A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós

Csallóközi lenyomatok II.

A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós

Az előző rész:

Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza

Luigi Ferdinando Marsigli hidro-kartográfus, botanikus, régész, hadvezér és műgyűjtő háromszázhatvan évvel ezelőtt, 1658. július 10-én született Bolognában.

Danubius Pannonico–Mysicus című monográfiája, amely Hollandiában jelent meg 1726-ban, korának egyik legnagyobb tudományos vállalkozása volt. Megalkotásából Európa számos nemzetének tudósa és művésze kivette részét. Teljes címe magyarul: A magyarországi és balkáni Duna geográfiai, asztronómiai, hidrográfiai, történelmi és fizikai megfigyelésekkel megvilágítva és hat kötetbe szerkesztve Luigi Ferdinando Marsigli gróf, a párizsi, a londoni és a montpellieri tudós társaságok tagja által. Csíky Gábor, ill. a Magyar Tudománytörténeti Intézet további munkatársai szerint ez a könyv „a magyar föld első, szakszerű, pontos topográfiai ismertetését adta”.

Marsigli latin nyelven írt műve I. opusának hasonmása és annak magyar fordítása A Duna felfedezése címmel a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény kiadásában 2004 novemberében került a szakma és az érdeklődő közönség asztalára. Fordította és a kiadványt egy 70 oldalas (angol és magyar nyelvű) keletkezéstörténettel dr. Deák Antal András gazdagította.

Gazda István és tudós kollégái úgy vélik, hogy „számunkra mindenesetre művének III. kötete a legérdekesebb, melyben a Duna környékének ásványaival, kőzeteivel és bányászatával foglalkozik. Ebben többek közt részletesen leírta Selmecbánya környékének ércbányászatát... [Marsigli] a műveiben Magyarország hegy- és vízrajzi, helyrajzi, néprajzi, régészeti, történelmi, továbbá bányászati és ásványtani viszonyait, állat- és növényvilágát foglalta össze, és ezzel korának egyik legkiválóbb munkáját hagyta az utókorra”.

A katona-tudós hagyatékát Bolognában és Bécsben őrzik. Páratlanul értékes életművével Deák Antal András foglalkozik behatóan. Az ő kitartó kutatómunkájának köszönhetően bő egy évtizeddel ezelőtt Térképek a Félhold árnyékából címmel egy CD-ROM jelent meg, amelyen 1700 körül készült, 370 térképet és helyszínrajzot rögzítettek. Köztük például egy háromszáz éves pestistérképet, amelyre Marsigli a Balkán felől terjedő pestisjárvány továbbterjedésének megakadályozására tesz javaslatot, a lemez tartalmazza továbbá Magyarország és a világ első tematikus kereskedelmi térképét, ugyancsak az ország első postatérképét.

Az olasz földrajztudós sokszor bejárta a Csallóközt is. Leghíresebb – fentebb már említett – munkájának néhány „tétele” Komárommal s a Duna legnagyobb szigetével is foglalkozik. Utóbbiról a következőket mondja a szerző: „Közönségesen Schittnek nevezik (Schütt a Csallóköz neve). Van nagyobb és kisebb Csallóköz. Valósággal a rejtélyek, a meglepetések, a csalódások szigetei. Valóságos tömkeleg. Tele vannak mocsarakkal, nádasokkal, amelyek között az utazó nagyon könnyen eltéved, és elveszti a helyes utat, s amikor az utat keresi, belekerül az ingoványok útvesztőjébe, és csak életének nagy veszélyeztetésével kerülhetett ki a labirintből. Ha a Duna árad, majdnem az egész Csallóközt elönti a víz. Ezt látván a mélyebben fekvő helyeken lakók a magasabb helyekre menekülnek, hogy életüket megmentsék. Maga a természet is számos csatornával szeldeste keresztül-kasul a Csallóközt, amelyek a Nagy-Dunába vezetik le a belvizeket. Ilyen a Csiliz, a Sártó és több kisebb-nagyobb Duna-ág. Veszedelmes volt az utazás a Csallóközön keresztül!”

Lelkes Vince