Megosztás
A racionalizációs törvénymódosítási javaslat miatt több éve gondban vannak a csallóközi kisiskolák. Sok helyen tagozatok összevonása vagy megszüntetése, elbocsátások és spórolási lehetőségek merültek fel, nemcsak az érintett iskolákban, hanem a kisebb 1-4. osztályos alapiskolában is.
A Felbári Batthyány-Strattmann László Alapiskolának jelenleg 88 diákja van. A jövő évben az iskola létszáma nemcsak a 11 elsős miatt fog növekedni, ugyanis további 6 diák jön át a dercsikai és a nadasdi kisiskolákból, 3., 4. és 5. osztályokba. Varga Eleonóra, az iskola igazgatónője elmondta, hogy pár éve a gyerekhiány és költségvetési gondok miatt az első és második osztályt összevonták.
„A felszereltség jó, 14 számítógépünk és 2 interaktív táblánk van. Igaz, kis létszámú osztályaink vannak, de jobban oda tudunk figyelni tanulóinkra. Az autóbuszhoz is kikísérjük őket a tanítás után. Viszont az iskolára felújítás vár, ablakcsere és szigetelés, erre majd külön pénzt kell beteremtenünk a közeljövőben, mely a pályázatok útján már folyamatban van – tette hozzá az iskola igazgatónője.
A Felbárhoz közel lévő Nagyszarvai Alapiskola is hasonló cipőben jár, hiszen a veszélyeztetett kisiskolák egyikéhez tartozik. Az iskolának mindössze 73 diákja van, de sokkal jobb a beiratkozási aránya, mint a tavalyi évben. Szeptembertől 13 elsősük lesz, valamint az 5. osztályba is érkeznek diákok a sárosfai 1-4. osztályos iskolából.
Szilassy Alica, a Nagyszarvai Alapiskola igazgatónője szerint az iskola a felszereltség kérdésében felveszi a versenyt a városi iskolákkal. Az épület fel van újítva, továbbá interaktív táblák, számítógépek és kivetítők is vannak, melyekhez főleg pályázatok útján tudtak hozzájutni. A falu részéről, az önkormányzat, továbbá a szülői szövetség és az iskolatanács mind-mind támogatja és kisegíti az iskolát.
„Mi kinyilvánítottuk, hogy az iskolát mindenképp fenn akarjuk tartani. A törvény egyelőre érvényes. A kormányprogramban, igaz, most benne van, hogy segítik megmenteni a kisiskolákat, különösen a nemzetiségi iskolákat. Mi bízunk benne, hogy ez valósággá fog válni.
Elsősorban az iskola létszámában és a finanszírozásában szeretnénk ezt látni” – mondta el Horváth Jenő, Nagyszarva polgármestere. Hozzátette, hogy a környékbeli iskolafenntartóknak szintén egyezségre kellene jutniuk, vagy egy hálózatot kéne kiépíteniük, ami lefedi az igényeket, ugyanis az hosszú távon nem kivitelezhető, hogy minden faluban legyen egy kisiskola, ahova 3-4 gyerek fog járni.
Nagyszarván számítanak a környékről érkező diákokra, ami azt illeti, Keszölcésről, Sárosfáról, Tárnokról, sőt még Tejfaluról is. Van egy kezdeményezés az iskola és a falu részéről, hogy a vajkai és doborgazi diákokat újra visszaédesgessék az egykor természetesnek számító szarvai alma materbe. ’93 után ugyanis elvesztették a „víz” miatt a szigetközi diákjaikat.
A doborgazi 1-4. osztályos Magyar Tannyelvű Alapiskolába összesen 10 gyerek jár. Nagy Szilvia, az iskola igazgatónője elmondta, hogy az egyosztályos iskolában a gyerekek létszáma marad, hiszen két gyereket írattak be, és két gyerek megy át más iskolába negyedikből. A helyi óvodába jelenleg két nyelven folyik a tanítás (szlovák és magyar nyelven), ahol összesen 20 gyerek van. Szeptembertől az önkormányzat jóvoltából napközi nyílik, amit az iskola igazgatónője fog vezetni. A kérdésre, hogy mennyire látják kivitelezhetőnek, ha negyedik után Nagyszarvára járnának át a gyerekek, azt válaszolta, hogy ez jelenleg a komp miatt esélytelennek tűnik. Hiszen a láthatósági viszonyok miatt a jármű sokszor nem közlekedik. Majd hozzátette: „Bős egyelőre a biztos és járható út. A bodakiak régen is oda vitték a gyereküket.”
Ami a kicsi, 1-4. osztályos iskolákat illeti, a 880 fős Sárosfán először fordul elő, hogy nem lesz elsős az új tanévben. A sárosfai polgármester, Földváry Terézia elmondása szerint lehetett volna két gyerek, viszont a szülők tavaly nulladikba íratták gyereküket Somorjára, majd úgy döntöttek, nem hozzák vissza őket elsőbe. Jelenleg 17 gyerek van, az óvodában pedig 23. Az évfolyamok közül az első kettőt, valamint a harmadik és negyedik osztályt összevonva tanítják.
„Az iskolának és az óvodának prioritása van a faluban. Ha nem lenne, új lakókat sem vonzana ide”
– szögezte le Földváry Terézia.
Sárosfán az iskolát úgy tudják költséghatékonyan fenntartani, hogy egy épületben van a polgármesteri hivatallal. „Osztódik a rezsiköltség, de most már semmit sem tudunk lefaragni ebből. Nem akarjuk feladni. A diákjaink is nagyon szeretnek itt. A szülők, az önkormányzat, mindenki segít nemcsak az anyagiakban, de munkájukkal és adójuk 2%-val is, hogy megmaradjon az iskola.” – tette hozzá a polgármester.
Ugyancsak a veszélyeztetett kategóriába tartozik a bakai alapiskola, ahol Makky Anikó igazgatónő elmondása szerint jelen pillanatban egyetlen beíratott gyermek sincs.
"A szülők inkább Bősre viszik el a gyerekeket. Eddig 1-től 9-ikig voltak osztályaink, szeptembertől már csak 1-től 5-ikig működnek majd"
– fejtette ki. Jelenleg 22 alsó és 18 felső tagozatos diákjuk van.
Az igazgatónő elmondta, hogy a szülők számára vonzó, hogy a nagyobb iskolákból a gyerekek nem visznek haza tanulni valót, hanem ott megtanulnak, azonban állítása szerint ez az ő iskolájukban is így működik. Hosszútávon ugyanakkor ilyen hozzáállással nem jósol pozitív jövőt az iskolának. Véleménye szerint a szülők nem veszik észre az előnyeit a falusi iskolának, például hogy nem kell utaznia a gyermeknek, hamarabb hazaér, és ha valami gond van, könnyebben eljutnak érte.
Úgy véli,
ha megszűnik valamikor az iskola, akkor az a falu "halálát" is fogja jelenteni,
mivel minden kultúrprogramot és ünnepséget az iskola biztosít a falunak.
Felsőpatony néhány éve szintén felkerült a megszüntetendő kisiskolák listájára. Horváth Zoltán igazgató megkeresésünkre közölte, jelenleg egyetlen beíratott elsősük van. Amennyiben legalább 5-6 diák összejön, megnyitják nekik a külön osztályt. Mint mondta, jelenleg 82 diákjuk van összesen az iskolában. Amellett foglalt állást, hogy sokkal jobbak a kicsi iskolák, mivel több idő jut egy tanulóra, jobban tudnak figyelni rájuk a pedagógusok.
Sidó Tivadar polgármester azzal magyarázta a kevés elsőst, hogy a 2010-es évben a faluban kevés gyermek született, összesen 9.
Hegyétén, ahol januári cikkünk szerint rohamosan csökken a diákok száma, Varga Róbert igazgató elárulta, 4 elsőst írattak be áprilisban. Összesen 12-en vannak jelenleg az iskolában. Bíznak benne, hogy még pár gyermeket hozzájuk visznek, hogy külön osztályt nyithassanak az elsősöknek.
Az igazgató azzal érvelt a kisiskolák mellett, hogy sokkal nagyobb lehetőség nyílik segíteni valamely diáknak, aki esetleg lemarad, és alaposabban át tudják venni a tananyagot.
Ezzel szemben úgy véli, a nagyobb iskolák rovására megy, hogy túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a versenyekre, ezzel háttérbe szorítva a tananyagot. Mint fogalmazott, ők is viszik a diákokat versenyekre, de lényegesen kevesebbre, és inkább arra törekszenek, hogy a tananyagot maradéktalanul átvegyék a lurkókkal.
A kormányprogramba is bekerült, hogy a vegyesen lakott területeken egyetlen kisiskolát sem fognak megszüntetni. Érdeklődtünk az oktatásügyi minisztériumnál arról, hogy milyen konkrét lépéseket tettek már, avagy terveznek tenni a jövőben ennek érdekében. A minisztérium sajtóosztálya azonban állásfoglalásában tulajdonképpen kitérő választ adott. Közölték, hogy a kormányprogram 2016-ra vonatkozó céljai teljesítésének harmonogramja a májusi hónap folyamán válik ismertté. „A további évek időbeli lebontását a Nemzeti Oktatás- és Nevelésfejlesztési Program határozza majd meg, amely még az idei évben kidolgozásra kerül“ – hangsúlyozták.
(db, szc, szt)