Lapos Mihály nagyudvarnoki gazdák mozgatták. A tanácskozáson az is eldőlt, hogy a szomszédtelepülés, Tőkés belép a szervezetbe, de Kisudvarnok maga állít boltot.

o A gazdák legfontosabb téli teendőiről a következőket olvashatjuk a periodikumban:

– A gabonát télen is legalább egyszer-kétszer meg kellett forgatni, az eladásra szánt részt jól megrostálni, a vetni valót megtriőrizni, hogy azt minden gyommagtól megtisztítsák.

– A gazda, ha a jószágok körül befejezte a munkáját, seprűt kötött cirokból, kefét lószőrből, kasokat, kosarakat fűzfavesszőből. Fúrt, faragott. Nyeleket készített. Kijavította gazdasági szerszámait, gépeit, megfoltoztatta a hibás, lyukas zsákokat.

– A trágyakihordást is elvégezte. A számító gazda ráérő időben fuvart vállalt, legalább annyit, hogy a lovak megkeressék az abrakra valót.

– Gondosan etette az állatokat, azokat naponta kiengedte a szabadba, hogy a jó levegőn kimozoghassák magukat.

o Pozsonyban húsvizsgáló tanfolyamon tettek sikeres vizsgát és nyertek képesítést a következő csallóközi férfiak: Szaiff Lajos Dunaszerdahelyről, Fekete Jakab Várkonyról, Vámos György Albárról, Lelkes József Padányból, Angyal István Sikabonyból, Póda József Pódafáról, Antal Vince Kisudvarnokból, Csiba Lajos Szentmihályfáról, Horváth József Illésházáról. Előadó és vizsgáztató állatorvosok Palm Frigyes és Tatár János voltak.

o Úszoron a helyi gazdakör és a község képviselőtestülete együttesen egy népház építéséről határozott. A beruházásnál előforduló asztalos, ács és kőműves munkákra versenytárgyalást írtak ki. Az előirányzott költség hatezer korona volt, a feltételekről szóló dokumentumokba a község bírójánál tekinthettek bele az érdeklődők.

o A földmívelési miniszter Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járására a gazdasági tudósítói tiszttel Schill József bakai plébánost bízta meg.


Lelkes Vince